190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

.

Hatályos: 2011. 12. 08.-tól

A főépítészi tevékenységről

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés s) pontjában, valamint az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


A rendelet alkalmazási köre
1. §

E rendeletet a törvényekben, kormányrendeletekben meghatározott, a területfejlesztéssel és -rendezéssel, a településfejlesztéssel és -rendezéssel, továbbá az épített környezet alakításával és védelmével, az építésüggyel kapcsolatos egyes feladatokra és hatósági eljárásokra kell alkalmazni, melyeket

a) az állami főépítész,

b) a települési önkormányzat a települési főépítész, a megyei önkormányzat a megyei főépítész, a települési önkormányzatok társulása a térségi főépítész (a továbbiakban együtt: önkormányzati főépítész) közreműködésével

[az a) és b) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: főépítész] lát el.


A főépítészi rendszer, az állami főépítészek kijelölése

2. § (1) A Kormány az állami főépítészi feladatok ellátására a 2. mellékletben meghatározott fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő Építésügyi Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységeként működő állami főépítészt jelöli ki. Az állami főépítészi feladatok ellátásának munkaszervezete az állami főépítészi iroda, amelyet az állami főépítész vezet.

(2) Az Építésügyi Hivatal az állami főépítészi feladat- és hatáskörök tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területétől eltérő, e rendelet 2. mellékletében meghatározott különös illetékességgel működik.
(2a) A 2. mellékletben meghatározott fővárosi és megyei kormányhivatal Építésügyi Hivatalát – az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott kivétellel – az állami főépítész vezeti.
(3) Az 1. §-ban meghatározott feladatok központi szakmai irányítását, összehangolását az egész országra kiterjedő illetékességgel a miniszter látja el, amely keretében
a) gyakorolja a szakmai irányító szerv vezetőjének jogkörét az Építésügyi Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységeként működő állami főépítészének tevékenysége felett,
b) koordinálja az állami főépítészek terület- és településrendezéssel, valamint építészeti értékvédelemmel kapcsolatos feladatait,
c) gondoskodik az állami főépítészek szakmai továbbképzéséről,
d) elősegíti az egységes településpolitikai és építészetpolitikai elvek és elvárások koncepcionális kialakítását,
e) gondoskodik a nemzetközi egyezményekből fakadó feladatok végrehajtásáról,
f) gondoskodik a központi tervtanácsok üléseinek és nyilvántartásának vezetéséről.
(4) A miniszter az e rendeletben és a külön jogszabályban meghatározott egyes feladatait az országos főépítész útján látja el. Az országos főépítészt a miniszter – az általa vezetett minisztérium állományába tartozó személyek közül – bízza meg.
(5) A területfejlesztéssel és -rendezéssel, a településfejlesztéssel és -rendezéssel, továbbá az épített környezet alakításával és védelmével, valamint az építésüggyel kapcsolatos
a) megyei önkormányzati feladatokkal kapcsolatos döntéseket a megye közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel a megyei főépítész,
b) társulási megállapodásban meghatározott települési önkormányzati feladatokkal kapcsolatos döntéseket a társulásban részt vevő települések közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel a térségi főépítész,
c) települési önkormányzati feladatokkal kapcsolatos döntéseket a települési önkormányzat közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel a települési főépítész, a fővárosban a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok megosztott feladatai szerint a fővárosi, illetve a kerületi főépítész
készíti elő.


Foglalkoztatási feltételek
3. § (1) A főépítészi feladatkör – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – köztisztviselői kinevezéssel látható el.

(2) A települési – a fővárosi és a fővárosi kerületi kivételével – és a térségi főépítészi feladatkör ellátható köztisztviselőként, vagy – az összeférhetetlenségre, a minősített adatra és a felelősségre vonásra vonatkozó jogszabályi előírásokra való figyelemfelhívást is tartalmazó, a feladatkör ellátására vonatkozó írásban megkötött – megbízási szerződés alapján.

(3) A főépítészek foglalkoztatási feltétele:
a) a (4) bekezdésben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettség,
b) a 4. §-ban meghatározott főépítészi vizsga,
c) az 5. §-ban meghatározott
ca) szakmai gyakorlat teljesítése,
cb) a szakterületnek megfelelő tartalmú továbbképzési kötelezettség teljesítése.
(4) A főépítészi feladatkör betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú végzettség:
a) állami főépítész, térségi, megyei jogú városi, fővárosi, valamint fővárosi kerületi főépítész esetében építész mesterképzési szakon szerzett okleveles építészmérnök, vagy azzal egyenértékű szakképzettség,
b) megyei és települési főépítész esetében
ba) építész mesterképzési szakon szerzett okleveles építészmérnök, vagy azzal egyenértékű szakképzettség,
bb) településmérnöki mesterképzési szakon szerzett okleveles településmérnök, vagy azzal egyenértékű szakképzettség.
(5) Ha a főépítész végzettségét igazoló oklevélből a szakirány, illetve az egyenértékűség nem állapítható meg, akkor a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 3. § (8) és (9) bekezdése szerinti bizottság jogosult szakértőként véleményt nyilvánítani, amelyet a munkáltató kötelezően figyelembe vesz.


4. § (1) A főépítészi vizsgát – a melléklet szerinti követelményrendszer és a miniszter által jóváhagyott eljárási rend szerint – az önkormányzati főépítészek tekintetében az illetékes állami főépítész, az állami főépítészek tekintetében a miniszter bonyolítja le.
(2) A főépítészi vizsga
a) általános és
b) építészeti különös vagy terület- és településrendezési különös
részből áll.
(3) A 3. § (4) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontja szerinti végzettség esetén általános és terület- és településrendezési különös részből, a 3. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti végzettség esetén általános és építészeti különös részből kell vizsgázni.
(4) A főépítészi vizsga alól – az (1) bekezdés szerinti – vizsgát lebonyolító kérelemre
a) mentesíti azt a személyt, aki önkormányzati főépítészi szakmérnöki oklevéllel, vagy építésügyi szakmai tartalmú vizsgával rendelkezik és e vizsga követelményrendszere a főépítészi vizsga követelményrendszerével teljeskörűen megegyezik,
b) részben mentesíti azt a személyt, aki egyéb szakmai tartalmú vizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere a főépítészi vizsga általános vagy a különös rész követelményrendszerével megegyezik.
(5)

5. § (1) A főépítészi feladatkört az állami főépítész esetében legalább tízéves, az önkormányzati főépítész esetében – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább nyolcéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy töltheti be.
(2) Települési főépítész esetében az (1) bekezdés szerinti szakmai gyakorlati idő legalább öt év.
(3) A főépítésznek a főépítészi munkakörben eltöltött ötévenként a miniszter által jóváhagyott szakmai továbbképzésen kell részt vennie.
(4) Részben mentesül a főépítész a továbbképzésen való részvétel alól, ha a külön jogszabályban szabályozott, az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekhez kötelezően előírt továbbképzést teljesítette. Ebben az esetben a főépítésznek az azonos tartalmú szakmai továbbképzésen nem kell részt vennie.
(5) Az állami főépítészek továbbképzéséről a miniszter, az önkormányzati főépítészek továbbképzéséről az állami főépítész gondoskodik.
(6) A továbbképzés határidejének elmulasztása esetén – a mentesítésre vonatkozó előírások kivételével – a főépítész főépítészi munkakörben nem foglalkoztatható tovább.

6. § (1) A főépítészi tevékenység körében a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerinti pártatlan, befolyástól mentes tevékenységet veszélyeztető tevékenységnek minősül különösen, ha a főépítész olyan területen lát el főépítészi feladatokat, amellyel összefüggésben
a) a (2) bekezdésben foglalt kivétellel településtervezői,
b) településrendezési szakértői
tevékenységet végez.
(2) A térségi és a települési főépítész az illetékességi területén településrendezési tevékenységet csak az önkormányzat saját tervező részlegében munkaköri feladatként végezhet.
(3) A főépítész nem láthat el építésügyi hatósági feladatot. A területi, illetve az országos építész vagy mérnöki kamara etikai-fegyelmi bizottságának tagja nem lehet főépítész a kamara illetékességi területén.

Az állami főépítész feladatai

7. § Az állami főépítész
a) szakmai segítséget nyújt az önkormányzati főépítészi feladatok ellátáshoz,
b) az egységes szakmai szempontok – különösen az általános érvényű terület- és településrendezési, illetve építési követelmények – érvényesítése érdekében elősegíti és szükség szerint koordinálja az önkormányzatok terület- és településrendezéssel, valamint az építészeti értékvédelemmel kapcsolatos döntéseinek főépítészi előkészítését,
c) gondoskodik az önkormányzati főépítészek szakmai továbbképzéséről,
d) elősegíti a területi településpolitikai és építészetpolitikai elvek és elvárások koncepcionális kialakítását,
e) ellátja a külön jogszabályokban a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat,
f) vezeti a területi tervtanácsot,
g) gondoskodik a területi tervtanács nyilvántartásának vezetéséről, és abból, valamint az önkormányzati főépítészek és a szakmai kamarák által vezetett tervtanácsi nyilvántartásokból adatokat szolgáltat a miniszternek,
h) ellátja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 9. §-ában meghatározott szakmai ellenőrzési feladatokat a településrendezési eszközök tekintetében,
i) a h) pontban foglaltakkal összefüggésben jogsértés esetén a bírósághoz, illetve az Alkotmánybírósághoz fordul,
j) nyilvántartást vezet az önkormányzati főépítészek e feladatkörével összefüggő, közérdekű nyilvános személyes adatairól.

Az önkormányzati főépítész általános feladatai

8. § Az önkormányzati főépítész
a) az állami főépítésszel és az érintett önkormányzatok főépítészeivel együttműködve elősegíti az illetékességi területét érintő területrendezési és településszerkezeti tervek összhangjának kialakítását,
b) folyamatosan figyelemmel kíséri a rendezési eszközök hatályosulását, tapasztalatairól évente tájékoztatást ad, és négyévente összefoglaló jelentést készít a képviselő-testület (közgyűlés) részére,
c) közreműködik a kulturális örökség védelméről szóló törvényben foglaltakkal, valamint a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltakkal kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásában,
d) szakmai véleményével, állásfoglalásaival segíti a térség, illetve a település egységes táji és építészeti arculatának alakítását,
e) közreműködik a területrendezési tervek és a településrendezési eszközök nyilvántartására, a szabályozásokon alapuló adatszolgáltatásra és az ezzel kapcsolatosan felmerülő költség megállapítására vonatkozó helyi szabályok előkészítésében,
f) részt vesz – szükség szerint adatok szolgáltatásával – az illetékességi területére vonatkozó területi és települési információs rendszerek kialakításában és működtetésében,
g) vezeti a helyi önkormányzati tervtanácsot,
h) gondoskodik a helyi tervtanács nyilvántartásának vezetéséről, és abból adatokat szolgáltat az állami főépítésznek.

A megyei főépítész feladatai

9. § (1) A megyei főépítész
a) ellátja a megye területrendezési tervének elkészítésére, felülvizsgálatára vonatkozó megbízással összefüggő feladatokat,
b) előkészíti az országos és kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési tervek, valamint az ágazati fejlesztési koncepciók és programok megyét érintő munkarészeivel kapcsolatos megyei egyeztetést és a megyei közgyűlés állásfoglalását,
c) közreműködik a megyei közgyűlés megyei és kistérségi területfejlesztési koncepciókkal, programokkal kapcsolatos döntéseinek, illetőleg állásfoglalásainak kialakításában,
d) az illetékességi területét érintően előkészíti a megyei közgyűlés településrendezési tervekkel kapcsolatos véleményét,
e) adatokat szolgáltat az illetékességi területére vonatkozó területi és települési információs rendszerek kialakításához és működtetéséhez.
(2) A megyei főépítész az illetékességi területét érintően
a) a megyei önkormányzat rendeletében meghatározott módon közreműködik a – települési önkormányzati társulás kivételével – több települést érintő településfejlesztési, -rendezési, értékvédelmi és önkormányzati hatósági ügyekben,
b) felkérésre szakmai tanácsadást nyújt azoknak a települési önkormányzatoknak, ahol nem működik települési főépítész, valamint elősegíti önkormányzati társulás szerveződését az építésügyi feladatok ellátása érdekében,
c) együttműködik a megyei jogú város és az érintett települések önkormányzataival a terület- és településrendezési tervek városkörnyéki összehangolása érdekében.

A települési és a térségi főépítész feladatai

10. § (1) A települési, a térségi főépítész látja el a települési önkormányzat településszerkezeti tervének, helyi építési szabályzatának elkészítésével, felülvizsgálatával összefüggő következő feladatokat:
a) döntésre előkészíti a rendezés alá vonandó területre vonatkozó javaslatot, a tervezési megbízás feltételeit és követelményeit,
b) elkészíti az előzetes tájékoztatást az érdekelt államigazgatási szervek, az érintett állampolgárok, szervezetek, érdek-képviseleti szervek, valamint a szomszédos és az érintett egyéb települések önkormányzati szervei részére a rendezés helyéről, céljáról, várható eredményéről,
c) a településrendezési eszközök készítése során folyamatosan együttműködik a tervezőkkel és képviseli az önkormányzat érdekeit,
d) szervezi és irányítja az Étv.-ben előírt véleményezési eljárásokat, ezek során biztosítja a településrendezési eszközök készítésének nyilvánosságát,
e) a véleményezési eljárás befejezését követően a beérkezett észrevételek figyelembevételével döntésre előkészíti a településrendezési eszközöket,
f) gondoskodik a megállapítás során hozott változtatások átvezetéséről, illetőleg szükség szerint az újbóli véleményeztetés lefolytatásáról,
g) nyilvántartást vezet a település, illetve a térség területére készült településrendezési eszközökről, valamint – amennyiben az információtechnológiai feltételei biztosítottak – gondoskodik a hatályos településrendezési eszközöknek az önkormányzat honlapján történő közzétételéről,
h) kérésre tájékoztatást ad a hatályos településrendezési eszközökben foglaltakról,
i) előkészíti az önkormányzat helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos szabályozását, és figyelemmel kíséri annak érvényesülését, gondoskodik az azokkal összefüggő nyilvántartás vezetéséről,
j) külön jogszabályban foglaltak szerint, illetékességi területét érintően vezeti a települési önkormányzat, illetve a települési önkormányzatok társulása által működtetett építészeti-műszaki tervtanácsot,
k) nyilvántartást vezet az építészet-műszaki tervtanácson tárgyalt tervdokumentációkról, amely alapján félévente adatot szolgáltat az állami főépítész által vezetett elektronikus nyilvántartás részére.
(2) A települési, a térségi főépítész részt vesz a településpolitikai, településfejlesztési, településüzemeltetési és az önkormányzatok ingatlanvagyon-gazdálkodási programjának elkészítésében és egyeztetésében, továbbá az ágazati koncepciók települést érintő részeinek összehangolásában és véleményezésében. Szakmai véleményével segíti az önkormányzatnak az előzőekkel kapcsolatos döntéseinek előkészítését, állásfoglalásainak kialakítását.

A főépítészek együttműködése

11. § (1) A települési, a térségi főépítész együttműködik az illetékes földhivatallal, az építésügyi nyilvántartást vezető hatóságokkal és alkalmazó intézményekkel, az építésügyi és más hatóságokkal, valamint a véleménynyilvánításra jogosult államigazgatási szervekkel.
(2) A főépítészek feladataikat összehangoltan végzik, gondoskodva az egységes szakmai elvek és a helyi sajátosságok egyidejű érvényesítéséről. Szakmai tevékenységük összehangolása és működési feltételeinek figyelemmel kísérése a miniszter, illetve az állami főépítész feladata.
(3) Az önkormányzati főépítészek a terület- és településfejlesztési, valamint a terület- és településrendezési feladatok ellátása során – igény szerint az állami főépítész bevonásával – részt vesznek az érintett önkormányzatok közös, összehangolt döntéseinek előkészítésében.

Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba.
(2) Az e rendelet hatálybalépésekor foglalkoztatott főépítész főépítészi vizsga nélkül 2011. március 31-ig láthatja el feladatkörét.
(3) Az e rendelet hatálybalépésekor foglalkoztatott, de az előírt végzettséggel és szakmai gyakorlattal nem rendelkező önkormányzati főépítész, ha a főépítészi feladatot legalább öt éve folyamatosan ellátja, az előírt szakirányú felsőfokú kiegészítő képzettség nélkül e rendelet hatálybalépését követően legfeljebb három évig foglalkoztatható. Ezen túlmenően az önkormányzati főépítész további egy évig foglalkoztatható, ha igazolja, hogy a kiegészítő képzettség megszerzését kezdeményezte.
(4) Mentesül a főépítészi vizsga alól az a köztisztviselőként foglalkoztatott, az e rendelet szerinti képesítési feltételeknek megfelelő főépítész, aki legalább ötéves főépítészi munkakörben eltöltött gyakorlati idővel rendelkezik.
(5) A 2011. január 1-jét megelőzően a fővárosi és megyei közigazgatási hivatal szakigazgatási szerveként regionális illetékességgel működött állami főépítész feladat- és hatáskörei és ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal jogutóda a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel a székhelye szerinti megyei (fővárosi) kormányhivatal.
(6) A fővárosi és megyei közigazgatási hivatal szakigazgatási szerveként működött állami főépítész feladat- és hatáskörei és ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében részleges feladatátvevőként az alapító okiratban és a jogutódlás egyes kérdéseit meghatározó megállapodásban foglaltak szerint – megyei illetékességi területre külön tagozódást alapul véve – a Pest Megyei Kormányhivatal a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala jogutódának, a Baranya Megyei Kormányhivatal a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal jogutódának tekintendő.

1. Melléklet a 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez

A főépítészi vizsga követelményrendszere

I. Általános követelmények

A vizsgázónak ismernie kell:
1. a jogrendszer alapvető jellemzőit (jogszabályi hierarchia),
2. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás, valamint az építésügyi hatósági eljárások általános szabályait (az első fokú eljárás megindítása, kérelem és mellékletei, a tényállás tisztázása, az egyes szakmagyakorlási tevékenységek közötti kapcsolatrendszer, a határozat tartalma és közlése, jogorvoslati lehetőségek, ügyfél fogalma),
3. a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
3.1. általános fogalmait,
3.2. területfejlesztéssel kapcsolatos általános előírásait,
3.3. területrendezéssel kapcsolatos általános előírásait,
3.4. végrehajtásával kapcsolatos kormányrendeletek előírásait,
4. az illetékességi területére vonatkozó területfejlesztési koncepciók és programok, valamint területrendezési tervek főbb megállapításait és rendelkezéseit,
5. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
5.1. általános fogalmait,
5.2. településrendezéssel kapcsolatos általános előírásait,
5.3. építményekkel szemben támasztott általános követelményeit,
5.4. építésügyi hatósági engedélyezésre vonatkozó előírásait,
5.5. építésre vonatkozó követelményeit,
5.6. alapján az építésügyi hatóság szervezeti rendszerét (ideértve a sajátos építményfajtákat és a műemlékvédelmet is),
6. a műemlékvédelem, továbbá a környezet-, természet- és tájvédelem általános követelményeit,
7. a tervpályázatokkal kapcsolatos szabályokat,
8. az építészeti-műszaki tervtanáccsal kapcsolatos szabályokat,
9. a közbeszerzéssel kapcsolatos (tevékenységével összefüggő) szabályokat,
10. a településfejlesztéssel kapcsolatos pályázatkészítés általános szabályait,
11. a településrendezési szerződéssel kapcsolatos általános szabályokat,
12. a településrendezési tervezési szerződés tartalmi követelményeit.

II. Építészeti különös követelmények

Egy meghatározott épület tervtanácsi értékelésének elkészítése, továbbá a vizsgázónak ismernie kell:
1. az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK)
1.1. általános rendelkezéseit,
1.2. építmények elhelyezésével kapcsolatos előírásait,
1.3. építmények létesítésével kapcsolatos előírásait,
1.4. vegyes rendelkezéseit,
2. az építészeti-műszaki tervezői jogosultság feltételrendszerét,
3. a tervező feladatait, felelősségi körét, jogait és kötelezettségeit,
4. az összeférhetetlenségi és etikai-fegyelmi szabályokat,
5. az építészeti-műszaki tervezésre vonatkozó további előírásokat (jogszabályok, szabványok, segédletek),
6. az építészeti-műszaki tervek tartalmi követelményeit.

III. Terület- és településrendezési különös követelmények

Egy konkrét településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat tervtanácsi opponenciájának elkészítése, továbbá a vizsgázó ismerje:
1. az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK)
1.1. általános rendelkezéseit,
1.2. településrendezéssel kapcsolatos előírásait,
1.3. építmények elhelyezésével kapcsolatos előírásait,
1.4. építmények létesítésével kapcsolatos előírásait,
1.5. vegyes rendelkezéseit,
2. a településrendezői jogosultság feltételrendszerét,
3. a településtervező feladatait, felelősségi körét, jogait és kötelezettségeit,
4. az összeférhetetlenségi és etikai-fegyelmi szabályokat,
5. a településtervezésre, településtervezési szakági tervezésre vonatkozó további előírásokat (jogszabályok, segédletek),
6. a településrendezési eszközök tartalmi és egyeztetési követelményeit.


2. Melléklet a 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez

 

A

B

C

 

Fővárosi, Megyei Kormányhivatal
Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze

Székhely

Illetékességi terület

1.

Budapest Főváros Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze

Budapest

Budapest területe

2.

Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze

Budapest

Pest megye területe

3.

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze

Győr

Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye és Zala megye területe, kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 1/1. melléklete szerinti, a Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések területét

4.

Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze

Székesfehérvár

Komárom-Esztergom megye, Fejér megye és Veszprém megye területe, kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 1/1. melléklete szerinti, a Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések területét

5.

Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze

Kaposvár

Zala és Veszprém megye területéből a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 1/1. melléklete szerinti, a Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések területe és Somogy megye területe

6.

Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze

Szeged

Csongrád megye, Békés megye és Bács-Kiskun megye területe

7.

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze

Debrecen

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye területe

8.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze

Miskolc

Heves megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Nógrád megye területe

9.

Baranya Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze

Pécs

Tolna megye és Baranya megye területe

Forrás: jogszabálykereső.mhk.hu

Kapcsolódó cikkek