Nagy Ervin országos főépítész a FUGA rádióban

.

fuga-radio-ff-2

Nagy Ervint az országos főépítészi tevékenységéről kérdezték a FUGA Rádióban, 2012. október 2-án.
Riporter: Ránki Júlia, Rózsa Péter

N. E. országos főépítészi pályázatában foglaltakat vették sorra a műsorvezetők, aktuális témákkal is ötvözve a beszélgetést.

"Mi építészek, mindannyian  arra vagyunk szocializálva, hogy segítsük az embereket. "- N. E.

Konkrét aktuális témaként N. E. a MÁV-ot említette. A MÁV költségvetésének legnagyobb részét a vonatokra, vasútvonalak rendben tartására költi. Az emberek, mint utazók csak a vasútállomásokat látják- valamelyik szép régi, ezért jó lenne megtartani azokat az épületeket. Erre hívott létre egy grémiumot az országos főépítész, hogy segítséget ajánljon a MÁV-nak, hogy ezekkel az épületekkel - vasútállomás, váltóház - is foglalkozzanak.

Arra a kérdésre, hogy miért éppen a MÁV, N. E. válaszában az utazással kapcsolatos képről beszélt: régen az utazás a valutaváltásról, a vízumról, az útlevélről stb. szólt. Az utazás nem erről szól. Az építészeknek megadatott az a lehetőség, hogy olyan dologgal foglalkozzanak, amit szeretnek: a házakkal. Nekik ez a fontos. Ennek is van egy háttere, egy infrastruktúrája. Az a fontos, hogy megértsék, hogy a súly ugyan a vasúthálózaton, a vonaton van, de az egésznek az arcát az építészek adják.

Rózsa Péter személyes élményével erősített meg a fenti állítást, mely szerint Nyíregyházára kellett utaznia több napra, nem volt kedve hozzá, és a vasútállomás adott neki egy emocionális löketet, hogy ez jó hely, és a későbbiekben meg is szerette a várost.

Ránki Júlia a 2010-ben Európa kulturális fővárosa Pécs városát hozta fel példának, ahol a vasútállomást nem tartja egészen megfelelőnek. Kérdésében megfogalmazta, hogy ezeket az országos főépítésznek át kell látnia, vagy ez a pécsiek dolga.

N. E. egyelőre a szemlélet megváltoztatását tartja fontosnak. A tevékenysége kezdetén a vidéki településeket járta körbe, az ottani építészekkel, főépítészekkel beszélt. A mentalitás, hogy helyben tudjanak dönteni, az a demokrácia alapja.

Elkerülhetetlenül szóba került a panelházak építésének korszaka, amikor ezzel párhuzamosan is születtek olyan művek, amelyet művészetnek tekint az építész szakma.

A jövőben megvalósuló Múzeumi negyed is a témák között volt, ami a Városligetet szinte megváltoztatja. Jelenleg a koncepciókról folyik a vita. A Szépművészeti Múzeum átépítésével kapcsolatban pattant ki az ötlet, hogy ne egy múzeum felújításában gondolkodjanak, hanem egy múzeumi centruméban, ami többfunkciós. Ehhez talán az egész Városliget arculatát át kellene tervezni.
N. E. a Múzeumi negyeddel kapcsolatban javasolja ötletpályázat kiírását, ötletek begyűjtését.
Finta József és Winkler Barnabás javasolta egy grémium felállítását, aminek tagja kell, hogy legyen az országos főépítész, a budapesti főépítész, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia és még néhányan.

N. E. egyetért Finta Józseffel abban, hogy egy neves építészekből álló grémiumot kellene létrehozni a Múzeumi negyeddel kapcsolatban - talán most ez a legfontosabb kérdés az ma az ország építészeti közéletében.

További témaként felmerült az egész Várnegyed rekonstrukciója, a stadionok, a Nyugati Pályaudvar és környéke, és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkájából az építészekre háruló rész.

Megfogalmazódott, hogy az építésznek felelősséget vállalni a tetteiért. A főépítész feladata, hogy gazdaként kezelje a környezetét.
N. E. szerint lényegi kérdés az építész véleményének közlése, ezzel is formálhatják az emberek gondolkodását.

N. E. a legfontosabbnak tartja a szakma összefogását. Stílusviták mindig lesznek, de az építészetnek döntő szerepe van.
A magyar építészet egzisztenciális szerepének helyzetét országos főépítészként látja át igazán, ugyanis a válság miatt nagyon sok építésznek nincs munkája.

Ránki Júlia: Az építészet marginális, nincs egységes irányítás, három minisztériumhoz tartozik, továbbra is így van (N. E. szakmai programjából).

A N.E.  által létrehozott szakmai kerekasztal havonta találkozik, készítik a nemzetépítészeti politikát. Minden konszenzussal megy, a tervezetet minden kamarai tag meg fogja kapni.

N. E. összefoglalóként Janáky István szavait idézte: "Nem az építész végzettség a fontos. Az építészet az egy létező közösséget jelent tulajdonképpen. Aki foglalkozik vele, aki érzi ennek a szépségét, vagy a rútságát. Tehát az építész alatt én nem építészmérnököt értek, hanem azt a kört, aki ezzel foglalkozik, aki szerelmes ebbe."