Nemzetközi építészpolitikai kitekintés 8. - Litvánia

.

elolap-ffÉPÍTÉSZETPOLITIKAI TRENDEK A
LITVÁN KÖZTÁRSASÁGBAN

LETÖLTÉS EREDETI NYELVEN

A dokumentumok megjelenését támogatta az 
Országos Főépítészi Iroda

 

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Építészet - az emberiség egyik legfontosabb és leghosszabb életű kulturális teljesítménye, ami tükrözi a mindenkori társadalom esztétikai, művészi, társadalmi, gazdasági, tudományos, műszaki és politikai ideológiai fejlődését

2. Az építészeti a kulturális fejlődés mutatója. Mivel az építészet és a városfejlesztés minden emberi lény érint, fontos a polgároknak és stratégiailag az államnak. Az építészet minősége kihat az emberi életminőségre, a kulturális és társadalmi fejlődésre és végül - és az állampolgári tudatra. A települések építészeti minősége közvetlenül meghatározza a teljes ország kulturális, ökológiai, társadalmi és gazdasági környezetét.

3. Az Építészeti értékek elemzése, karbantartása, kezelése és fejlesztése a litván jog szempontjából az építészeti szabályzat körébe tartozik, melynek feladata a kulturális örökség és a kortárs építészet létrehozása, végrehajtása és fenntartása.

4. Litván Köztársaság építészeti politikai dokumentuma (a továbbiakban - a Description) már megfelelően kidolgozott a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia által jóváhagyott, a kormány a Litván Köztársaság  2003-ban. A szeptember 11-én kelt 1160 számú határozat (Hivatalos Közlöny, 2003, no. 89-4029), a célok és víziók, valamint a nemzetközi dokumentumok meghatározták az európai közösség megközelítését az építészethez. Legfontosabb rendelkezések e tekintetben: az építészeti örökség védelméről szóló egyezmény (Hivatalos Közlöny, 1999, no. 100 -2896), az Európai egyezmény a régészeti örökségről (Hivatalos Közlöny, 1999, no. 100-2895), valamint a Világ Kulturális és Természeti Világörökség Egyezmény (Hivatalos Közlöny, 1997, no. 19-411).

5. Cél - létrehozni egy egységes, ésszerű és következetes építészeti fejlesztés irányelvet és szabályozási feltételeket a tervezés céljainak végrehajtása.

6. Ez a jegyzék tartalmazza azokat a rendelkezések melyek meghatározzák a nemzeti érdekeket és prioritásokat Litvánia hosszú távú építészeti fejlődésének biztosítására.

01-1

II. Építészeti és városi tervezési koncepció

7. Építészet - funkcionális és vizuálisan érzékelt térbeli művészeti alkotások, a táj tervezése és építmények építése. Klasszikus építészet alapja a megértés a kényelem, a fenntarthatóság és a szépség. Ez a három sarokkő az építészet legjelentősebb alapjai. A haladás és a modern szemlélet folyamatosan bővíti az építészet megértésének az alapjait.

8. Építészet - egyedülálló a művészet és mindennapi társadalmi háttér. Építészeti projektek - az emberek, a közösségek és az esztétikai igények, a modern kulturális, társadalmi és gazdasági értékek és kapcsolatépítés, a történelmi fejlődés tanúja.

9. Építészet az épülettel kezdődik - párkány, kilincsek, ablak vagy kémény és az egész épület térbeli megjelenése, a szerkezetek és környezetük komplexitása, mindennek az emberekhez történő igazítása. Az építészet kiterjed az utcára, a kisvárosokra, városokra és a tájakra. Jellegét illetően az építészet lehet egyszerű vagy luxus, nagy- vagy kisméretű formát öltő, hagyományos vagy modern, jobb vagy rosszabb az azt körülvevő természetes környezethez viszonyítva. A kiváló minőségű környezet nem luxus, hanem egy civilizált társadalom alapvető jellemzője.

10. A modern építészet az építészeti örökség természetes folytatása. A jövőben a kulturális örökség szerves részét fogja képezni. Ezért a teljes világ kivételes gondot szentel az építészeti oktatásra, szakmai képzésre és a társadalom fejlesztésére, a tervezés és az építészeti munka minőségére.

11. Az urbanisztikai fejlesztés a várostervezés – a nagyvárosok és a kisvárosok tervezése és építése. Ez a tudománynak az a területe, amely a nagyvárosi és kisvárosi építészet feltárásával és történetével, valamint fejlesztésük további kilátásainak meghatározásával foglalkozik. Az urbanisztikai fejlesztés kiterjed mind a kisvárosokra, mind a nagyvárosokra. Az urbanisztikai fejlesztés egy építészeti egységről szól, melynek elemeit a különböző célú épületeket és a kapcsolódó létesítmény szerkezetek - utcák, terek, parkok, mesterséges természeti környezet, alagutak és hidak - képezik.

01-2

III. AZ ÉPÍTÉSZET FEJLŐDÉSE ÉS TÁRSADALOMMAL FENNÁLLÓ KAPCSOLATA

12. A gyors globalizáció mellett a nemzeti kulturális öntudatosság, önazonosság és építészeti örökség védelmére és szorgalmazására irányuló erőfeszítések is erősödnek. A megőrzött múltbeli és modern építészet közvetlenül tükrözi az építészet állapotát, annak kulturális, tudományos és műszaki előrehaladását, befolyásolja a kulturális öntudatot és a társadalom pszichológiáját.

13. Manapság az építészet fejlődése nagymértékben az államnak az építészet minőségével kapcsolatos oktatására irányuló figyelmétől és ösztönzőitől függ. Az építészeti örökség és a jó modern építészet ösztönzi az idegenforgalmi infrastruktúra és a kapcsolódó szolgáltatások fejlődését. Az építészet közvetlen hatással van a gazdaságra és a piaci szegmensek többségére, a tájtervezés minőségére. Az állam építészeti politikája befolyásolja a kulturális, társadalmi és gazdasági fejlődést, és ezen keresztül meghatározza a stabilitást és a versenyképességet. Az építészet mind a belpolitika, mind a külpolitika terén a hosszú távú befolyásolás egyik leghatásosabb eszköze.

14. Az élhető lakókörnyezet minden egyes állampolgárnak alapvető joga. Az építészeti környezet egyre nagyobb területet ölel fel. Ezért az építészeti örökség védelme és a modern építészeti alkotások minősége stratégiai jelentőségű társadalmi érdeket testesítenek meg.

15. Az egyes állampolgárok és a magas szintű kormány képviselők és intézmények közti fokozódó, aktív párbeszéd tökéletes, a társadalmi kapcsolatok megerősítését, valamint az élet, munka és szabadidő környezet javítására irányuló kérdések megoldását szolgáló eszköz.

16. A társadalom környezetvédelemre irányuló fokozódó odafigyelése megváltoztatja a társadalom természethez és ezzel kapcsolatosan az építészethez való hozzáállását. Az emberek egyre jobban odafigyelnek a környezet minőségére, a természeti erőforrások ésszerű felhasználására, a környezet stabilitására, a szennyezés csökkentésére és a változó környezetre. Az építészet minőségi követelményei egyre fokozódnak: az építészetnek - felhasználva a közelmúltbeli tudományos és technikai vívmányokat - a lehető legkisebb kárt szabad okoznia a természetes környezetben.

17. Az építészetnek használatát illetően funkció orientáltnak, kényelmesnek, olcsónak és optimálisan stabilnak kell lennie. Harmonikusan meg kell felelnie az emberek művészeti, esztétikai és ésszerű gazdasági igényeinek.

18. Jellegénél fogva az építészet az emberiség korszakok alatt felhalmozódott tudásának, a gyakorlati jártasságainak és időben változó kreativitásának a keveréke, ezért a társadalmi fejlődés legfontosabb hajtóerejének tekinthető, amellett hogy a társadalom állapotának egyik jellemzője is.

19. A demokratikus társadalom és a civil öntudatosság fejlődésével az állami és önkormányzati intézmények tevékenységének minőségi követelményei fokozódnak. Az állami és önkormányzati intézmények politikája egyre inkább közvéleményre és annak a szakmai közösségek által meghatározott és megfogalmazott sokrétű érdekeltségeire épül.

20. A litván és egyéb államok kulturális különbsége lehet, hogy a legjobban az építészeten keresztül látható, érthető meg és méltányolható. Az építészeti örökség védelme és az építészet modern alkotása tükrözi a társadalom civil és kulturális öntudatát.

21. A jól védett és szabályosan használt építészeti emlékműveknek és értékeknek nagy a gazdasági és társadalmi jelentősége. Az ilyen értékek bősége meghatározza a nemzeti identitás erősségét, azaz a védelmükre és a jövő generáció számára történő átadásukra irányuló politikai akarat meghatározza az állam azon képességét, hogy ellenálljon a globalizáció különféle negatív hatásainak. Az építészeti örökség a társadalom szociális és kulturális környezetének részét képezi és annak megőrzése a jövő generációi számára az összes állampolgár, építész és elsősorban az állami és önkormányzati intézetek kötelessége.

22. A kulturális örökségért felelős állami és önkormányzati intézményeknek és az építész szövetségeknek gondoskodniuk kell arról, hogy az építészeti örökség széles körben ismert, megértett és méltányolt legyen, azokat céljuknak és a mai igényeknek megfelelően használják fel és ne okozzanak kárt az általuk megtestesített örökségben és annak környezetében.

23. A litván urbanisztikai fejlesztés és építészeti örökség definíciója nem végleges. Hatóköre állandóan bővül értékének fokozódó felismerése mellett. Ezen örökség folytonosságát és életképességét olyan új, modern megoldásokkal kell biztosítani, amelyek átveszik és szorgalmazzák a helyi örökség megkülönböztetését és gazdagítani tudják a létező örökség értékét és új örökségi értéket tudnak létrehozni.

24. Az építészeti örökség értékeinek és teljes tartalmának leltározását rendszeresen felül kell vizsgálni a megfelelő kutatás fejlesztési és monitorozási programoknak megfelelően. A társadalommal és az értéktárgyak tulajdonosaival, kezelőivel és felhasználóival meg kell ismertetni az ilyen leltározási adatokat, azok nyilvános feltárása révén, és az örökséget képező értékek, az örökségek céljainak és megőrzési módjaiknak terjesztése révén.

25. Az építészek alkotásai és munkáinak eredménye a közösségi kapcsolatoknak igen széles körét lefedik: kezdve a gazdasági, ökológiai, tájrendezés tervezésétől az esztétikai, művészeti, szociális és pszichológiai szempontokig. Ezért az állami és az önkormányzati intézeteknek alapvető feladata az építészek képzésének, fejlesztésének, munkájának és eredményeinek elősegítését szolgáló feltételek biztosítása.

26. Mivel az építészet kifejezetten széles körű társadalmi érdekeket fed le, alapvető és hasznos az állam számára az építészet jobb megértésének elültetése a közösség képzésének minden szintjén, a különböző korosztály, különösen a gyermekek és a fiatalok körében.

27. Az építészet és a tájrendezés tervezés minősége az állam imázsát tükrözi, ezért az állami intézmények és építész szövetségek tevékenységeinek jobbítására több figyelmet kell fordítani.
28. A köz érdekeit szem előtt tartó modern demokratikus államnak be kell tartania építészeti politikáját. A politika célul kitűzött eredményei Európa és a teljes világ e téren elért legnagyobb eredményeit tükrözik.

02-1

IV. A JELENLEGI ÉPÍTÉSZET FELTÉTELEINEK ELEMZÉSE

29. Erősségek:

29.1 A litván építészet számos, a hagyományait létrehozó helyi és külföldi építész munkájának eredménye. A litván építészet fejlett, nyitott és szorosan kapcsolódik az európai államok kultúrájához.

29.2 A litván kulturális és építészeti örökségről történő gondoskodás állami szinten már a 19. században megkezdődött. A társadalom és az állam egyre inkább törődik az örökség védelmével. A Litván Köztársaság Ingatlan Kulturális Örökség Védelmi Törvénye (State News /Állami Hírek/, 1995. 3-37 sz.; 2004. 153-5571 sz.) szabályozza a kulturális örökség védelmének politikáját.

29.3 A Litván Köztársaság átfogó területrendezési terve, melyet a Litván Köztársaság Parlamentjének IX-1154 sz. határozata hagyott jóvá 2002. október 29-én (State News /Állami Hírek/, 2002. 110-4852. sz.) meghatározza az ország terület hasznosításának és kezelésének hosszú távú stratégiáját és prioritásait.

29.4 A Litván Építészek Szövetsége –fő célja az építészeti kultúra szorgalmazása és az építészek szakmai kiválóságának gondozása – aktívan működik.

29.5 Az építészet az ország egyik legfontosabb gazdasági, a bruttó hazai termék 7 százalékát állítja elő, és vagy közvetlenül vagy közvetve a munkaerő piacnak hozzávetőleg 19 százalékát öleli fel. Az előrejelzések szerint az építészet a gazdaságok egyik legperspektivikusabb területe lesz az elkövetkező 10 évben is: ezért az építészet tervezése és minősége iránti igény fokozódni fog a jövőben.

30. Gyengeségek:

30.1 Az átmeneti időszak alatt jelentős befektetések történtek az építőipar területén, mely iparág rohamosan bővül, ezáltal negatív hatást gyakorol az építészeti és urbanisztikai fejlesztési projektekre: az épületek stabilitása, a fizikai és esztétikai minőség, a természeti, illetve urbanisztikai környezettel kapcsolatosan, valamint az építészeti örökség és a kulturális társadalmi környezet hosszú távú vonatkozásait illetően.

30.2 A stratégiailag fontos és kulturális jelentőséggel bíró szerkezetek építészeti tervezését gyakran kellő előkészítés nélkül végzik, kapkodva, a közvélemény szükséges kutatásainak és felméréseinek végrehajtása nélkül. A tenderek hatóköre korlátozott, és a részt venni szándékozó litván és külföldi építészeknek nincs mindig lehetősége a pályázatokban történő részvételre. E tenderek nem követnek magas színvonalú művészi, kulturális, ökológiai, szociális, illetve örökség védelmi kritériumokat. Végrehajtásukat korlátozott hatékonyság jellemzi, és rövid távú gazdasági tényezők határozzák meg.

30.3 A jelenlegi feltételek mellett az építészek kifejezetten sikeresen teljesítik a magán, az önkormányzati és az állami megrendeléseket: bár elismerik, hogy a fejlesztés spontán jellegű és nem következetes. Az újgenerációs területtervezés számára nem készültek normatív dokumentumok. Az építésipari minőségügyi szabványok száma nem elegendő. Nem készülnek olyan általános területtervezési dokumentumok, amelyek kellő időben megfelelően figyelembe vennék a közérdeket, a természetes, az urbanisztikai, gazdasági, szociális és történeti környezet fejlesztésének hosszú távú többrétű hatását.

30.4 Az építészeti örökség védelmének és a modern alkotások létrehozásának minősége csorbát szenved a Kulturális Minisztérium, a Környezeti Minisztérium tevékenységeinek és az Építészek Szövetségével történő együttműködés nem megfelelő koordinálása miatt, valamint az építészeti örökség védelmének és a modern építészet javításának ellenőrzésére és fejlesztésére fordított önkormányzati figyelem hiánya miatt.

30.5 Túl kevés figyelmet szentelnek az építész szövetségek tevékenységeinek, a szakmai irodalom fordításának és közzétételének, az Építészek Európai Tanácsában történő folyamatos részvételnek és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének, a legjobb litván építészek továbbképzésének, a nemzetközi versenyeken történő részvételnek és ilyen jellegű versenyek Litvániában történő szervezésének.

30.6 Litvánia területtervezés, építészet és urbanisztikai fejlesztés terén létező tapasztalatát nem kellőképpen aknázzák ki az építészeti és urbanisztikai fejlesztési gyakorlatban, különösen az önkormányzati területek általános terveinek előkészítése terén.

30.7 Az elmúlt évtized építészeti fejlesztésének elemzését és monitorozását nem hajtották végre. A létező szakmai elemzés és építészet kritika terén hiány van a közzétett információkat illetően.

31. Lehetőségek:

31.1 Ki kell tűzni célként az urbanisztikai környezet minőségének következetes fejlesztését az építészeti tervezés és az építés szervezés rendszerének folyamatos fejlesztését annak biztosítása érdekében, hogy az építészek, a befektetők és az építők teljes körűen együttműködjenek és meg tudjanak felelni a társadalom hosszú távú igényeinek.

31.2 Az európai államok legjobb tapasztalatait követve ki kell alakítani az építészet fejlesztésének szakmai kritikai és monitorozó rendszerét az elemzés az építészet minőségének javítása és a társadalom ezen kérdések terén történő képzésének elősegítése érdekében.

31.3 Fontos az állam és az önkormányzati intézmények tevékenységein és együttműködésükön javítani, fokozatosan megerősíteni az építész szövetségeket és a tudományos intézeteket, továbbá folyamatos pénzügyi támogatást biztosítani tevékenységeik számára.

31.4 Az Európai Unió tagjaként Litvánia pénzügyi támogatásra és információ forrásokra számíthat az építészek nemzetközi együttműködésének fejlődésén és a kapcsolódó szakmai szervezetek tevékenységeiben történő részvételen keresztül

31.5 A pénzügyi támogatás és a nemzetközi együttműködés új lehetőségein keresztül az építészet urbanisztikai fejlődését és tudományát meg kell újítani és meg kell erősíteni.

31.6 A litván építészet egyediségének szorgalmazása, minőségének fejlesztése, és az építészek európai uniós és a világpiacon történő versenyképességének szorgalmazása érdekében stratégiai szempontból alapvető az építész szövetségek és a tudományos intézetek állami szintű támogatásának folytatása

32. Fenyegetések

32.1 Az átmeneti időszak alatt az építészet fejlődése terén radikális változások következnek be, a tervezés, az építési technológiák és anyagok új lehetőségei megváltoztatják az építészek építészeti értékekhez történő hozzáállását. Az építészetre és a munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó tanulmányok is ennek megfelelően változnak.

32.2 Az építészet minőségét nagymértékben befolyásolja az, hogy a társadalom és az ügyfelek korlátozottan ismerik a természeti, építészeti, urbanisztikai és történelmi kulturális környezetet.

32.3 A társadalom építészet és tájtervezés minőségével kapcsolatos passzív állásfoglalása, a szakmai és közösségi kritika és a minőség céljára megtakarított pénzügyi eszközök hiánya Litvánia harmonikus fejlődésének hosszú távú érdekei ellen hatnak.

32.4 A gyors globalizáció mellett (a világpiacok összeolvadása) és a társadalom egyre inkább fogyasztó orientálttá válásával a litván társadalomban elterjedő kozmopolita ötletek egyre inkább azon felületes és spekuláció jellegű elképzelések fenyegetése miatt kezdenek aggódni, amelyek a legtöbb fogyasztó primitív esztétikai kulturális igényeit előtérbe helyezi az építészettel szemben.

32.5 Az építés terén jelenleg eszközölt befektetések az állam gazdasági fejlődése érdekében szükségesek és fontosak, viszont a befektetők nyereség és azonnali megtérülés iránti igényei hátráltatják az urbanisztikai építészeti tervezést. A befektetők igényeinek megfelelő, túl korai döntések eltorzítják a környezet, az építészet és az építési munkák minőségét. Kevés figyelmet szentelnek a hosszú távú közösségi igényeknek.

32.6 A nem kellőképpen támogatott litván építészek ritkán vesznek részt a nemzetközi építész szövetségek tevékenységeiben. Ennek az lehet a következménye, hogy gyengébb szintű jogok és lehetőségek állnak rendelkezésükre a külföldi munkavégzés és verseny terén, és a teljes nemzeti építőiparnak kevesebb lehetősége van arra, hogy a nemzetközi piacon versenyezzen.

02-2

V. A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ÉPÍTÉSZETI POLITIKÁJÁNAK TRENDJEI

33. A Litván Köztársaság építészeti politikájának a következő alapvető trendjei szerepelnek a tervben:

33.1 Az építészetért, az urbanisztikai fejlődésért és a terület tervezésért valamint a projekt kivitelezésért felelős állami és önkormányzati intézményeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a jelenlegi urbanisztikai természetes környezetet, a nemzeti örökség megőrzését számításba vegyék az új szerkezetek, a terület tervezésekor, valamint az építészet feltételeinek létrehozásakor.

33.2 Az információk, jogi, pénzügyi és egyéb promóciós eszközök felhasználásával a konkrét állami és önkormányzati intézményeknek gondoskodniuk kell az építészet, az urbanisztikai fejlesztés és területtervezés kérdéseinek hatásos, a társadalom számára elfogadható megoldásairól. Az építész szövetségeknek, befektetőknek és a társadalomnak részt kell vennie ebben a folyamatban.

33.3 Fenn kell tartani a modern építészet és az építészeti örökség, és az általa átalakított természetes környezet közti etikus és harmonikus kapcsolatot, azaz az örökségi értékeket nem szabad beárnyékolni, illetve leértékelni, inkább egyedülállóságát és fontosságukat kell hangsúlyozni.

33.4 A modern építészetnek szorgalmaznia, fejlesztenie és gazdagítania kell a helyi, illetve regionális építészet alkotásainak és építményeinek hagyományait és sajátosságait.

33.5 Kedvező feltételeket kell teremteni az olyan jó építészet létrehozatala számára, amely biztosítja a fenntartható, teljes körű és egészséges környezetet az emberek élete és munkája számára.

03-1

VI. A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ÉPÍTÉSZETI POLITIKÁJA TRENDJEINEK KIVITELEZÉSE

34. Kormány kontroll:

34.1 A jó építészet és a terület tervezési dokumentumokban gördülékenyen kivitelezett megoldások az erőforrások ésszerű felhasználásának, a stabil fejlődésnek fontos eszközei és biztosítaniuk kell a társadalmi és a gazdasági stabilitást.

34.2 Az építészet nemzeti kontrollját következetesen fejleszteni és pénzügyileg támogatni kell az építészek érdekében, hogy jobb munkát végezhessenek, fejlődhessenek és versenyezni tudjanak a világpiacon.

34.3 Az építészeti tervezés minőségét (mint a társadalomnak nyújtott szolgáltatást) az Építészek Európai Tanácsának ajánlásaira kell építeni.

34.4. Az építészeti tervezés minőségének, a beszállítóknak és a fogyasztóknak a kapcsolatait konkrét jogszabályokkal kell szabályozni és azoknak meg kell felelniük az Európai Unión belül kötelező erejű rendeleteknek. A nyújtott építészeti tervezési szolgáltatásokra vonatkozó információknak nyilvánosnak kell lennie (beszállítók, minőség és árak).

34.5 Az ügyfelek érdekeinek kielégítése nem sértheti a köz érdekeit az építészet és az urbanisztikai fejlesztés, az örökség védelem, a táj, az ökológia, stb. területén.

34.6 Az építészetért és a területtervezésért felelős állami és önkormányzati adminisztrációs részlegeknek, beleértve az építészeket, gondoskodniuk kell arról, hogy az összes építési szakember és befektető jól ismerje a pillanatnyi területtervezési és a normatív műszaki építési dokumentumokban lefektetett építési követelményeket.

34.7 A projektek kivitelezésének hosszú távú követelményeit megfelelően figyelembe kell venni a területi tervezési dokumentumok és az építészeti projektek előkészítése során. E követelmények a következő szempontokra terjednek ki: erőforrás és energia fogyasztás, funkcionális kulturális örökség védelme, a táj védelme, a gazdasági és társadalmi következmények.

34.8 A lehetőségekre és a környezetre gyakorolt hatásra vonatkozóan integrált tudományos tanulmányokat kell készíteni a nagy hatókörű, illetve jelentős hatást kiváltó fejlesztési projektek esetében. Támogatni kell az ilyen jellegű tanulmányoknak az e területeken híres helyi és nemzetközi szakértőkkel történő együttműködés keretében történő elkészítését.

34.9 A Litván Köztársaság Építésügyi Törvényében (State News, 1996. 32-788 sz.; 2001. 101-3597 sz.) rögzített szerkezeti építészetre és építmény karbantartásra vonatkozó alapvető követelmények betartása során az építésznek fel kell ismernie az építés környezetre gyakorolt fizikai és esztétikai hatására vonatkozó felelősségét.

34.10 Az építmények hosszú távú sikeres működése függ a szakszerű tervezésüktől és felépítésüktől, és szabályos, tervezett céluknak megfelelő felhasználásától.

34.11 A szerkezetek nagy gazdasági értéke, stabilitásuk és folyamatos környezetre gyakorolt hatásuk miatt a fogyasztó szerepe különösen fontossá válik, ezért az építészet minősége függ a terület tervezési és építési folyamatban részt vevő egyének tevékenysége minőségétől és felelősségétől.

34.12 Szükség van az építési folyamat következetes kontrolljára a felelősségi rendszer hatásosságának biztosítása érdekében, kezdve a tervezési feltételek előkészítésétől az építés befejezéséig. A nemzeti építésügyi kontroll rendszernek gondoskodnia kell e folyamat teljességéről, mivel a lakosság jóléte és fejlődésének hosszú távú perspektívája ettől függ.

34.13 A gazdasági növekedés, az építészet minősége a térbeli fejlődés és az élet maga az építésügy esztétikai, művészeti, műszaki környezeti, gazdasági társadalmi és egyéb szempontokból bekövetkező sikerességének függvénye.

34.14 A koncentrált befektetések eltorzíthatják az építésügyi fejlesztések minőségét. Ezért folyamatosan javítani kell azon a kontrollon és jogszabályi intézkedéseken, melyek biztosítják a következetes és stabil fejlődést, és amelyek megfelelnek a hosszú távú érdekeknek.

34.15 A területtervezéssel, építészettel és építésüggyel kapcsolatos jogi és normatíva műszaki építésügyi dokumentumokat folyamatosan javítani kell a tervezési és építésügyi technológiák fokozódó javításával karöltve. Az építészekkel kapcsolatos képzési követelményeket, a képesítések továbbfejlesztését és szakmai képesítési tanúsítványok kibocsátását ennek megfelelően kell bővíteni. Következésképpen az építészeknek folyamatos képzésen kell részt venniük, javítaniuk kell munkájuk minőségét, szakmai etikájukat és egymással fenntartott kapcsolataikat.

34.16 A szerkezeti építészet végső minőségét a tervező ötletének megfelelő projekt kivitelezési minősége, az építők motivációja, a munkakultúra, az építőanyagok minősége és a projekt tervezett részeinek sikeres megvalósítása határozza meg.

34.17 Az önkormányzatok főépítészeinek több döntéshozatali jogot és nagyobb felelősséget kell adni. Gondoskodni kell munkájuk nyilvánosságáról és az önkormányzatokkal fenntartott folyamatos kapcsolatukról.

34.18 A litván építészeknek állandóan és sikeresen kell részt venniük az Építészek Európai Tanácsának /Architects' Council of Europe - ACE/ és egyéb nemzetközi szakmai szövetségek tevékenységeiben.

34.19 Az építészek munkaszervezési és a tevékenységük eredményei minőségének javítására vonatkozó intézkedéseket folyamatosan be kell vezetni és bővíteni kell.

34.20 Meg kell erősíteni az építészet és terület tervezés minőségének nemzeti kontrollját az Európai Unió államainak tapasztalatait követve. Az államnak ösztönözni kell e folyamat nyilvánosságát és a társadalom részvételét minden lehetséges módon egy teljes körű kontroll rendszer létrehozatala érdekében.

34.21 Az államnak biztosítania kell a litván táj- és örökségvédelem, építészeti és urbanisztikai fejlesztés és az életkörülmény fejlesztés közérdeket szem előtt tartó érdekeinek megfelelő képviseletét az Európai Unió új dokumentumainak előkészítése terén.

34.22 Az építészettel és az urbanisztikai fejlesztéssel kapcsolatos litván és külföldi fogyasztói igények jobb kielégítése céljából javítani kell az építészeti alkotás és munkaszervezet lehetőségeit, a javulást és a versenyképességet az Európai Unióban és az egész világon

03-2

35. Oktatás és tudomány, és a társadalmi oktatás területe

35.1 A magas színvonalú esztétikus minőségű építészet megértésének, létrehozatalának, a projekt kivitelezés és felügyelet módjainak elősegítése egy fejlett társadalom oktatási alapeszközeinek egyike.

35.2 Az állami intézményeknek keményebben kell dolgoznia annak érdekében, hogy biztosítva legyen, hogy a középiskolás diákok jobban megértsék az építészeti örökséget és a modern építészetet.

35.3Fokozni kell az építészet társadalmi megértését éppúgy, mint a legfontosabb környezeti feltételekre és azok szempontjaira - biztonságra, jólétre, művészetre és esztétikára, emberi pszichológiára és társadalmi kapcsolatokra gyakorolt hatására - vonatkozó információk terjesztését.

35.4 Az egyének biztonságos és kényelmes lakhely és lakó környezet iránti természetes igénye szolgál az építészet tanulmányozásának és tudományának alapjául. A környezeti tanulmányok, építészet, alkotás ésújraértékelésük alapjait be kell építeni az oktatási intézmények különböző szintű képzési programjaiba.

35.5 Az építészet szépségének, művészeti értékének és jelentésének megértését minden generációban ki kell építeni, elsősorban a gyerekekben és a fiatalokban. A múzeumokban és az oktatási intézményekben különböző programokat, speciális osztályokat és egyéb intézkedéseket elő kell készíteni. Ez az állami és önkormányzati oktatási intézetek feladata.

35.6 A középiskolai képzési programoknak jobban meg kell ismertetnie a gyermekekkel az építészetet (az építészeti ismeretek oktatása összekapcsolható a művészet, táj, társadalmi és gazdasági tudományok területeinek oktatásával)

35.7 Azok a gyermekek és diákok, akik ismerik az építészeti és az épített környezet kérdéseit, jobban meg fogják érteni az urbanisztikai fejlesztés és építészet mindennapi életünkre gyakorolt közvetlen és elkerülhetetlen hatását.

35.8 Meg kell szervezni a felnőttek informális oktatását annak érdekében, hogy a társadalom aktívabban részt vegyen a döntéshozatali folyamatokban. A felnőttek építészettel és tájtervezéssel kapcsolatos tevékenységei ennek megfelelően következetesebbé és termelékenyebbé válhatnak.

35.9 Az építészeket oktató felsőoktatási intézmények tanulmány programjainak ki kell térnie a tudományos és PR fejlődés jelenlegi eredményeire: a környezetvédelmi rendeletekre és technológiákra, a tér tervezésre, az építőanyagokra és technológiákra, az építésügyi kontrollra és közösségi kapcsolatokra, szabványokra, közösségi kommunikációra, rajzokra, grafikákra stb. Az olyan alapvető tudományoknak, mint például a matematika, fizika és kémia az építészeti tanulmányoknak továbbra is szerves részét kell képeznie.

35.10 Az építészeket képző felsőoktatási intézmények tanulmány programjainak ki kell térnie az európai és a világörökségre vonatkozó tanulmányokra, építésügyi hagyományokra és a modern alkotó és építésügyi technológiákra.

35.11 Az építészeti tanulmányoknak ki kell térnie az építészet, tervezés, építésügyi és restauráló technológiák, építésügyi folyamat kontroll, örökség védelem, építészeti kritika és a kapcsolatos társadalmi tanulmányok alapelveinek következetes tanulmányaira.

35.12 Az oktatási intézmény lehetőségeivel összhangban előfordulhat, hogy egyes építészeti tanulmányok jobban fel vannak készülve arra, hogy együttműködjenek külföldi partnerekkel.

35.13 Az építészeti és építésügyi ötletek kivitelezésére vonatkozó gyakorlati képzésnek is szerves részét kellképeznie az építészeti tanulmányok utolsó tanulmányi éveiben, hogy a diákok elsajátítsák a szükséges tapasztalatot és tudományos kutatási jártasságokat. Fontos szorgalmazni azt, hogy a diákok részt vegyenek építészeti versenyeken tanulmányaik első éveitől kezdődően.

35.14 A modern építészet és területtervezés kérdéseire vonatkozóan az ország fejlesztésének stratégiai prioritásait követve az építészetre és a területtervezésre vonatkozóan tudományos kutatásokat kell pénzügyileg támogatni és folytatni. A tudományos kutatást a legkompetensebb intézményeknek kell végezniük szoros együttműködésben az állami és az önkormányzati intézetekkel, magán építészekkel és befektetési vállalatokkal.

35.15 Az építészeti tanulmányok és terület tervezés terén fenn kell tartani és fejleszteni kell a nemzetközi együttműködést.

35.16 Az államnak jogi és pénzügyi eszközökkel támogatnia kell az építészeti tudomány és gyakorlat közti interakciót. A legfrissebb tudományos eredményeket folyamatosan aktualizált képzési programoknak kell tükröznie.

35.17 Az építészeti tanulmányi programokat folyamatosan át kell dolgozni, hogy az Európai Unió építészeti tanulmányokra vonatkozó aktualizált irányelveinek megfeleljenek. Ennek biztosítania kell, hogy a Litvániában kibocsátott építészeti diplomákat folyamatosan elfogadják nemzetközileg.

35.18 Az építészek szakmai minősítés javításának folyamatos folyamattá kell válnia, lefedve a teljes szakmai karriert

36. Az építészeti gyakorlat területe:

36.1 Az építészeti szakmát az államnak szabályoznia kell addig a mértékig, amíg az az állam és a köz érdekeivel kapcsolatos. Az építészet a közösség életének és a tudománynak sok területére kiterjed. Ezért olyan magasak az építész alkotó munkája minőségére vonatkozó követelmények.

36.2 Az állami és az önkormányzati intézeteknek és a szakmai szövetségeknek az építészeti gyakorlattal kapcsolatos összes tevékenységen javítania kell az Európai Unió jelenlegi rendeleteinek és ennek a területnek az általános követelményeinek figyelembe vételével.

36.3 Litvániában az építész képesítő tanúsítványok kiállítása és az építész praxisok működtetése során be kell tartani az Építészek Európai Tanácsa által bevezetett és az Európai Unióban alkalmazandó általános eljárásokat és védeni kell a litván építészek érdekeit.

36.4 Az állami intézetek és az önkormányzatok által támogatva, az Építészek Európai Tanácsa által elkészített jó gyakorlatokra vonatkozó ajánlásokat követve, az építészettel foglalkozó szervezeteknek és az építészeknek személyesen javítaniuk kell munkájuk minőségét folyamatosan és következetesen, meg kell győzniük az ügyfeleket és a befektetőket, hogy az építészetet elsősorban minősége szempontjából kell értékelni, ami kiterjed a szerkezet, az anyagok, az építési technológiák, a környezet és az infrastruktúra különböző formáira.

36.5 Európai szintű együttműködést kell kialakítani az ügyfél és a vásárló, és az építész és a szolgáltató között, az építészek PR-jának minőségén javítani kell, és az építészet és az építés menedzselés kultúráját fejleszteni kell

36.6 El kell készíteni a litván építészek szakmai etikai kódexét az Építészek Európai Tanácsának irányelveit követve.

36.7 A Litvániában praktizáló összes építészre vonatkozó nyilvános adatok, képesítésük és szakosodásuk, a legjobb termékek, a megszervezett tervezési versenyek, és az Alkotói és szakmai etika megszegéseit össze kell állítani

36.8 Az építészet fejlesztésére vonatkozó szakmai elemzést és kritikát ki kell dolgozni és széles körben közzé kell tenni, ahol lehetséges.

36.9 Az építészeknek nagyon gondosan értékelniük kell a környezet jellegzetességeit és figyelembe kell venniük, a projekteket a környezethez kell illeszteniük a lehető legteljesebb mértékben és javítaniuk kell projektjeik funkcióit és esztétikai jellemzőit.

36.10 A legjobb eredményt csak akkor lehet elérni, ha egy projekt koncepcióját a helyi és regionális építészeti hagyományok, a legfontosabb építészeti örökségi értékek és egyedi jellemzők figyelembe vételével hozzák létre, kombinálva azokat a modern építészet, az anyag és energia források gazdaságos felhasználásával és a tulajdonos, illetve a felhasználó igényeivel

36.11 A középületek legjobb és példamutató építészeti minőségét megcélozva a tervezési versenyeknek nyitott nemzetközi versenyeknek kell lenniük a nagy közösségi értékek tervezése esetén, és a nagy hatókörű közösségi tárgyakat közzé kell tenni

36.12 Az építészeti tervezés minőségének javítása érdekében gondoskodni kell e tevékenység megfelelő publicitásáról, az épület tervek közösségnek történő bemutatásáról, beleértve a szakmai elemzések következtetéseit és az építészet kritizálását. E célból a közösségi médiát és a konkrét terület nemzetközi szakértőit be kell vonni, ahol arra szükség van.

36.13 A legjobb építészeti és területtervezési eredmények csak akkor érhetők el, ha az érintett felek érdekeit egyeztetik, a tervezési minőség és kivitelezése, az építmény felhasználási és üzemeltetési költségei között a legésszerűbb arányokat szem előtt tartva.

36.14 Az építészet minőségének és fejlődésének biztosítása az egyik alapvető feltétele a nemzeti ingatlan fejlesztésnek, valamint a civilizált, kulturális és civil társadalom oktatásának az egyik legfontosabb eszköze.