100% kreativitás - az I. Építészeti Nemzeti Szalon a Műcsarnokban

.

2014. június 3-án délelőtt a Műcsarnokban nyíló tárlat kurátora, Szegő György vezette körbe a sajtó munkatársait az esti zártkörű, szakmai megnyitót megelőzve.

Szegő György kurátor a szalonok múltjáról beszélt, melynek Magyarországon is vannak jelentős hagyományai? ez is megalapozta a mostani I. Építészeti Nemzeti Szalon megnyitását. A Műcsarnok életében ezennel egy új korszakot kezdődik, ugyanis minden évben lesz nemzeti szalon.
Az építészet az első szalon, soha ilyen léptékű kiállítás még nem volt a világon, amely a legszélesebb közönséget képes megszólítani, hogy rácsodálkozhassanak az építészeti terveken, fotókon, maketteken, videókon keresztül a az épített környezetünk szépségére, melyben elsődleges szerepe van az építészeti fotónak. Kiemelte ebben segítőtársát, Bujnovszky Tamást.

nemzeti szalon08

A Műcsarnokban nagy léptékű termeiben nyeregtetős és lapostetős ház formájú paraván rendszerben vannak kiállítva az egyes épületek, közvetítve a 100% kreativitást, az individuális részt, ami egyszerre képes korszellemet és ugyanakkor az alkotók egyediségét is közvetíteni.

nemzeti szalon02

Az oldalsó térsoron Újragondolt épületek név alatt futó, kétteremnyi műemléki rekonstrukció kerül bemutatásra. Ezeknél az épületeknél sikeresen találtak új funkciót, amely harmóniára törekszik a korábbi műemlék épülettel.

nemzeti szalon35

Az Építészet oktatás teremben mindegyik hazai, építészet-oktatást végző intézmény képviselteti magát. A belógatott asztali lámpákkal megvilágított teremben a hallgatói tervek tablóit, maketteket felvonultató terem középpontjában a milánói EXPO látvány-ötletpályázatát megnyerő MALOM Getto Tamás és Hutter Ákos által készített makettje látható.

nemzeti szalon41

A félköríves záródású térben Salamin Ferenc gondozásában a Főépítészi koncepciók kaptak helyet, melyekkel a nagyméretű tablókon, valamint két érintőképernyőn keresztül ismerkedhet meg a látogató.
A legsikeresebb főépítészek munkája kerül bemutatásra a hatalmas tablókon.
"A főépítész az építéssel kapcsolatos helyi ügyek gazdája, foglalkozik az örökségvédelemmel, a helyi építési szabályok, az utcakép és a településrendezés kérdéseivel, a parkok és utcák felújításával, építészeti tervek és fejlesztési elképzelések véleményézésével.
A mai világban, amikor életünket az üzleti szemlélet és az egyre bonyolultabb jogszabályok kívánják uralni, a főépítészek az építészeti kultúrát képviselik a településeken, az építés szellemi, művészi oldalát kívánják érvényre juttatni a település polgárai, a tervezők és a befektetők között."

nemzeti szalon59

A terem központjában a magyar Építészek fája kapott helyet, amelyre 1750 és 1950 közötti 120 kiemelkedő építésznek emléket állító oszlopon sokfelől érkezett magyar alkotók találhatók egy-egy alkotásuk megnevezésével. A fa tetején jól láthatóan még sok az üres hely, helyet adva a jelenkor és az eljövendő építészgenerációknak.

nemzeti szalon70

A kortárs építészgeneráció Mestereinek már egy külön terem állít emléket, amelyet Winkler Barnabás állított össze. Az itt látható összeállítás a 20. század első harmadában kibontakozó építészeti irányzatoknak és azok továbbfejlődésének kiemelkedő példáit mutatja be 25 mester művein keresztül.
"A kortárs magyar építészethez is hozzátartozik a mesterek példája, azoké, akik terveikkel, megvalósult épületeikkel, kiállított vagy a sajtóban publikált pályázataikkal, írásaikkal, könyveikkel megalapozták az őket követő nemzedékek útkeresését."

A Belsőépítészet és építészet teremben egyedi belsőépítészeti tárgyakat láthatunk.
"A közönség egy része joggal kapcsolja a műfajt gondolatban a lakások belső téralakításához. Ez valóban a belsőépítészeti tevékenység őse lehet, csakhogy az archaikus lakás tere befogadta a családi, törzsi közösség szakrális funkcióit is.
Hogy az arcitektúra, a belsőépítészet és a bútortervezés mennyire egymásra épülő tevékenységek, arra Breuer életműve az egyik legjobb példa. "

nemzeti szalon76

A kiállítás Turi Attila és Csernyus Lőrinc által berendezett Építve tanítani terme mottóját Plesz Antaltól kölcsönözte: „Az építés az ember-építéssel kezdődik.”
A Kós Károly Egyesülés Vándoriskolája és a BME-n "szerves építészetet" oktatók - a legendás tokaji és visegrádi építésztáborok mintájára - az ezredforduló óta vezetnek építőtáborokat. Az egyesülés egyik tagja Erdélyben indította el az azóta mozgalommá vált építőkalákákat.
"A Vándoriskola hároméves posztgraduális képzése alatt a fiatal építészek félévente vándorolnak, így hatféle munkamódszert, gondolkodásmódot, építészeti felfogást sajátíthatnak el a mindennapok gyakorlatában. A vándoriskola és a szerves oktatás építőtáborai az adott helyszín közösségéhez csatlakozva építik fel saját vagy mesterük, Makovecz Imre terveit, így az építő folyamat egyben a saját és a helyi közösség épülését, megerősödését is szolgálja."
A tokaji és visegrádi táborok bemutatásával induló terem falán hatalmas fa mutatja be az organikusokat, középpontjában Makovecz Imrével.

nemzeti szalon77

A Tájépítészet 21%. teremben dr. M. Szilágyi Kinga, a BCE Tájépítészeti Karának dékánja, a terem kurátora elmondta, a levegőben jelen levő, éltető oxigén részarányára mutat rá a szám, de egyúttal utal századunkra is.
Felvonultatják az elmúlt néhány év olyan szakmabeli alkotását, amelyek a köztérmegújítás keretében olyan élhető helyeket, olyan vonzó szabad tereket eredményeztek, amelyek részben a 21. század kihívásaira reflektálnak, egy friss szellemiséggel megalkotott tér- és anyaghasználattal, formakinccsel, részben pedig őrzik a hely szellemét, a genius loci-t.
A hely értékeinek és hagyományainak megőrzésével hoznak létre olyan új tereket, amelyek a mindennapi élet közösségi színtereivé válnak; így a a Graphisoft Park (Szloszjár György) környezetrendezése, a Kopaszi-gát, vagy a pécsi Széchenyi tér (S73), vagy a pannonhalmi kertek újraálmodása. Helyet kaptak hallgatói tervek is, a terembe ideiglenes jelleggel betelepített facsemeték, és vadszőlő mellett.

nemzeti szalon83

A kiállításon helyet kapott az Osskó Judit és Csontos János műsorait, építészeti magazinokat, valamint a Magyar Művészeti Akadémia újonnan készített portréfilmjeit, valamint Szegő György Csontos Jánossal készített kurátori videóját vetítő két érintőképernyős TV-készülék.


Szegő György kiemelte, hogy a kiállítás elsődleges célja az építészet nagyközönségnek történő bemutatása, másodlagos célja ugyanakkor, hogy az építész szakmában induljon meg egy olyan párbeszéd, ami előfeltétele annak, hogy meginduljon egy paradigma váltás.
A világ további túlépítése már nem lehetséges, az építészeti társadalmon belül elkerülhetetlenül szükséges a párbeszéd.