A Bauhaus-titok az Átriumban

.

A Kozma Lajos által tervezett Átrium Film-Színházban 2014. október 13-án izgalmas Bauhaus-konferenciát, épületbejárást, mini kiállítást, tematikus fotóvetítést rendeztek a Design Hét Budapest 2014 hivatalos programjaként.

atrium reszletek36

Az Átrium Film-Színház épülete Kozma Lajos építész egyik legismertebb munkája. A Május 1. moziként is ismert épület egy évtized után, 2012 őszén Átrium Film-Színház néven nyílt meg újra. A színház működtetői kiemelten fontosnak tartják a Bauhaus eszmeiségét, a művészettörténeti értékeit és a társadalomra gyakorolt hatását. Az intézmény vezetőinek célja, hogy az Átrium egyfajta Bauhaus központtá váljon Budapesten.

Épületbejárás "Kozma-módra"

A tematikus épületbejárás során megismerhettük az épület eredeti elemeit, bemutatásra kerültek a színház nyilvános terei, valamint a közönség számára hétköznapokon nem látható kiszolgáló egységek, légjáratok, és az Átrium lakótere is.


Az előadások sorát Somlai Tibor belsőépítész nyitotta meg, akinek előadásában káprázatos budapesti lépcsőházak, előterek és enteriőrök elevenedtek meg.
- A budapesti Bauhaus egy óriási dilemma. Azok a lépcsőházak, amelyeket ilyen stílusúaknak nevez a közbeszéd, csodálatos látványt nyújtanak, de Budapesten nincs igazi Bauhaus-ház. Ez az irányzat nem az attraktivitást célozta meg, hanem funkcionális volt – legyen szó akár egy teáskannáról, akár egy épületről. Az előadásomban tehát a két világháború közötti modernista épületekről és belső terekről – köztük az Átriumról - fogok mesélni, és kivonatot adok a november közepén megjelenő, „Fent és lent – pest-budai lépcsőházak 1835-1945" című új könyvemből. Pár évtizede egyébként a lomtalanításkor még kidobták olyan művészek munkáit, akiknek az alkotásai ma százezrekért cserélnek gazdát az aukciókon. Ennek a korszaknak sokáig nem volt itthon értéke, de örülök, hogy mára ez megváltozott – mondta Somlai Tibor. (Tölgyi Krisztina írása az Átrium Filmszínház honlapján.)
További részletekkel ismerkedhetünk meg a 2014. novemberében megjelenő könyvben.

Horányi Éva, az Iparművészeti Múzeum bútorgyűjteményének főmuzeológusa a korszak emblematikus tárgyairól, a jellegzetes csőbútorokról tartott előadást, amelyek Breuer Marcell nevéhez kötődnek.
- Az 1920-as években Breuer Marcell a bécsi Művészeti Akadémián tanult, ahonnan Weimarba utazott és a Bauhaus tanulója lett. Miután az iskola Dessauba költözött, Breuer az asztalosműhely vezetője lett, ahol megalkotta világhírű csőbútorait. A pécsi születésű Breuer Marcell magyarként értelemszerűen külföldön is elsőként a kortárs magyar művészek és üzletemberek társaságát kereste, hogy segítségére legyenek új modelljei kivitelezésében. Ennek köszönhető, hogy sok korai típus születésénél bábáskodtak magyarok. Breuer környezetében akadt két-három meghatározó figura, akik segítették őt, elhozták Magyarországra és divatossá tették ezt az újdonságot. Nagyon izgalmas volt ez a korszak, amiből minél többet szeretnék bemutatni az előadásomban a Bauhaus-konferencián- ami sikerült is, a végén némi humorral fűszerezve:

brauercso kicsi 

Ferkai András Ybl Miklós-díjas építészettörténész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója előadásában azt vizsgálta, mi is az a Bauhaus.
- A Bauhaus manapság egy divatos címke, amely kapcsán sokan előszeretettel beszélnek az 1930-as évek Magyarországáról, az akkori modern építészetről és design-ról, noha az is kérdéses, hogy ezeken valóban kimutatható-e a német iskola hatása. Az igazi Bauhaus jóval több, mint aminek a közmegegyezés tartja: a Bauhaus egy sokszínű, gazdag, kimeríthetetlen szellemi közeg volt, amelybe az építészeten és a tárgykultúrán kívül más művészeti ágak, még a festészet is beletartoztak. A Bauhaus kapcsán a többség manapság egyetlen korszakra asszociál, pedig legalább három korszaka volt, amelyek stilisztikailag és tematikailag is jól elkülönültek egymástól. Ami ma a Bauhaus kapcsán zajlik, az a retro hullámhoz hasonlítható. A Bauhaus – jobban mondva, amit mostanában annak tartanak – reneszánszát éli. Megint divatba jött, pedig az egykori németországi Bauhaus-iskola követői viszolyogtak attól, hogy divatosak legyenek – mondta Ferkai András. (Tölgyi Krisztina írása az Átrium Filmszínház honlapján.)

"Bauhaus, a furcsa, frappáns, értelmetlen nevű intézet, amelyben főleg arról folyt a vita, hogy mit is akarunk tulajdonképpen, közben sját akarata ellenére megindította a Bauhaus-stílust, amely a kordova-ruhákig és az inkább Stern-plakátig elhatolt mindenüvé, ahol a stílusanarchia után új formákra volt szükség. Ma már a tető nélküli házat, sőt a vízszintes párkányzatú épúgy Bauhausháznak nevezik, mint a békaporontyot ebihalnak..." Molnár Farkas: A Bauhaustól a Bauhausig, Új Szín 1930. 1.

 
A Hello Wood Factory konceptuális installációt készített a Bauhaus konferencia alkalmából

Résztvevők: Almási Jusztina, Pauer Dániel, Szekeres Ágnes, Végh Gyula

A Bauhaus a formaképzés problémáit új módszerrel közelítette meg. A formálás, az anyagok, alakítási módok, lehetőségek és funkció a rendeltetés követelményeinek megismeréséből, feltárásából fakad. A síkbeli három alapformát felhasználva egy térbeli alakzat létrehozása volt a cél, mely reagál a Bauhaus mindig új megoldásokat kereső módszerére és ezt a mai technológiai lehetőségek segítségével, kísérletezéssel teszi.

atrium08

atrium22

atrium41