A múlt jövője - Beszámoló a Budapest konferenciáról

.

A Magyar Művészeti Akadémia 2013. május 13-án rendezett konferenciájának Budapest jövőbeli fejlődésének problémája került vizsgálatra építész, településrendező, tájépítész, művészettörténész, szociológus és dizájner szemmel. A rendezvényre a KOGART Házban (1062 Budapest, Andrássy út 112.) került sor.

Budapest konferencia


Budapest jövőbeli fejlődésének problémája egyben az egész ország ilyetén problémája is. A város gazdasági potenciálja nem csupán hazai, de nemzetközi – Kárpát-medencei szinten is meghatározó, ám ennél még jelentősebb tényezője létezésének, létezése minőségének és európai súlyának az, amit a nemzet és Európa, de mondhatjuk – a világ kultúrájában jelent. Meggyőződésünk szerint Magyarország jövője attól függ, hogy Budapest fontos európai hellyé tud-e az elkövetkezendő évtizedekben fejlődni, s nem csupán Kárpát-medencei – dunai centrumként, de úgy is, mint Közép-Európa kulturális – oktatási – szellemi – közlekedési és turisztikai centruma. A jövő a régiók, a városok versenye lesz, s ez a verseny ádáz lesz és kegyetlen a meghatározó pozíciókért. A fővárosnak minden adottsága (táji – környezeti – építészeti – kulturális – kereskedelmi – oktatási) meg van arra, hogy ebből a versenyből győztesen kerüljön ki. Ám, - s ez evidencia – nem azzal a fejlődési (néha visszafejlődési) ütemmel, amellyel most él, nem gyönyörű -, de pusztuló belvárosával, ezen összeomló (egyébként európai hírű) eklektikájával és szecessziójával, nem azzal, ahogyan az elmúlt pár évtizedben mintegy 400 ezer lakosa menekült ki az agglomerációba, s ahogyan tönkrement kiskereskedelme is. Igen, a város gyönyörű, a Duna olyan méltósággal fogja össze s emeli magas esztétikai szintre a városképet, ahogyan más városok esetében ez a látványérték nem alakult ki, s ahogyan épített „világa” is összefogózik - összefonódik táji szépségeivel.
    A konferencia e jövővel kíván foglalkozni, deklarálva az MMA szándékát, hogy az elkövetkezendő időkben nagy súllyal szeretne törődni ezzel a kérdéssel. Építőművészeti Tagozata számára fontos, és fontos lesz a téma. Az előadásokat úgy próbáltuk összeállítani, hogy egymásra épülve szerepeljen bennük a múlt – jelen és a jövő, szerepeljenek benne a várost érintő társadalmi – szociális kérdések, s persze az az örökség (épített örökség) – amelyre a főváros jövendő építészete is ráépülhet. És legyen helye a témák között a Budapest életét minőségében meghatározó közlekedésnek, a Duna-kapcsolatok, a különös értékű, de ma még pusztuló belváros fejlődésének – és fejlesztése elképzeléseinek, de a város tárgykultúrájának is.
Tudjuk, hogy a város – szerencsére – újabban nagy figyelmet fordít egy 2030-ig terjedő STRATÉGIA elkészítésére, s az MMA e munkához kíván csatlakozni, konferenciája mondanivalójával – üzenetével, s ebbéli figyelemfelhívásával is.

(MMA)

A konferencia résztvevőit FEKETE GYÖRGY a Magyar Művészeti Akadémia elnöke köszöntötte.

01DSC00811


A levezető elnök MAROSI MIKLÓS, az MMA tagja, Széchenyi-díjas építész volt.

02DSC00810

FINTA SÁNDOR DLA, Budapest főépítész Budapest 2030 tartott előadásában a főváros jövőbeni kihívásairól, és az erre adandó válaszok megvalósítási módszereiről beszélt. Szükségesnek tartja a paradigmaváltást, melyben egyre nagyobb szerephez kell, hogy jussanak az alulról jövő kezdeményezések.

Fontosnak tartotta továbbá a város hatékony működéséhez a komplex adatok naprakészen tartását. Budapest városfejlesztés koncepcióját 17 pontban fogalmazták be, melynek 5 fő része van: térségi, környezeti, gazdasági, társadalmi és szervezeti célok, melyek egyben a kihívásokat is magukban foglalják.

A megvalósítás módszereiben fontos az együttműködés, a fokozatosság elve és a monitoring alkalmazása.

A környezeti célokhoz szükséges:
- hatékony és kiegyensúlyozott városszerkezet - kompakt város,
- a barnamezős területek a városfejlesztés célterületei kell, hogy legyenek,
- a Dunával együtt kell élnie a vársonak,
- egyedi városkarakter értékalapú fejlesztés és megőrzése.

A gazdasági célok eléréséhez megfelelő
- klímavédelem és hatékony energiafelhasználás,
- tudás-, készség és zöldalapú gazdaságfejlesztés,
- a kulturális sokszínűség megőrzése és fejlesztése.

A Duna területére vonatkozó DUNA TANULMÁNY elkészítése előkészítését jelenti egy Európai Uniós pályázathoz kapcsolódó lehetőségnek.

25-Duna koncepcio

A belvárosi szövethez kapcsolódó értékvédelem a Duna mentén a lakóterületek komplex rehabilitációjával együtt valósulhat meg.

Új kezdeményezése a TÉR_KÖZ projekt, mely Budapest kihasználatlan közösségi területeinek megújítására szólít fel.

DSC00818

DSC00822    DSC00823

DSC00824


L. RÉDEI MÁRIA DSc
, demográfus Budapest társadalmi folyamatai –a közelmúlt és az átalakuló jövőt vizsgálta.

A KSH 2012 márciusában tette demográfiai adatait, mely szerint hazánk népessége csökkent. Budapest az orszgásotól éltlrően, ugyanakkor probléma, hogy gyors elöregedési időszakkal kell szembe néznie a városlakóknak: a mostani 43 évről ez 47-48 évre fog emelkedni. A lakhatási körülmények javultak ugyan, de egyre több az egytagú háztartás. A kivándorlás miatt az országot elhagyók "magukkal viszik" a jövő demográfiai eseményeit is.

Budapest kozmopolitának tekinthető abból aszempontból, hogy 2001. elején 1620 különböző szomszédos országbeli településről érkeztek külföldiek, ami 2011-re 2042-re növekedett.

DSC00831

DSC00837


RITOÓK PÁL művészettörténész, gyűjteményvezető (Forster Központ, Magyar Építészeti Múzeum): Budapest: ilyennek akartuk?  címmel Budapest kialakulásának történetéről adott átfogó képet.

A volt Invalidus palotát, - mai Városháza -  12ezer emberre tervezték, 4ezren éltek benne. Az Új Épületben - mostani Szabadság tér - voltak az aktív katonák elszállásolva. Hild 1805-ös négyzethálós városrendezési szerkezetű terve nem teljesen valósult meg. Az 1838-as árvíz óriási pusztítást végzett, főleg a pesti oldalon, ezután történt a meder és a partfalak szabályozása. 1870-ben megalakult a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, amely hosszú évtizedekig irányította Budapest fejlesztését. 1872-76 között felépült a Margit-híd, Ybl Miklós tervei alapján a Vámház épülete, 1874-1896 között a fővárosi Nagyboldogassszony templom, 1906-ra befejezték a Parlament épületét, az Új épület helyén megépült a Szabdság tér.

1893-tól az Erzsébet-híd épütésével jeletősen átalakul a pesti hídfő.

1896-ban a Városligetben felépül a Milleniumi Kiállítás, melynek egy része visszabontásra kerül a kiállítás után. A Tabán nagy problémája, hogy nincs hídja, ami az Erzsébet-híd megépítésével megoldódik.

DSC00844


DR. FINTA JÓZSEF építész, az MTA és az MMA tagja Budapest „fontos hely”  címmel, megfogalmazása szerint "nem objetív" szempontok alapján vizsgálta a várost.

Velencei képet vetített elénk, képzeletünkre bízva, "ahogyan a paloták végtelen pimaszsággal rákönyökölnek a csatornákra" - mintegy díszletként aposztrofálva ezeket e díszeket.

Budapesten a "díszlet" az eklektika és a szecesszió. Szépségei, stílusa Budapest lényege, ahonnan szintén elmenekültek a lakosok, mint Velencében. Budapesten már nincs őslakosság, őslakosság nélkül pedig belváros sem lesz.

A Belváros újragondolása nélkül nem érdemes foglalkozni a várossal. Budapest európai központi helyzetben van, egy gazdasági, közlekedési folyosóban helyezkedik el.

A 2030-ig kidolgozott stratégiával előre lehet tekinteni:
- újra kellene értékeni az örökségvédelmet,
- 400ezer ember visszajönne egy élhetőbb, zöldebb belvárosba,
- újfajta városközpont lenne kialakítható a Hősök tere, a Városliget bevonásával, egy keresztfolyosó kialakításával,
- a Terézváros szlömösödését meg lehetne szüntetni.

A Rákóczi-híd akár pesti, akár budai oldalán megállt a fejlesztés, ennek jövőbeni folytatása szükséges lenne.

DSC00853

SCHULEK JÁNOS műszaki igazgató (FŐMTERV Zrt.) Mérnök szemmel az élhetőségért előadása  mérnöki szemmel vizsgálta Budapest eddigi kialakulását, fejlődésének lehetőségeit, vizsgálva többek között a Duna intenzívebb bekapcsolását a város életébe.

1871-ben a Lánchíd forgalma percenként 35 személy, és 5 kocsi volt. Ekkor a dunai felső, ill. alsó híd kialakítása volt a kérdéses, végül is a felső szakaszon a Margit-híd épült meg. A következőkben a Eskü tér átalakítása, megépült a Fővám tér, majd az Erzsébet-híd.

A városkép szempontjából meghatározóak a hidak. Örök vita, hogy legyen-e gyalogos híd a Dunán. A Szajnán 100 méterenként vannak hidak, de a Szajna szélessége 100 körüli, míg a Duna 300-500 méter széles.

1870-től megtörtént a Duna függőleges és részűs partfalának kialakítása, ami védelmet biztosít a nagyon éltérő dunai vízjárással szemben (a legmagasabb és a legalacsonyabb vízszint közötti különbség 8,5 méter).

A millenniumra Budapestnek már 1millió lakosa volt. Budapestnek nincs jellemzően főtere, főutcája, minden főutca keskeny; az ideális szélesség 49 méter lenne, alapul véve az Andrássy utat.) Abelváros nagyon fontos, de nem lehet nem foglalkozni a külsőbb területekkel. A közterüeolteken nagyobb az igány a természetes kövek iránt, azonban kevésbé időtállóak, mint a mesterségek térkövek.

DSC00856

DSC00866

 

SZABÓ GÁBOR tájépítész (TÉR-TEAM Kft .) Az élő Duna

Megtudtam, hogy titkokat rejteget
A mi Dunánk, ez a vén róka,
Mikről talán sohase álmodott Az ősi barlang tüzek óta
Ez a közönyös Európa.

(Ady Endre: A Duna vallomása)

Ezeket a titkokat keressük ma is, nem feledve a Duna történetét. 1850 előtt gyakorlatilag szabályozatlan volt a Duna partja, rendezetlen partok jellemezték (nagy árvíz 1838-ban), az ezt követő időszakokban épültek be a Duna-parti területek. A városi partszakaszokon alacsony hajózási, szállítmányozási igény volt a jellemző.

DSC00870

 

DSC00873
Reitter Ferenc tervei mindenképp említést érdemelnek, ugyanis ennek eredményeképpen a Nagykörút egy része hajózható lett volna:

DSC00875

DSC00876


ZOBOKI GÁBOR DLA
habil. építész, a Duna Fővárosa Egyesület elnöke, az MMA tagja Kiáltvány Budapestért (A Budapest-koncepció módszertani kérdései) kapcsán több külföldi példát is hozott a folyóknak a város életébe történő bekapcsolására.

2008. augusztus 2-án jelent meg az a vitaindító cikk, melyben ezek a provokáló mondatok hangzottak el:

"Ma Budapestet nem tervezi senki. A város "foghíjról foghíjra" épül, átfogó városrendezési-építészeti koncepció nélkül."

Mint a Duna Fővárosa Egyesület elnöke, célja elindítani egy nemzetközi együttgondolkodást a Duna bekapcsolását Budapest életébe. Példaként Párizst említette, ahol a Szajna parti városnak szintén egyetlen lehetősége a nagy zsúfoltság miatt a folyó felé fordulás, akár csak Budapestnek. A város szövetében meg kell kereni az élhető, szerethető részeket, ami azért is nehéz, mert Budapest vonzáskörzete kelet-nyugati irányban Gödöllőtől Székesfehérvárig, észak-déli irányban Esztergomtól Dunaújvárosig terjed.

A gazdasági célú fejlesztések sok lehetőséget tartogatnak: a Vár, a Várbazár fejlesztése új lehetőségeket teremt a megújulásra.

DSC00880

 

DR. BAÁN LÁSZLÓ miniszteri biztos, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója Egy újragondolt városi tér: a Liget Budapest projekt a Városliget fejlesztésével kapcsolatos jövőbeni tervekről számolt be. Ezen fejlesztés keretében sokkal nagyobb ingatlanfejlesztés megvalósulását tartja szükségesnek.

Az 1896-os millenniumi kiállítás után pll.l a Szépművészeti Múzeum akkori kiállításának anyaga raktárakba került, és azóta sem került teljesen bemutatásra. A jelenleg KEcskeméten lévő Fotgoráfiai Múzeumot a múzeumi negyed egyik ékkövének tartja a miniszteri biztos.

A Liget-Budapest projekt célja, hogy kulturális-szabadidős élménypark jöjjön létre. Ezzel párhuzamosan a Petőfi Csarnok helyén szabadidő központot hoznának létre gyerrekeknek. A cél egy 200 évet átívelő intézmény létrehozása, egy XXI. századi ikon jellegű fejlesztés, mely akár Budapest névjegye lehet.

Fekete György kérdésére Baán László elmondta, hogy az év második felében kerül sor a helykijelölő pályázat kiírására. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Trianon óta nem valósult meg középület tervpályázat útján.

DSC00894

LISZKAY KRISZTINA vezető településtervező A belváros jövője kapcsán a Belváros kialakulását vezette végig, feltéve azt a valóságos kérdést, hogy ténylegesen mekkora is a belváros: Budapest teljes területéhez viszonyítva igen kicsi, viszont mégis ez Budapest szíve. Budapesten az V. kerület ténylegesen a city, a központ. Alapvetően megállapítható, hogy a kultúra, a turisztika Pesten összpontosul.

A Budapest 2030 projekt kapcsán külön mellékközpontok létrehozása lehetne kivitelezhető, ami a belváros problémáin tudnának enyhíteni.
A zöddel való kapcsolódás térbeli kiterjedése nagyon fontos lenne.
A szabályozást illetően nem a szabályozás léte, hanem megfelelő mivolta a szükséges; valamint az értéken alapuló fejlesztési irányok támogatása.

Liszkay Krisztina szintén fontosnak tartotta a város Duna-kapcsolatainak a megoldását.

DSC00898

DSC00904

DSC00905

DSC00906


SZABÓ TAMÁS JÁNOS DLA építész, az MMA tagja „Szürke mezők” – átok vagy lehetőség előadása a nem megfelelően hasznosított területek lehetőségeit feszegette.

A világon először nyílt meg bevásárlóközpont. Azóta mindenütt egyre nagyobb teret hódítanak meg. A Váci utca kapcsán szükséges lenne brand építése, hogy a nagy bevásáslóközpontokkal fel tudják venni a versenyt a kis üzletek.

Aszürke zóna nem kizárólagosan jelenti az ipari övezeteket, hanem azok a lakóterületek is (pl. lakóparkok), ahol a szolgáltatásoknak teret kellene biztosítani.

Az újrahasznosításnak több lehetősége van, így:
- adaptív újrahasznosítás: minimális felhasználással új funkció adása
- mall plusz: tisztán kereskedelmi monofunkció kiegészítése,
- új mono funkció: új épület új funkcióval.

DSC00913

DSC00911

 
SÁROS LÁSZLÓ GYÖRGY DLA építész, a MÉSZ elnöke, az MMA tagja Az abbahagyott Budapest előadása a Budapesten abbahagyott projekteket mutatta be.

Szellemvárosban jártunk a képeket látva, nem voltak sehol sem emberek, csak üres, félbehagyott épületek. És ez is Budapest, tudunk róla, ám sokszor csak erről akkor veszünk tudomást róla, ha jártunkban-keltünkben belébotlunk, vagy ha egy ilyen konferencia keretében szembesítenek vele...

DSC00917

DSC00916

 

DSC00923

DSC00924

SIMON KÁROLY formatervező iparművész, az MMA tagja Budapest Belvárosának dizájn anomáliáit mutatta be Utcakép egy dizájner szemével  című előadásában.

DSC00928

 DSC00937

DSC00935

 DSC00939

DSC00940

 

A konferencia részletes programja itt olvasható.

A konferencia képekben (a képre kattintva megtekinthető a nagyobb méret)

Kapcsolódó cikkek