Angyalok a berlini Makovecz-kiállításon

.

Makovecz Imre (1935–2011) Kossuth-díjas magyar építész Makovecz – Rajzok címmel 50 szabadkézi rajzából nyílik kiállítás a berlini műszaki egyetem építészeti múzeumában 2014. november 20-án, csütörtökön, az építész születésnapján a Collegium Hungaricum kulturális intézet és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szervezésében.
A tárlatot Csernyus Lőrinc építész, kurátor, Makovecz-tanítvány nyitja meg.

atlantisz makovecz imre-scr vAtlantisz – Makovecz Imre rajza

A kiállításon a 2003-ig készült rajzokat mutatják be, köztük épület-, ház-, templomterveket és tájképeket. Eredetileg ezek a munkák egy mappába készültek és egyedivé az tette őket, hogy Makovecz Imre valamennyit aláírta – mondta el Csernyus Lőrinc az MMA honlapjának.

1MakoveczImre2010 foto PappTamas xMakovecz Imre (Fotó: Papp Tamás)

A Lehetett volna… sorozat rajzainak ihletője Karl Blossfeldt (1865–1932) német fotográfus növényekről – rügyek, gubók, levelek, virágok, szőrös termések, indák – készített képei. Az építész ezeket a fotókat tovább gondolta, és templomokon, tájképeken megjelennek a növényvilág különös formái, mint a Medgyaszay templom Szlovákiában, vagy a Himalája és Blossfeldt fotóiról a hegy fölé odarajzolt rügyek. Makovecz Imre az 1970-es, 80-as években a népi építészetet tanulmányozta, és a növények gazdag formavilágából is merített épületeinek tervezésekor. A rajzok másik felén az angyalok dominálnak, mert ahogy Csernyus Lőrinc visszaemlékezett, Wim Wenders német filmrendező Berlin felett az ég című filmjét 1985-ben mutatták be, de Makovecz Imre még csak VHS kazettán láthatta az alkotást és teljesen elragadták fantáziáját az emberábrázolású angyalok.

karl bosfeld fotojaKarl Blossfeldt (1865–1932) fotója

A cannes-i filmfesztiválon rendezői díjjal kitüntetett német-francia film az évtized iskolateremtő alkotásává vált. Az építész és a filmrendező kapcsolatba kerültek, leveleztek az angyalokról is és Csernyus Lőrinc megtalálta a hagyatékban Wenders gyerekes angyalrajzát, amit a rendező elküldött Makovecznek. Csernyus Lőrinc ezt az angyal rajzot magával viszi Berlinbe és a megnyitón megmutatja a kiállítás közönségének. Makovecz Imre épületábrázolásain mint lény jelenik meg Wim Wenders angyala, vagy az angyal szárnya például a százhalombattai katolikus, a csengeri görög katolikus templomon, vagy a még meg nem épült felső-krisztinavárosi templomot angyalok tömegével tervezte.  

Makovecz Imre az organikus építészet legfontosabb magyar képviselője, akit nemzetközileg is számon tartanak. Makovecz szerint az organikus építészetnek kettős jelentése van: az épületnek szervesen kell illeszkednie a tájba, a másik, hogy emberközpontú legyen, vagyis – ahogy írta – „Mindig az arc berendezésére figyelek. Ezért hasonlítanak az épületeim az ember arcára, fejére, koponyájára. A házaimat ezért látó házaknak neveztem el.” Ezeknek az építményeknek van szemük, szemöldökük, orrféléjük, vagyis az épület nála lény.

Makovecz Imre 1992-ben egyik alapítója volt a Magyar Művészeti Akadémia egyesületnek, amely 2011-ben köztestületté vált, és őt az Akadémia örökös tiszteleti elnökének választották. Ő alkotta 1992-ben a sevillai expó magyar pavilonját, amely nagy nemzetközi sikert aratott, és azóta a pavilont Spanyolország védetté nyilvánította. Magas magyar állami és szakmai kitüntetések birtokosa. Külföldön olyan tekintélyes elismeréseket kapott, mint a Francia Építészeti Akadémia Nagy Aranyérme, tiszteletbeli tagjává választotta az Amerikai Építészeti Intézet és a Brit Királyi Építészeti Szövetség. Skóciában a Dundee-i Egyetem és Rómában a La Sapienza egyetem díszdoktorává avatta.

Orbán Györgyi (MMA)