Beszámoló a Kós Károly emlékkonferenciáról

.

Kós Károly építőművész, író és grafikus születésének 130. évfordulója alkalmából a Magyar Művészeti Akadémia emlékkonferenciát rendezett a Duna Palotában.Ugyancsak ezen a napon a főváros XII. kerületében, a Temes lépcsőnél felavatták Kós Károly emlékszobrát, amelyet Melocco Miklós szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja készített.

Megnyitó beszédet Fekete György, az MMA elnöke mondott, aki kiemelte, olyan történelmi időket élünk, amelyek követendő példákat követelnek. Megemlítette, hogy az akadémia az elmúlt két évben több mint tíz konferenciát rendezett a művészeti ágak különböző területeiről. Elmondta, hogy jövőre, az építészet évében megkezdődnek az MMA Építészeti Nemzeti Szalon nagyszabású programjai is. E rendezvénysorozatnak azt kell bebizonyítania, hogy az építészet hozta létre az összes művészeti ág körülményeit, burkolatát, helyszínét, "az atmoszféra megteremtésére való érdemi létesítményeit".

kos karoly emlekkonferencia4

A konferencia első előadója, az ausztrál származású Anthony Gall építész kifejezetten Kós Károly munkásságának tanulmányozása céljából jött húsz éve Magyarországra. Az életút legfontosabb eseményeinek, illetve a művész legjelentősebb épületeinek áttekintése után összegzően így fogalmazott: „Bármennyire is nyitott, kíváncsi és érdeklődő volt Kós Károly, művészi és emberi hitvallása alapján a gyökerekhez, a középkorhoz és a néphez való fordulás volt számára a döntő."

kos karoly emlekkonferencia5

Csernyus Lőrinc építész előadásában máig ható tanulságokat sorolt elő Kós Károly életművéből. Építészetét egyszerre időtállónak és jövőbe mutatónak nevezte. Megemlítette néhány olyan mai építész nevét, például Heil Tibor és Czégány Sándor mellett erdélyi alkotókét is, akik mintha közvetlen tanítványai lennének Kós Károlynak. Csernyus Lőrinc párhuzamba állította Kós és Kodály munkásságát, végül három kortárs építész, U. Nagy Gábor, Vass László és Farkas Miklós tevékenységét emelte ki.

kos karoly emlekkonferencia6

Kós Károly szellemi hagyatékának egyik legfőbb őrzője a róla elnevezett egyesület, melynek csaknem 25 éves tevékenységét Zsigmond László foglalta össze. Makovecz Imre, az egyik alapító szerint a Kós Károly Egyesület „szellemi nagyhatalom". Fő tevékenységük a vándoriskola működtetése, de az egyesület azonnali segítséget nyújtott a 2001-es és a 2010-es árvizek illetve a vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítés során is.

kos karoly emlekkonferencia7

Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténész tanulmányában az írótársak vélekedései alapján rajzolta meg Kós Károly portréját. A konferencián a „Kalotaszeg-élményről" szólt részletesebben. Ennek kapcsán Illyés Gyula, Mikó Imre és Reményik Sándor – aki Kós Károlyt „a lokálpatriotizmus legtisztább evangelistájának" nevezte – könyvkritikáiból idézett.

kos karoly emlekkonferencia8

Sas Péter előadásának témája Kós Károly könyvművészete volt. Az első, kézzel írt-rajzolt, feleségének szánt székely balladáskönyvtől a bibliofil könyvekig áttekintette Kós Károly rajz és kézírásos szöveg egységére épülő könyveit. Nemcsak szerzői, hanem kiadói tevékenységéről is beszámolt: az Erdélyi Szépmíves Céh 53 szerző 133 művét jelentette meg 1925 és 1944 között.

Pomogáts Béla irodalomtörténész Kós Károly politikai szerepvállalását követte nyomon művein keresztül. Kós Károly a cselekvésre buzdító retorikájú "Kiáltó szó" című röpiratától kezdve az erdélyi magyar kisebbség önkormányzatának gondolata mellett élete végéig kitartott. Pomogáts Béla megállapította, hogy az „erdélyi gondolatnak", a transzszilvánizmusnak a két világháború között határozott ereje és közösségteremtő képessége volt, hozzájárult ahhoz, hogy az erdélyi magyarság népi szolidaritással tudjon ellenállni a politikai támadásoknak.
Deák Sala Rebeka, Bokor Milán és Szilveszter Szabolcs kisfilmmel színesített beszámolója arról a munkáról szólt, amelyet 2013-ban a Kalotaszegi Nyári E-egyetemen végeztek. Ennek során újjáépítették a sztánai Varjúvár mellett a kőkerítést és a támfalat, illetve dokumentációs körutat és kiállítást szerveztek, hogy az építészhallgatók minél jobban megismerjék Kós Károly műveit.

Szakolczay Lajos irodalom- és művészetkritikus Kós Károly szépprózaírói munkásságát tekintette át. Részletesebben szólt a Varjú nemzetség, és az Országépítő című regényekről és a Budai Nagy Antal című drámáról, melyek kapcsán az irodalomkritikusok egyöntetűen dicsérték Kós Károly stílusát.

Dr. Szabó Zsolt sajtótörténész Kós Károly publicisztikájáról szóló előadásában kiemelte, hogy csaknem hetven éven keresztül foglalkozott írással. Trianon után Kós Károly életelemévé vált a politikai aktivitás, 1946-48-ban a Magyar Népi Szövetség országgyűlési képviselője lett.
Dr. Kötő József színháztörténész előadása során szó esett arról, hogy Kós Károly a Kolozsvári Thália Rt, mint nemzetközösségi színház megszervezésével az erdélyi színi mozgalom megmentőjének bizonyult, emellett színpadi szerző és díszlettervező is volt, megírta például a Budai Nagy Antal című darabját, és kalotaszegi díszleteket tervezett a János vitéz című daljátékhoz.

Czeglédy Enikő tanár a „válj azzá, ami vagy" pindaroszi felhívásból kiindulva méltatta nagyapja, Kós Károly alakját. Családjuk egykori életéről a személyes érintettség, és az érzelmi kötődés hangján szólt.

A konferencián egy filmpremier is lezajlott: Csibi László mutatta be posztumusz portréfilmjét Kós Károlyról. Eddig felhasználatlan, archív rádiós és televíziós hang- és képanyagokat szövött egybe az életút helyszínein készített líraian megkomponált felvételekkel.
Nagy Ervin országos főépítész távollétében Sas Péter mondott zárszót. Két fogalmat nevezett meg Kós Károly életművének összefoglalásául: a hűséget (népéhez, Erdélyhez) és a szolgálatot (nobile officium).

Kattintson a képre a nagyobb mérethez

 A konferencia napján (2013. december 16-a, Kós Károly születésének 130. évfordulója), délután a főváros XII. kerületében, a Temes lépcsőnél felavatták Kós Károly szobrát, a Kossuth-díjas Melocco Miklós szobrászművész alkotását. Az ünnepélyes eseményen, amelyen a művész is részt vett, Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédében úgy fogalmazott: Kós Károly elkötelezett, tevékeny helytállása, embersége és magyarsága példaadó minden magyar nemzedék számára.
Melocco Miklós Kós-emlékműve nem egyszerű szobor, hanem "emlékhely", az általa tervezett, és az ő nevét is viselő városmajori iskola mellett.
A szobor anyaga süttői fehér mészkő, 190 cm × 275 cm alaprajzi méretű, 100 cm magas posztamensre szerkesztett, 340 cm magas, négyoldalú, ívesen maghajlított „A" betű alkotta keretben helyezi el az időskorú Kós Károly ülő alakját alkotás közben.
 

Kattintson a képre a nagyobb mérethez

(Szöveg: MMA, fotó: arch.hu)