Beszámoló a "Történeti értékű városi közparkjaink" konferenciáról

.

A történeti kertek konferencia keretében a városi közparkokat mutattak be tájépítészek, művészettörténészek az MTA Kupolatermében.
Az előadások során bepillantást nyerhettünk Neibben Városligetének terveitől az örökségvédelem történeti kertekkel kapcsolatos feladatáig. A konferencia helyszíne a Magyar Tudományos Akadémia Kupolaterme volt.

M. Szilágyi Kinga - kandidátus, egyetemi tanár (Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar)

Nebbien városligete - Pest első közparkja

A konferencia bevezető előadása nem véletlenül szólt a Városligetről. A városi parkok több évszázados kultúrájuk során folyamatosan változtak, a kertművészeti stílustól, a tájépítészeti kifejezőeszközöktől, a társadalmi-gazdasági fejlődéstől, a társadalmi viselkedés-normáktól függően. A parkok látogatása, használata, az ún. rekreációs szokások és igények szintén koronként és régiónként változnak, De vajon vannak-e örök értékek a napjaink városi parkjai által nyújtott közjóléti szolgáltatások körében? Tekinthető-e a mai rohanó, technicízált, digitális világunkban értéknek az a szellemiség, ami a közpark mozgalmat életre hívta? A polgárosodás, a gyors városfejlődés, az ipari forradalom és a romló életkörülmények, környezetminőség szorításában megszülető gondolat, a városi lakosságot a főúri parkok luxusával ellátni és felemelni kívánó Hirschfeld-i koncepció szerte Európában értő fülekre talált.

szilagyi2
A Városliget, vagyis ahogy akkoriban nevezték, a pesti Városerdő története épp 200 évvel ezelőtt vett a kor szellemiségét felvállaló, sőt korát megelőző fordulatot. A kertművészet az angol tájképi kertmozgalom révén nem csak a 18-19. század kiemelkedő művészeti ága lett, hanem valóságos mozgalommá nőtte ki magát. Ebben a korszellemben élt, tanult, dolgozott a lübecki származású Heinrich Nebbien, aki néhány magyarországi kastélykert klasszikus tájképi kertstílusban való átépítése után a Városerdő rendezésére kiírt pályázatra készített tervével írta be nevét a kertművészet történetébe. Pest városa 1813-ban pályázatot írt ki a Városliget rendezésére, egy városi park létesítésére. A 'Város a Városnak' gondolat jegyében Nebbien a városi park modelljét kívánta megtervezni, generációk sokaságának jól-létére, a természetélmény magasztos megjelenítésére, az európai kertművészet különleges értékeként és egyben nemzeti emlékhelyként.

Szilagyi6

Szilagyi7


A Városliget és a Rondó mint a nemzeti önazonosság megjelenítői jelentek meg, amit a későbbiekben igyekeztek megváltoztatni.
A Rondó a Városliget bejárata volt, azonban a korábbi Felvonulási tér "integető helye" éppen előtte került elhelyezésre. A jelenleg ott álló 1956-os emlékmű nagyon sajátos, furcsa térélményt hoz létre, megszakítva a park és a városligeti fasor közötti vizuális kapcsolatot.

56-osok tere


Nebbien műve csak részben valósulhatott meg, ám a park egyes részei, elemei, s leginkább hangulata megidézi a 19. század elejének romantikus természetszemléletét. S a 200 éves Városliget legfőbb értéke talán éppen ez. Bár a főváros körbenőtte, megcsipkedte, el- és beépítette a Ligetet, de a városlakók ma is azért látogatják, ami Nebbien számára is evidencia volt: a várost az teszi élhetővé, ha a lakók megtalálhatják az eredetet is, a várostól gyökeresen különbözőt: a Természetet, a testi, lelki felüdülést jelentő zöldet - s igen, épp a város részeként, elérhető közelségben, élményt adó módon megformált, rendezett és fenntartott minőségben. Ez az esszenciája Nebbien kertépítészeti tervének, a magyar népkertről írt kertművészeti leírásának, s napjaink parkhasználati vizsgálataiból s visszaköszön ez a szemlélet, a természet-élmény fontossága.

 Szilagyi8

 A Városligetben területi, térszerkezeti és funkcionális változások mentek végbe, legjelentősebb azonban a területi változás: az eredeti 10 hektárhoz képest jelenleg 6,2 hektárra csökkent a Nebbien-féle állapothoz képest.

2013-ban végeztek egy felmérést a városi lakosok körében, hgogy mit tartanak a Városliget legnagyobb értékének; az alábbi az eredménnyel:

Szilagyi10


Martin van der Toorn -
docens, (University of Technology, Delft, Hollandia; Ecole Nationale Supérieure de Paysage, Versailles, Franciaország)
 
The future of public parks in Europe; the role of landscape architecture in design and research of public parks

Az első részben egy rövid történeti áttekintést kaphattunk a városi park fejlesztéséről. Ebben felvázolta a kertek és parkok, zöld elemek felé fogalmát, melyek aztán parkok rendszerévé kapcsolódnak, és így végül létrejön a városi táj.

Budapestet illetően elmondta, hogy a Városligetet lehetőséget ad az embereknek arra, hogy ne csak koszosnak, zajosnak lássák a várost, hanem élhetőbbnek. A közterek megfelelő használatához elkerülhetetlenül kapcsolódik a dizájn: kortárs padok, asztalok megjelenése.
A Városliget történetének kutatása nagy kihívást jelent a Corvinus Egyetem Tájépítész Karának, hiszen a park vizsgálata alig ismert tudományos kiadványokban.

A Duna kapcsán említette, hogy fontos a kapcsolatok megteremtése a park és a folyó között. A városi embereknek fontos a víz közelsége, mert a természethez kapcsolódást teszi lehetővé, ugyanakkor fontos a közvetlen használat is: meg lehessen" érinteni" a vizet.

Az előadásában kiemelte, hogy a jövőben a tájépítészet mint tudományos diszciplína számára elsősorban a kutatás a fontos.

 
Sisa József - az MTA doktora, igazgató (Művészettörténeti Intézet)

A közparkok története Magyarországon 1914-ig - rövid áttekintés

A közparkok létesítésének kezdetei Magyarországon a 18. század végére nyúlnak vissza, de számottevőbb kibontakozásukra a 19. század első felében került sor. Korai formája a párhuzamos fasorokból álló sétány, illetve sétatér. Nagyobb közparkok iránt a polgárosodás és a városiasodás nyomán nőtt meg az igény. Az élen Pozsony és Pest-Buda járt. Az utóbbi helyen a Városliget mellett a József nádor által birtokolt és tájképi parkká fejlesztett Margitsziget számított jelentősebbnek, bár nem állt nyitva folyamatosan a látogatók számára. A reformkorban fellendülő fürdőkultúra - ami szorosan összefüggött a megélénkülő társasági közélettel - ugyancsak közparkok létesítését hozta magával. Pest fejlődésével a 19. század közepén id. Pecz Ármin kereskedelmi kertészete jóvoltából további olyan, sajátos polgári igényeket kielégítő létesítmények születtek, mint a nemzeti emlékkertté formálódó Múzeumkert vagy az első pesti Állatkert. A korszakban a kertészképzés új formái is kezdtek kibontakozni.

sisa1
A dualizmus korában városiasodás fokozódó folyamata, az urbánus életforma térnyerése magával hozta a városi parkok és sétányok fejlődését. E tekintetben a hozzáállás, sőt mondhatni az egész mentalitás változáson ment keresztül, ami szorosan összefüggött a városi, illetve emberi környezet rendezésére irányuló általános törekvésekkel. A nagy anyagi befektetéssel és hatalmas, ám olcsón rendelkezésre álló emberi munkaerővel létrehozott és fenntartott, gondosan ápolt parkok és széles sétányok a századfordulóra a civilizációs szint addig példátlan emelkedését jelezték. Ez a világvárossá növekedett Budapesten jelentkezett legerőteljesebben, leginkább llsemann Keresztély főkertészsége idején, aki összvárosi szintű fejlesztésben gondolkodott. Az Erzsébet tér, a Margitsziget, a Gellérthegy és környezete és más belső területek parkosításán túl a külvárosok lakosságának igényeit is ki akarták elégíteni, így született meg a Népliget. A vidéki városok és a fürdőhelyek közparkjainak fejlődése sem maradt el, köszönhetően többek között olyan hatalmas munkásságot kifejtő kereskedelmi kertészeknek, mint Hein János. A századfordulón a parkok stílusára a formai és színbéli változatosság, a virágok kultusza, ugyanakkor az építészeti elemek fokozottabb jelenléte a jellemző.

sisa2

sisa3


Szikra Éva -
kandidátus, elnök (ICOMOS Történeti Kertek Szakbizottság)

Örökségvédelmi kérdések és feladatok történeti értékű közparkjainknál

A történeti kertek speciális területét képezik a közparkok, elsősorban használatukból adódóan. A városok és települések közösségi funkciókat ellátó parkjai, kertjei tartoznak ide. A mai modern értelemben vett közparkok, amelyek már ezzel a sajátos igénnyel létesültek, a XIX. században jelentek meg. Mindig újabb funkciókat kielégítve, épületekkel, játszóhelyekkel, emlékművekkel gazdagítva azokat. Kialakulásukról, a változásokról, átépítésekről általában sok történeti forrás maradt fenn. Olykor igen nagy igénybevétel, leterheltség jellemzi ezeket a területeket. Nem egyszer, mint szabad építési területeket kezelik őket. Mindezek miatt beszélhetünk védelmükkel, helyreállításukkal kapcsolatosan sajátos örökségvédelmi feladatokról. A beavatkozások, feladatok sorrendjét nehéz felállítani, mivel gyakran párhuzamosan kell intézni azokat. A védelem biztosítása történeti kertként; a szakmai- jogi keretek kidolgozása; a tudományos kutatás; az alapvető örökségvédelmi elvek betartása mellett, - mivel a folyamatos változtatások miatt nehéz egy kerttörténeti korszakot kitüntetni -a műemléki értékek mérlegelése; állapot rögzítés-monitoring; a természetvédelmi értékek védelme; a folyamatos fenntartás-karbantartás megszervezése; kezelési tervek; a változó igények kielégítésével a közparkok nagyszabású felújítása-helyreállítása. A bemutatott példák jól illusztrálják ezeket a fontos témaköröket.

 szikra MargitszigetMargitsziget (Jámbor Vilmos terve)

 

Kattintson a képre a nagyobb mérethez