Esterházy János szobor a Gesztenyéskertben

.

 2013. május 15-én avatták fel Budapesten, a Gesztenyéskertben Esterházy János szobrát. A felvidéki mártír politikus éppen ezen a napon, 1942-ben nem szavazta meg a zsidóság kitelepítéséről szóló alkotmánymódosítást.

Nagy János felvidéki szobrászművész - a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Troznai István bronzöntő és Kampfl János kőfaragó készítették a szobrot, melyet gróf Esterházy János életáldozata és a kényszermunkatáborba hurcolt magyarok szenvedése emlékére állítottak, s lengyel-magyar nyelvű táblával láttak el.
Gróf Esterházy János emellett egy egész emlékhelyet kapott a Gesztenyéskertben, amelyet Hidasnémeti Máté építész tervei alapján hoztak létre. A Gesztenyéskert egyik öblösödésében kereszt alakú sétányt alakítottak ki, ennek metszéspontjában emelkedik a szobor, gesztenyefákkal, Esterházy-rózsákkal, vörös vesszejű sommal és padokkal körülvéve.

Hidasnémeti Máté egy semleges hátteret tervezett a szobor mögé, ami éppen egyszerű megmunkálatlanságában erősíti, koncentrálja Esterházy életét és személyiségét.
A durván faragott kőtömb befalazott ablakot jelképez, rajta annyi, a nagy felülettől elváló és a falazást szimbolizáló finom csiszolt kővel, ahány stációja, börtönállomása volt az ő szenvedéseinek. A fúgák közt átsejlő üvegkereszt pedig szintén jelkép: a megtörhetetlen hité.
A szobor körül, a sétány által megteremtett ellipszisben Esterházy-rózsák virágoznak. A mintegy 250 darab rózsatő a híres rózsanemesítő, Mák Gergely húsz évvel ezelőtt kinevelt tövei közül kerültek oda. 

D SOS20130515046-szobor

Fotó: Soós Lajos


Esterhazy emlekhely

A szobor nemes magyar és lengyel adománytevők, Magyarország Kormánya és a XII. kerület lakosai, polgármestere és alpolgármester asszonya, az Esterházy János szoborért egyesület tagjai és együttműködők segítségével és támogatásával valósult meg.

A szoboravatáson Pokorni Zoltán (Fidesz), a Hegyvidék polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta: Esterházy János példamutató politikai életműve válasz volt Trianon nemzeti traumájára. "Cselekedeteiben egyszerre vezette a racionalitás és az anyaországtól elszakított magyarság iránt érzett érzelmi elkötelezettség, felelősségérzet" - jegyezte meg a polgármester, hozzátéve, hogy a politikus mindig kereste a cselekvés lehetőségét, megalkuvás nélkül képviselte a kisebbségi sorsra jutott magyarság érdekeit, küzdött a papíron meglévő jogaik valódi érvényesüléséért, de ugyanilyen elszántsággal hirdette a közös múltból fakadó egymásra utaltságát magyaroknak és szlovákoknak.

Avató beszédet mondott Áder János Magyarország köztársasági elnöke. Hangsúlyozta: Esterházy János szobra arra figyelmeztet, hogy "nekünk, ma élőknek és az utánunk jövőknek dolgunk van azzal, amit ő hagyott ránk emberi példájával". Az államfő szerint a nemzet egységét és békéjét szolgálja, "ha kimondjuk, aki az egyik diktatúra bűneit mentegeti, az a másik rémuralom bűneinek is erkölcsi engedményt tesz”. Kiemelte: nem lehet különbséget tenni az ártatlanul megalázottak és megszomorítottak, az ártatlanul meghurcoltak és elpusztítottak között. Senkitől sem lehet származása, vallása vagy nemzeti hovatartozása miatt az emberi méltósághoz való jogot elvitatni - tette hozzá.

Ezt követően beszédet tartott Berényi József, a Magyar Közösség Pártja elnöke. Szólt arról, hogy Esterházy János soha nem a könnyebbik utat választotta. Ezt rendkívül fontos üzenetnek nevezte napjainkra vonatkozóan is, amikor "épp azt várja szlovák hatalom, hogy a könnyebb utat válasszuk, cseréljünk nyelvet, identitást”. Utalt arra, hogy Esterházy János rehabilitációja elmarad, késik, s ugyanez igaz a szlovákiai magyarság rehabilitációjára is."Nem teljesedhet ki Szlovákia demokráciája és az emberi jogok érvényesülése az országban mindaddig, amíg ez a rehabilitáció nem történik meg, amíg a kollektív bűnösség eltörlése nem valósul meg" - fogalmazott a pártelnök.

Esterházy Alice, gróf Esterházy János lánya is köszöntötte az ünneplőket. Beszédében hangsúlyozta: tanúságot jött tenni, mert megélte a zsidóüldözést, amikor magyarokat űztek el otthonukból nemzetiségi alapon és közben sokan életüket vesztették, amikor a faji üldözés osztályüldözésbe csapott át.

Az avatóünnepségen részt vett mások mellett Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, Mádl Dalma, a néhai köztársasági elnök felesége, Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Erdő Péter bíboros is.

A szobrot Áder János valamint Pokorni Zoltán leleplezték le. Az áldás ceremóniáját Györgydeák Márton Felső-krisztinavárosi Keresztelő Szent János Plébánia plébánosa, Dr. Szabó István református püspök, Keckó Pál, Budahegyvidéki Evangélikus Gyülekezet lelkésze és Gulybán Gergely Budapesti Görögkatolikus Egyetemi lelkész végezték, majd Áder János köztársasági elnök, Németh Zsolt parlamenti államtitkár, Pokorni Zoltán polgármester és a Gróf Esterházy János-szoborért Egyesület képviselője, illetve további intézmények, vendégek helyezték el a megemlékezés koszorúját.

D SOS20130515033-Ader

 Fotó: Soós Lajos

Fonti Krisztina alpolgármester elmondta, hogy Kovács Gergelyné kerületi díszpolgár vetette fel az ötletet, és miután többen is az ügy mellé álltak, a kormányt is beleértve, egy év alatt elhárult minden akadály az alkotás elhelyezése elől. A helybeliek, a XII. kerületi hegyvidéki lakosok örömmel és várakozással fogadják a szobrot, adományaikkal is támogatták annak megvalósulását.
„A jó Isten segedelméből, a majd egy éve született civil kezdeményezésből és elhatározásból, itt áll a gróf Esterházy János emlékpark, benne a felvidéki magyar politikus szobrával, börtönstációival a falazatra felvésve" – mondta a Gróf Esterházy János-szoborért Egyesület elnöke, Pékó Zoltán.

Kiállítás is nyílt a mártír politikus emlékére. A szoboravatást a MOM Kulturális Központ kupolatermében a Pozsonyi Magyar Galéria Esterházy emlékezete című kiállítás, valamint az Esterházy kálvária Alsóbodokon fényképtablók megnyitója követte.
A kiállítás megtekinthető 2013. május 15-én 10.00-15.00 óráig 16-án 10.00-17.00 óráig, valamint május 17-én 10.00-14.00 óráig.

 

Janos Esterhazy

 

 

 

 

 

 

 

 

 Esterházy János

1901. március 14-én született Nyitraújlakon, a mai Szlovákia területén. Emberi jellemének, életszemléletének kialakulásában nagy szerep jutott családjának, illetve azoknak a családi tradícióknak, amelyek hosszú évszázadok során jellemző vonásává váltak a történelmi Esterházy családnak. Apja, id. Esterházy János (1864-1905) korai halála miatt édesanyja, a lengyel Tarnowska Erzsébet grófnő (1875-1956) egyedül nevelte három gyermekét: Lujzát (1899-1966), Jánost és Máriát (1904-1975).

A nevelésen kívül élete első időszakának meghatározó élménye volt a lengyel édesanyától kapott mély istenhit, valamint a vegyes lakosságú szülőhely, ahol a magyarsággal együtt élő szlovákok nyelvét már gyermekkorában megtanulta.

Esterházy János 1924-ben vette feleségül Serényi Lívia grófnőt. Házasságukból két gyermekük született, János és Alice.

Középiskoláit Budapesten végezte, majd birtokaira vonult vissza gazdálkodni. Azok közé tartozott, akik nem akartak könnyen belenyugodni a trianoni döntésbe. 1919-ben, az új ország Csehszlovákia kormánya által meghozott földreform és az ebben kiszabott súlyos adóterhek következtében az Esterházy család sok más arisztokrata-birtokos családdal együtt egzisztenciálisan is bizonytalan jövő elébe nézhetett.

A szellemi és gazdasági kiszolgáltatottság végül a politikai pályára sodorta őt. Fiatalon, 1932. december 14-én lett az országos Keresztény Szocialista Párt vezetője. 1932-tõl a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga elnökévé választották.

Az 1935-ös parlamenti választásokon, Kassán képviselői mandátumot szerzett a prágai nemzetgyűlésbe, ahol ellenzéki politikusként a magyar kisebbség érdekeinek következetes védelmezője és a fennálló igazságtalan viszonyok kérlelhetetlen bírálója volt.

1936-ban a két magyar párt (az Országos Keresztény Szocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt) egyesülésekor az Egységes Magyar Párt ügyvezető elnökévé választották.

1938-ban, az első bécsi döntés után, Kassa képviselőjeként a város átadásakor sokak meglepetésére bejelentette, hogy a visszacsatolás ellenére Szlovákiában marad az odaszakadt mintegy 65-70 ezer magyarral vállalva sorsközösséget, bár Magyarországon felsőházi bársonyszék és tárca nélküli miniszteri poszt várt volna rá.

Egyetlen magyar képviselőként az önállóvá vált Szlovákia parlamentjében védelmébe vette az üldözött szlovákiai magyarokat, szlovákokat, cseheket és zsidókat.

1942. május 15-én, egyedüli képviselőként nem szavazta meg a zsidók deportálásáról szóló 68-as számú törvényt. Nyitraújlaki házában üldözött zsidókat bújtatott,számos üldözöttet (többségükben zsidókat) segített át Magyarországra hamis útlevéllel.

A háború vége felé háborúellenes megnyilatkozásaiért a Gestapo is hajtóvadászatot indított ellene. Menekülve, bujkálva vészelte át a háború utolsó időszakát.

Gustáv Husák belügyi megbízott letartóztatta, s átadta őt az NKVD pozsonyi rezidenseinek. A szovjet belügyi szervek tíz pozsonyi magyarral együtt 1945 júniusában Moszkvába hurcolták, ahol koholt váddal tíz év javító munkatáborra ítélték. A gulágban Esterházy János végzetes tüdőbetegséget kapott, egészségi állapota válságosra fordult.

Pozsonyban 1947. szeptember 16-án – távollétében – a Csehszlovák Köztársaság felbomlasztásának és a fasizmus kiszolgálásának vádjával kötél általi halálra ítélte őt a Pozsonyi Szlovák Nemzeti Bíróság. A szovjetek a súlyos beteg Esterházyt 1949-ben szolgáltatták ki a csehszlovák szerveknek.

Halálos ítéletét életfogytig tartó börtönbüntetésre enyhítették. Csehszlovákiában, Mírov börtönkórházában halt meg 1957. március 8-án, 56 éves korában. Halála után azonnal elhamvasztották, kiadatását ekkor sem engedélyezték, és földi maradványainak hollétéről máig nincs pontos adat.