Megnyílt az “Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig” kiállítás

.


Megnyílt a Budapest Főváros Levéltára és a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének kiállítása.

Az "Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig" c. kiállítás az Ybl Bicentenárium – Magyar Építészet Éve programsorozat részét képezi.

A kiállítás kurátorainak azért esett a választása a Kálvin térre és környékére, mert itt koncentráltan jelentek meg a nagy építész alkotásai, amelyekből szerencsére több még ma is megtekinthető. A kiállítás arra vállalkozik, hogy tervek, korabeli és mai fényképek, valamint egyéb dokumentumok másolatának segítségével bemutassa a jelentős útvonalak metszéspontjában fekvő hajdani kereskedelmi központ – az egykori Széna tér – a mai Kálvin tér és környékének egykor állt és ma is látható Ybl épületeket.  A legszebb tervekből az emeleti kiállító térben eredeti terveket is közzétesznek.

A kiállítás kurátorai: Hidvégi Violetta és Marótzy Katalin
A kiállítás tervezője Halmos Balázs.

A kiállítást Dr. Krähling János tanszékvezető nyitotta meg, akinek a megnyitó beszédét adjuk közre:

02krahling janos resize


Tisztelt Érdeklődő Közönség!

Hölgyeim és Uraim!
Ybl Miklós születésének bicentenáriuma 2014-ben ismét reflektorfénybe emelte a magyar építészet legjelentősebb alakját.

Budapest Főváros Levéltára, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke közösen, az immár egy évtizedre visszatekintő együttműködése újabb állomásaként kiállítással és tanulmánykötettel emlékezik meg a magyar historizmus legnagyobb építészéről. E sikeres együttműködésre is visszatekintve örömmel vállaltam el Kenyeres István főigazgató úr felkérését a kiállítás megnyitására.

A kiállítás és a tanulmánykötet tervezésekor felmerült a kérdés, hogy vajon tud- e a szakma az 1991-es nagy életmű kiállítás és katalógus után, továbbá az azóta megjelent forrásközlések, pl. a Gerle-Marótzy-féle dokumentum-kötet, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének historizmus¬kötete és számos kutatási publikáció után ismét jelentős új eredményeket felmutatni az Ybl-kutatásban. Nyilvánvalóan tud, de további kérdés, hogy milyen új megközelítésben?
Ennek fontos eseménye volt a Művészettörténeti Intézet, a Levéltár, a Tanszék, valamint a Forster Központ-Építészeti Múzeummal valamint a Hild-Ybl Alapítvánnyal közösen rendezett tudományos konferencia. 2014. április 8-9-én.

A kiállítás koncepciója is ebben a vonulatba illeszkedik. A tablók a kutatók és a nagyközönség által is ismert tervek bemutatásán, az újabban feltárt forrásértékű művek közreadásán, az építészettörténeti elemzésen és összefoglaláson, újraértelmezésen túl - az életmű egy részének különleges feldolgozására vállalkoznak. Budapest lenyűgöző historizáló építészeti világából egy városrész - Ybl kései lakhelyének környezete - fejlődésébe ágyazva mutatják be a mester kiválasztott alkotásait. A mai Kálvin tér - az egykori Kecskeméti kapu és a környező városfal illetve az arra fűződő új utcák - a középkori falait kinövő terjeszkedő város, a kialakuló Józsefváros arculatváltozásának fontos 19. századi területe. Az Unger-háztól a Dlauchy-házig és a múzeum mögötti palotanegyedig terjedő terület rendkívül gazdag építészeti anyagában a feladatok nagy változatossága figyelhető meg: az egyszerű városi kisarchitektúra (Danubius-kút) a hagyományosnak mondható, de megújított palota-, bérház-, üzletház típusok mellett lovarda, tornacsarnok, képviselőház és parlamenti - ülésteremig - kellően bizonyítva Ybl nagyszerű tervezői vénáját.

A választott terület kiválóan alkalmas arra is, hogy bemutassa Ybl stílusának változását a romantikus formálástól a francia és reneszánszon át az itáliai ihletésű neoreneszánsz életerőt sugárzó világáig. Alkalmas arra, hogy bemutassa a hagyományos városi palotaépület használatának differenciálódását, a korszerű szerkezetek alkalmazását, a harmonikus arányokon belül maradó léptékváltást. A szűkebb városépítészeti terület mélyebb megismerésének igénye - akár a manapság gyakran emlegetett „promenadológiai" feltárulása - sokat gazdagodhat az itt bemutatott Ybl-forrásokkal és azok értelmezésével.

A kiállítás új metodikai eleme, újdonsága a kontextusba helyezés. Kiemelendő a kiállítás kurátorainak koncepciója és a tervező grafikai munkája, amellyel a bemutatott emlékeket koherens térbeli, morfológiai és kronológiai rendszerben is összegzi (ezek külön tablókon is láthatók). Ezáltal a legszélesebb közönség számára teszi könnyebben befogadhatóvá és értelmezhetővé az anyagot. A bemutatásra szánt Ybl-épületek kapcsán ennek különös jelentősége van, mert új szemléletet, új kutatási irányokat nyit fel, és a mai széttagolt műemlékvédelmi szervezetben a helyét kereső, vagy a helyéért küzdő műemlékvédelmi háttérkutatások számára is fontos új nézőpontokkal szolgál. A kontextusba helyezést itt a forrásdokumentumokkal bemutatott épületek térbeli - morfológiai, valamint időbeli: várostörténeti, társadalomtörténeti és abszolút kronológiai feltárása jelenti. A II. világháborúban jelentős pusztulásnak kitett terület műemléki értékelése és az akkor meghozott súlyos döntések alapvetően
befolyásolták Ybl épületeinek sorsát, és szolgálnak tanulságul - hasonló döntések hibáinak elkerülésére.
A kiállítás emeleti része az Ybl-kutatás, de mondhatjuk, a magyar építészettörténet kutatás közelmúltban elhunyt két mértékadó kutatójának emléke előtt is tiszteleg.

Gerle János 2012-ben, 65 éves korában hunyt el. Fő kutatási területe volt a magyar 20. századforduló építészetének kutatása - e témában írt alapvető korpusza ma is kiindulás minden kutató számára; de talán kevesen tudják, hogy az 1980-as évektől ő rendszerezte először Ybl itt őrzött tervrajzait, és meghatározó szerepe volt a Holnap kiadó Ybl-kötetének létrehozásában.

Vadas Ferenc művészettörténész, 2010-ben, életének 52. évében hunyt el. Budapest 19-20. századi történetének, különösen a századforduló építészetének elkötelezett és alapos kutatója volt; Ybl művei vonatkozásában számos alapkutatást végzett el, és Hild-Ybl Alapítvánnyal az 1991-es életmű kiállítás létrehozásában is meghatározó szerepet vállalt.

Huszonhárom évvel ezelőtt sajnálattal említette Zádor Anna, hogy Ybl alkotásai "nem élnek a kulturális emlékezetben, nem élő részei annak a társadalmi tudatnak, amely egyes kiválasztott alkotóira büszkeséggel és hűséggel emlékezik." Örömmel, de nem elbizakodottsággal állíthatjuk, hogy ez a kép azóta számottevően meg változott, és ezt a változást erősíti ez a kiállítás is.

Dicséret illeti a kiállítás kurátorait, Hídvégi Violettát és Marótzy Katalint gondos munkájukért, a források új értelmezést segítő koncepciójukért, valamint a kiállítás tervezőjét, Halmos Balázst a nagyszerű designért.

A kiállítást ezennel megnyitom.

Ajánljuk mindenki szíves figyelmébe a kiállítást!