Paolo Portoghesi "Genius loci - Tisztelet Makovecz Imrének" című előadásáról készült beszámoló

.

Paolo Portoghesi 

Paolo Portoghesi világhírű olasz építész "Genius loci - Tisztelet Makovecz Imrének" címmel tartott előadást barátjáról a budapesti Olasz Kultúrintézet Találkozás című sorozatában, ahol Paolo Portoghesi szemszögéből láthattuk Makovecz Imre munkásságát.

Az előadás résztvevők között jelen voltak Makovecz tanítványai, szellemi örökösei is. Az előadást szinkrontolmácsolással hallhattuk.

Az előadást követően kiállítás nyílt Makovecz Imre tárlaton eddig még nem szerepelt 50 rajzából.

Portoghesi római építész, teoretikus a La Sapienza Egyetem professzora és a geoarchitectura tárgyat oktatja. 1974-ben azzal szerzett magának hírnevet, hogy megépítette Rómában a muszlimok központi mecsetjét, amelyre belül jellemzők az összefonódó boltívek. Épített nagymecsetet Strasbourgban, szállodát Szudánban, éttermet Moszkvában, és Cesenában az ő tervei alapján készült az új temető.
Az olasz sztárépítész nagy tisztelője volt Makovecz Imrének, és híve az organikus építészetnek. A magyar építész alkotásait 1991-ben a Velencei Biennálén ismerte meg, személyesen 2000-ben találkoztak egy budapesti építészkonferencián.

Bevezetőként egy rövid idézet Christian Norberg-Schulz Genius loci című művéből:

"A hely megkülönböztető jelleggel bíró tér. Az ősidőktől kezdve felismerték a genius loci-t, a hely szellemét, mint azt a konkrét valóságot, mellyel az embernek szembe kell néznie és egyetértésre kell jutnia mindennapi életében. Az építészet a genius loci láthatóvá tételére törekszik, az építész feladata az, hogy jelentésteljes helyeket hozzon létre - ezzel segíti az embert, hogy lakása legyen.

Paolo Portoghesi helyek rendszereként határozza meg a teret, jelezve, hogy a térfogalom konkrét helyzetekben gyökerezik, bár a terek leírhatók matematikai módszerekkel. Ez a gondolat összecseng Heidegger azon állításával, hogy "a terek létüket a helyszínekből és nem a tértől nyerik". A kint-bent viszony, mely a konkrét tér elsődleges tulajdonsága, arra utal, hogy a térnek különböző mértékű kiterjedése és zártsága van. Míg a tájakra változatos, ám alapvetően folyamatos kiterjedés jellemző, a települések zárt egységek, így a táj és a település alak-háttér kapcsolatban állnak. Általánosságban minden zárt elem alakként jelenik meg a táj kiterjedt háttere előtt. Ha e kapcsolat nem működik, a település és a táj egyaránt elveszti egyéniségét. Szélesebb értelemben minden zárt elem központ, mely fókusz lehet környezete számára. A tér változó mértékű folyamatossággal (ritmus) terjed szét a különböző irányokba. A fő irányok természetesen a vízszintes és a függőleges, a föld és az ég."

(Forrás: Christian Norberg-Schulz: Genius Loci. Towards a Phenomenology of Architecture. London, 1980, Academy Editions. 5-23. o., Fordította: Ortmann-né Ajkai Adrienne)


Portoghesi megfogalmazta az embereket nap mint nap foglalkoztató belső kérdéseit:  hol vagyunk, merre tartunk, mire valók vagyunk? Kérdések, amelyekkel az ember mindig szembetalálja magát – nem tud megszabadulni ezektől az alapvető kérdésektől.
A bevezető képen a karok mozgása érteti meg velünk, hogy Makovecz építészete szorosan kötődik az emberi testhez. Az emberi testnek azonban csak akkor van szerepe, ha abban lélek is lakik. A mozgó karok az angyalszárnyakhoz hasonlítanak - az angyalnak fontos szerepe van az ég és föld közötti kapcsolatban.

 01


Az embernek szüksége van a biztonságra, ez a harangforma megvédi őt a viszontagságoktól:

02-harangforma
Az egyik nagy újítása  Makovecznek a fa felfedezése, nem csak mint anyagot, hanem az élő fát, ami annak volt köszönhető, hogy egy természetvédelmi parkban kapott munkát – ahol igazából szinte száműzetésben volt.

Makovecz plaszticizmusának a kiterjedése a Farkasréti ravatalozó, ez a manifesztuma Makovecz munkásságának. A bordák nagyon szuggesztívak, a természet inspirálja az alkotását, annak a visszatükrözése. A gerincben találja meg azt az oszlopot, melyre fel tud fűzni minden fontosat építészetében.

makovecz-farkasret-ravatalozo-3

makovecz-farkasret-ravatalozo-2


A szárnyakkal való „kacérkodása” egyre mélyebb lesz. A fát  már nem csak geometriai formaként használja: Makovecz bevezeti az építészetbe az élő fa alakját, amivel teljesen eltér a tradicionális módszerektől. Jó példa erre a Kakasdi faluközpont, ahol 3 épület, három torony magasodik az ég felé. A falut sváb németek alapították, majd az eltávozásuk után székelyek költöztek be. Makovecz városháza terve a két népesség között egységet teremtett, építészeti konfigurációját a társadalmi békének. Szükség van arra, hogy citálja a múltat az építész, a békés egymás mellett élést biztosítva.
A harmadik torony a másik két torony szintézise, utalva ezzel mai társadalmunk multikulturális jellegére.

kakasd-faluhaz007vagva

Makovecz természeti iránti tisztelete fejeződik ki a paksi templomban, mely egyik műremeke. Ennek kapcsán Steiner-féle reflexiókkal is foglalkozik. A templom alaprajzának karakterisztikája a magyar hímzésekben valósul meg, az angyalok népiesen felfogott képével díszíti a templomot.

makovecz-paks-templom-09

makovecz-paks-templom-15
Makovecz igazi triumfálása a sevillai Expo pavilonjával valósul meg, ahol egyedülálló módon a fa gyökérzete is látható. A civilizáció és a természet közötti konfliktusra hívja fel a figyelmet.

makovecz-sevilla-magyar-pavilon-02

makovecz-sevilla-magyar-pavilon-10


Az egri uszoda tervénél egy antik, hagyományos mag fogalmazódik meg, amit egy buborék vesz körül, ez Makovecz válasza a dekonstruktivizmus építészetére.

Eger-bitskey-vzs


Makovecz természet iránti elhivatottságának interpretációi a művei.
Ezt mutatja a  százhalombattai Szent István templomnál megvalósuló ozmózis a fa és a beton között.

makovecz-szaszhalombatta-templom-09

A piliscsabai Stephaneum épületénél földrengést imitál, amivel korunk problémáira hívja föl a figyelmet.

makovecz-piliscsaba-auditorium-maximum-02makovecz-piliscsaba-auditorium-maximum-15

Makovecz fantáziáját mutatja az alábbi terv, ahol az Alpok csúcsait koronázzák meg az épületek:

alpok1

Alpok

Makovecz öröksége a  krisztinavárosi római katolikus templom.
Egy álom képe jelenik itt meg, melynek közvetlen kapcsolata van a Sagrada Familiával; alaprajza barokk építészeti élményeken alapul.

makovecz-bp-szentekkarhozottak-templom-4makovecz-bp-szentekkarhozottak-templom-5

Makovecz első műveiben a tér kutatása jelenik meg. Makovecz különlegessége abban áll, hogy a magyar tradíciókhoz hajlítja a korábbi építészeti stílusokat. Az 1990-es években ismételten felfedezték a fa épületeket.

Giulio Romano Gigászok bukása című műve a klasszikus architektúrát mutatja.
Makovecz munkáiban egyre inkább teret nyer a természetes tér. Az egri klasszikus épületnél fontos a modern látásmód a klasszicitás mellett.
Az organikus művészet egyik meghatározó alakjaként F. L. Wright-ot említette, aki különösen Japánra figyelt, Wright szándékosan feledkezik meg az európai építészeti történelemről. Makovecz kreatív formában fogalmazza meg a korábbi irányzatokat. Makovecznek nyitott a hozzállása a jövő felé: a természetről való ilyenfajta gondolkodást az építészet még nem ért meg.

Makovecz szellemi jelenlétét bizonyítja, hogy az előadás alatt mindvégig jelen időben beszéltek róla...

Válogatás a kiállított grafikákból:

 

Kattintson a képre a nagyobb mérethez

Videó Portoghesi Szent Család templomáról:

Kapcsolódó cikkek