Urbania21 konferencia - beszámoló I.

.

2014. szeptemberében első alkalommal került megrendezésre az Okos hálózatok - Okos technológiák - Okos városok magyarországi szakkiállítása, az Urbania21.
Az élhető városok irányításában és fejlődésében az intelligens rendszerek alapvető szerepet játszanak, ezek bemutatására jött létre a kezdeményezés. A kiállítás gyakorlati szempontból mutatja be, milyen fejlesztések segítségével lesz egy város élhetőbb, „okosabb”.  Az okos városok legfontosabb mutatói a várostervezés,  technológia, környezet és közlekedés faktorok.  Az egyedi szakkiállítás először teremt fórumot a lakosság, a szolgáltatók és az okos technológiák fejlesztői és szállítói között.
A kiállítással párhuzamosan konferencián ismerkedhettek meg a résztvevők a városok élhetőbbé tételéhez alkalmazható különböző rendszerekkel.

urbania21 46-ff-szerk

Szeniczey Balázs Budapest Főváros alpolgármestere megnyitó szavaiban elmondta, hogy Budapest esetében élhetőség szempontjából a közlekedési infrastruktúra meghatározó szerephez jut.
Budapesten korábban a legnagyobb hiányosság az volt, hogy a fejlesztések nem voltak komplex rendszerbe foglalva - ezt egy komplex városfejlesztési tervben, a Budapest 2030-ban fogalmazták meg. Tematikus fejlesztési programokat fogadtak el, amely abban egyedülálló, hogy a kerületi önkormányzatokkal egyeztetve, együtt valósítják meg.
A Budapesti Városüzemeltetési Központ létrehozásával közelebb hozták egymáshoz az eddig szeparáltabban működő városüzemeltető cégeket, hatékonyabbá téve ezzel működésüket.
A BKK Budapest másik nagy holdingja, ahol a 2014-2020 közötti időszakban több fejlesztés Európai Uniós finanszírozására is lehetőség nyílik.

urbania21 33

Pongrácz Ferenc, az IBM igazgatója a "Fejlett technológiák szerepe az okos városok és régiók működésében" címmel tartott előadásában az okos technológia megfogalmazásában két elemet fogalmazott meg: "attól okos valami, hogy van benne valamilyen érzékelő, szenzor", ugyanakkor nélkülözhetetlen ezeknek az érzékelőknek az összekapcsolása egymással, és nagy mennyiségű adatok feldolgozására alkalmas számítógépekkel.
Az IBM a Pannon Egyetemmel együttműködve végeznek kutatásokat smart city kapcsán.
Kiemelkedő projektjeik:
-MAVIR eszközgazdálkodási és munkairányítási rendszere, amely globális referenciát jelent az IBM-nek
- EDF DÉMÁSZ Smart Metering Pilot rendszer,
- ökoszisztéma építés hazai partnerekkel,
Szintén népszerű a Veszprémbe telepített online panaszkezelő rendszer.

Pongrácz Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy informatikus hiány van a munkaerő piacon, és az okos város egy olyan piaci szegmenset jelenthet, ahol a világpiacra is kijuthatnak az IBM támogatásával.
A következő célkitűzéseket fogalmazta meg az IBM igazgatója:
- 2020-ra a Közép-Európai régió a világ egyik legversenyképesebb régiója,
- 2017-re Magyarország világszínvonalú szoftver kompetenciákat épít ki,
- a hazai IT és Szolgáltatás Export megduplázása 5 éven belül,
- 3X innováció, 300 globális központ, 300 gazella, 3000 start up,
- nagyvállalatok, üzleti kultúra, inkubáció, szakmai szervezetek, finanszírozás, példaképek,
Az IBM a cloud technológiát támogató programként biztosítja kezdő vállalkozásoknak, start up cégeknek.
A magyar innováció az IBM támogatásával a világpiacon is eredményesebben jelenhet meg, ugyanis a világcég mintegy 6 millió dollárt költ évente kutatás-fejlesztésre.
Újgenerációs, ún. kognitív információs rendszerek kerülnek alkalmazásra egyre több területen, amely rendszerek öntanuló, mesterséges intelligenciával rendelkeznek. Ez az új technológia új lehetőséget jelent az okos városok esetében is.

urbania21 34

Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem rektora "Fenntartható város vs. okos város" előadását egy rövid történeti áttekintéssel kezdte.
A fenntarthatóság fogalma először 1987-ben jelent meg Bruntlandban az "Our common Future" (Oxford University Pres.-ben):
"development which meets of the present withou tcompromising the ability of future generations to meet their own needs".
A fenntartható város problémáira a 1980-as évek energiaválsága mutatott rá.
Gondoltuk volna, hogy 1 csésze kávé előállításhoz 140 l víz szükséges?
A város okossá válásának elvi alapja a rendszerintegráció, amelynek létrejöttét számos probléma nehezíti.
Néhány rossz példa is előkerült az előadás során: pl. szennyvíztisztító a hegytetőn, "optimális", de nem működtethető üzem (Belgium).

A jól működő városhoz elengedhetetlen a döntéshozók megfelelő informáltsága.

Jó példaként egy sörgyár és a város energetikai koncentrációja került említésre, ahol a sörgyártás során felszabaduló hőt a város fűtésére használják fel.
Az IBM Szoftvertechnikai Kutató-Fejlesztő Központ hozott létre a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karával együttműködve 2010-ben. Veszprém várossal megkötött együttműködés eredményeként a város az egyedüli smart city Magyarországon. Ehhez a megfelelő szakmai szervezet, megfelelő eszközök megléte, okos városvezetés és az együttműködés vezetett.

urbania21 35

Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója a "Szolgáltató vállalatok szerepe az okos városokban - A BKV az élhetőbb fővárosért" tartott előadásában az új fővárosi közlekedési intézményrendszerről számolt be, amelyben a BKK feladatait a következőkben határozta meg:
- közlekedésszervezés,
- menetrend készítés,
- forgalomirányítás,
- forgalom ellenőrzéshez és a komplex közlekedésfejlesztési projektek lebonyolításához kapcsolódó feladatok,
- részben ügyfélszolgálati tevékenység.

Míg a BKV, mint belső szolgáltató tevékenységi körébe a következők tartoznak:
- járművek és infrastruktúra karbantartása, felújítása
- járművek üzemeltetése, infrastruktúra üzemeltetése,
- járművezetők és karbantartók biztosítása,
- közreműködés a BKK menedzselésű projektekben.

Az autóbuszállományt megújították, és lépéseket tesznek a zéró emisszió irányába. Szolgáltatás színvonal növekedés következett be a 2012-es átszervezésnek, az autóbusz beszerzésnek, illetve a menetidő átszervezésének köszönhetően.

A társadalmi felelősségvállalás (CSR) keretében a BKV lehetőségeihez mérten támogatja a pozitív célú megkereséseket:
- futás a Mosoly Váltóban,
-gyereknap szervezése,
- egész tanévre szóló utazási támogatást adományoztak a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont és az Óbudai Szalézi Oratórium 54 hátrányos helyzetű tanulójának,
- mexikói festménnyel szépült a Keleti pályaudvar metróállomás,-
idén is útjára indították a Dallamos Villamost.

A BKV. Zrt. hatékonyságjavító intézkedéseinek célkitűzései nagyon közel állnak a Virtuális Erőmű Program által indított Energiahatékonysági Kiválósági pályázat célkitűzéseihez, ezért pályáztak az "Energiatudatos Vállalat" címre, amely feltételeinek a BKV Zrt. már ma is megfelel, hiszen az energiahatékonyság témakörét elsődleges prioritással kezeli.

urbania21 36

Bokor István, az FKF projektigazgatójának a "Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása" volt a választott témája. A történelmi áttekintésből megtudhattuk, hogy az első ismert hulladéklerakója az ókori Athénnak volt, ugyanakkor már Krisztus korából is ismert Gyehenna hulladékégetője Jeruzsálemben. Az első szervezett hulladékszállítás Rómához kötődik. A XVI. századi Párizsban már 800 hulladékszállító kocsit használnak. 1820-ban jelenik meg az első válogató Londonban, majd 1874-ben épül meg az első hulladékégető.

Magyarországi vonatkozásban a XVIII. században a budai fertálymester volt hazánk első hulladékfelelőse.
A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű építése-szerelése 1977-ben kezdődött meg, és 1981-ben lett üzembe helyezve. A 2002-es évben füstgáztisztítót szereltek fel, és 2005-ben lett az újjáépített létesítmény teljesen üzembe helyezve.

A Pusztazámori  Regionális Hulladékkelező Központ 1999. áprilisa ás 2010. augusztusa között épült fel. A 92 hektárnyi terület teljes körű műszaki védelemmel , valamint  csurgalékvíz-gyűjtő rendszerrel és légbefúvásos kezelőrendszerrel ellátott.

A  környezetvédelmi ellenőrzés kiemelten fontos, amely során folyamatosan vizsgálják a területet 19 talajvíz figyelő kút,  mérőpontok és akkreditált környezetvédelmi és hulladékvizsgáló laboratórium segítségével.

Az európai uniós pályázatot 2011-ben nyújtották be "A Főváros házhozmenő, szelektív hullékgyűjtési rendszer kialakítása" címen. A sikeres pályázat eredményeképpen Budapest Főváros Önkormányzata, az Európai Unió és a Magyar Állam nyújtotta 4,8 milliárd forintos támogatással valósítja meg ezt a több mint 5 milliárd forintos beruházást. A projekt további  jelentős eredménye a munkahelyteremtés.
A projektnek köszönhetően Budapest 81%-án már működik a házhoz menő gyűjtési rendszer: a 2013. januártól 2014. augusztusig a házhoz menő rendszerben begyűjtött hulladék mennyisége: 12612 tonna papír, 6248 tonna műanyag+fém.
A 2014. évben Magyar Termék Nagydíj kitüntető címet nyerte el a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés Budapesten.

urbania21 38