100 éve halt meg Schmahl Henrik

.

Schmahl Henrik1

1912. július 14-én halt meg a Schmahl Henrik építészmérnök, tervező.
Művei az eklektika stílusa szerint épültek, amelyeket a neogótikus, neoreneszánsz és mór stílusjegyek arányos mértékben felhasznált gazdagsága jellemez.

 

Schmahl az akkor még önálló városállamban, Hamburgban született 1846-ban. Kőművesnek tanult, ipariskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a továbbiakban autodidaktaként képezte magát. Mivel otthon nem talált munkát, így elhagyta szülőföldjét, melynek eredményeképp Budapesten költözött. Itt az Első Magyar Általános Biztosító székházának építkezésén dolgozott. Ezután a volt Fővámház (a mai Corvinus Egyetem központi épülete) 1870-ben indult építkezésén kapott munkát, mint kőművespallér. Itt figyelt fel a fiatal német tehetségére a palota tervezője, későbbi mestere, Ybl Miklós. Szárnyai alá vette és saját költségén kitaníttatta építésznek. Schmahl Ybl irodájában többek között a Budapesti Operaházépítésén is munkálkodott. mint építésvezető, mielőtt önállósította volna magát.

Ybl Miklós halála után irodája teljesen önállóan működik tovább. Első önálló munkáit eleinte neoreneszánsz stílusban tervezte, ilyenek a Haggenmacher-ház (Andrássy út 52.), Báró Drasche-féle bérház (Teréz körút 22.) a Gschwindt-féle bérház (Andrássy út 18.), Andrássy út 7. és 102. számú bérház.

Velencei útiélményének hatására a velencei gótikus vonások, spanyolországi utazása után pedig a mór építészeti stíluselemek jelennek meg az alkotásain. Ezeket a stílusokat a korszellemhez hűen az eklektika elveinek megfelelően kevert.
Olasz neogót stílusú házai a Kacsa utcában lévő Del Medico-féle ház, a Rákóczi út 9. sz. ház. Vasszerkezetű neorneszánsz stílusú háza a Kossuth Lajos utcában (a volt Holzer-féle divattermek) található.
A mór építőművészet stílusjegyeit a a Rákóczi úti üzletházon lehet észrevenni. Arabos motívumot viselt magán a súlyos világháborús sérülések miatt 1947-ben lebontott lakó és üzleti funkciót betöltő Deutsch-ház (József Attila u. 22). Mór stílusú tervezései közül kiemelkedik az Uránia mozi épülete, illetve a Belvárosi Takarékpénztár székháza, a Brudern-ház (avagy Párizsi udvar), mely épületeket a gazdag ornamentika, sajátos színvilág, az iszlámos formavilág díszítőelemeinek gazdagsága jellemez

Budapesten kívüli munkái a reneszánsz stílusú Svadlo nagyiparos nyaralója Nyergesújfalun; és a volt veszprémi püspöki jószágkormányzósági épülete, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár épülete, amelyet 1965 és 1968 között, Molnár Pál tervei alapján alakítottak át, illetve 1997-1998-ban Lázár Pál építész tervei alapján felújították és átépítették, új funkciókat kapva ezzel.

Betegsége miatt 1912-ben Drezdába utazott, ahol bélműtétet hajtottak végre rajta, a beavatkozás azonban végzetesnek bizonyult. Utolsó munkáját, a Brudern-házat már az emlékiratai alapján Lipták Pál építésvezető fejezte be.

Pályázaton csak egyszer indult, a Pesti Kereskedelmi Bank pályázatán vett részt, ahol tervét díjazták. Rajzaiból, terveiből egész gyűjteményre való anyag van a Magyar Építőművészek Szövetségének birtokában.

 

 


Kattintson a képre a nagyobb mérethez

Kapcsolódó cikkek