100 éves a budapesti Astoria Szálló

.

Száz éve, 1914. március 14-én nyitotta meg a kapuit a budapesti Astoria Szálló, amely terveit  Hikisch Rezső és Ágoston Emil készítette. Az elmúlt száz évben az épületben működött az őszirózsás forradalom idején a Magyar Nemzeti Tanács, 1944-ben a Gestapo főparancsnoksága, de helyt adott a négycsillagos szálloda filmek egyes jeleneteinek forgatásához is.

Az Astoria Szálló (jelenleg a Danubius Hotels szállodalánc tagja, hivatalos neve: Danubius Hotel Astoria, a szálloda a Classic Collection tagja) az Astoria nevet a szálloda első igazgatójától, Gellér Mihálytól kapta, aki a korabeli vendéglátó-világ ismert alakja volt, New Yorkban is dolgozott, egyes források szerint a New York-i Waldorf-Astoria Hotelben és állítólag a budapesti szállodának ezért javasolta az Astoria nevet. A szálloda terveit Hikisch Rezső és Ágoston Emil készítette.

hotel-astoria-astoria-szallo-budapest01

hotel-astoria-astoria-szallo-budapest04 

Az idei esztendő nem mondható valami termékenynek, a budapesti architektúra dolgában. Sőt határozottan sovány esztendő volt úgy a magán-, mint a középítkezés terén. Nemcsak a háború kitörése óta, amely természetes pangást idézett elő mindennemű, a csaták ügyét nem szolgáló tevékenységben, hanem azelőtt is az építők tervezőasztalán alig-alig járt a rajzón s a kőművesek nagy része állt karba tett kézzel. Egyenest évekre visszamenő, olykor erősebb, olykor valamit enyhült stagnációt észlelhettünk az építkezésekben, ami nemcsak az építészettel kapcsolatot tartó iparokra s gazdasági érdekeltségekre volt kihatással, hanem az építészetnek művészi fejlődésére is.
Persze ez a fölötte mérsékelt építészi tevékenység se produkált minden esetben oly műveket, amelyeknek közük volna a komolyabban, nemes mesterség gyanánt felfogott architektúrához. Nem szólunk most arról a magasabb szempontról, amit számunkra a magyar szellem jelent, az a követelmény, hogy utcáinkon ne utánozzuk Berlin divatját vagy a finn törekvést, amely tőlünk még akkor is idegen, ha őseredet szerint a finnek testvéreink. Egyrészt amiatt ne tegyük ezt, mert a más tollával való könnyű ékeskedést még sohasem nevezték művészetnek s másrészt amiatt, mert például a berlini építészetben se minden arany, ami fénylik. Egyelőre azonban nem ezt a kritikai szempontot állítjuk fel, megelégszünk annyival, ha az új építmények jó ízlést mutatnak, ha megvan bennük e két feltétel: célszerű térformálás s stilszerűség az anyagok kezelésében, így vizsgálva is azonban az utolsó egy-két esztendő új építményeit, kénytelenek vagyunk nem egy mellett észrevétlenül sétálni el. Szerencsére és természetesen vannak, amelyek nem elhibázott pillanatok s tehetség és művészi erkölcs nélkül vezetett építészeti munkálkodás szülöttei.
Az új budapesti építmények közül, amelyek az artisztikus megoldás jegyeit tükrözik, az Astoria-szállodát említhetjük. A három fronttal biró szállodát Hikisch Rezső és Ágoston Emil építők tervezték, még pedig úgy, hogy egymástól teljesen függetlenül oldották meg feladatukat. A magyar-utcai rész egészen a Kossuth Lajos-utcai portáléig Hikisch Rezső műve s innen a muzeum-kürúti rész Ágoston Emilé. Ezt persze csak mint műhely-titkot áruljuk el, mert alig hisszük, hogy akadjon oly éles pillantású szemlélő, aki az épület egyik részében oly kéz és felfogás nyomát találná, amely a másik rész jellegének ellentmond. Az épület organikus egész. Jóllehet Hikisch és Ágoston önállóan végezték a maguk számára szabott feladatot, viszont a kettőt aztán oly harmonikusan egyeztették össze, mintha elejétől kezdve közösen csináltak volna minden vonást. Törekvésük nem az volt, hogy oknélküli tornyokkal, felesleges dekorativ trükkökkel mindenáron kierőszakolják e szállodai célt szolgáló építményük számára a feltűnést. Tekintve azt a forgalmas és ekszponált pontot, amelyet a szálloda elfoglal, megtehették volna, hogy harsogó bombaszt gyanánt uralkodjék az egész környéken. Nem tették s ez adja meg fegyelmezett disciplinára valló munkájuk egyik értékét. Az épület a maga nyugodt, éles felületeivel tömören, monumentálisan zárja a Kossuth Lajos-utca és Muzeum-körút sarkát s igazi - azt is mondhatnánk, hogy elegáns - nagyvárosi képet ad. Konstruktiv megoldásánál ép úgy, mint díszítő feladatainál csupa modern anyag jutott szóhoz. Formális kiképzésén s belső berendezésein végigvonuló stilus a francia empire, de — tekintve épen a modern anyagokat persze nem a maga szigorú és kötött, történeti tisztaságában. Az épület földszintjét csupa bolt, kirakat tölti meg. Ez némileg esztétikai hátrány, mert zavarja, megbontja az épület masszívként ható megjelenését. A tervezők azonban, a tér ilyforma kihasználására egyenest kényszerítve voltak a telek drágaságánál fogva.

Forrás: Művészet III. évf. 1914/VIII. p. 402-405.

hotel-astoria-astoria-szallo-budapest-regen02

A valamikori városfal helyén, ahol az Astoria épült, a 19. század első évtizedeiben még két épület állt. A Magyar utca felőli, a Dunához közelebbi oldalon egy lakóház, amelyben 1844 októbere és 1845 januárja közt Petőfi Sándor is lakott. (Itt írta például a János vitéz című elbeszélő költeményt.) A Dunától távolabb, a Múzeum körút oldalán működött a híres Zrínyi fogadó.

E két épület helyén épült fel a hatemeletes, csaknem kétszáz szobás, felvonóval rendelkező, ízlésesen berendezett Astoria Szálló. A Magyar utcai és Kossuth Lajos utcai részt Hikisch Rezső, a Múzeum körúti részt Ágoston Emil tervezte. Az 1914-es nyitáskor az épület földszinti részét még üzletek foglalták el, amely a kényesebb ízlésűek számára némileg visszatetsző volt – a korabeli lapok szerint az építtetőket a helyiségek bérbe adására az kényszerítette, hogy a város egyik legfelkapottabb helyén található telek méregdrága volt.

A szállóban egyaránt szívesen szálltak meg a vidékről a fővárosba érkező urak és a Budapestre érkező jómódú külföldiek. Gyakori vendég volt például Krúdy Gyula, aki állítólag azért szerette a szállót, mert olyan csendben takarítottak, hogy délig is alhatott, anélkül hogy megzavarták volna.
Az 1918-as őszirózsás forradalmat követően az Astoria Szálló lett a gróf Károlyi Mihály vezette Magyar Nemzeti Tanács székhelye. Károlyi feleségével a negyedik emeleten lakott, az irodák az első emeleten kaptak helyet. A 105-109-es szobákban tanácskozott a Nemzeti Tanács, az 508-as szobában pedig foglyokat helyeztek el. 1919 tavaszán a kommunista direktórium vezetői költöztek az Astoriába.
1944 márciusában, a német megszállást követően a szálló a Gestapo főhadiszállása lett. A visszavonuláskor a németek teljesen kifosztották. Az ostrom idején az épület két bombatalálatot is kapott és több belövést, de 1945 tavaszán, alighogy véget értek a harcok, a szálloda már újra üzemelt.
Korábbi bárja helyén megnyitották a Pengő klubot, itt lépett fel először a világhírű dobos, Kovács Gyula. 1948-ban az épületet teljesen újjáépítették. Az 1956-os forradalom során jelentős sérüléseket szenvedett, de a hatvanas években az Astoriát már Budapest legjobb szállodájának tartották.

A centenáriumi évben gazdag programkínálattal várják a látogatókat, és kiállításokkal idézik fel az épület száz évének legfontosabb eseményeit.

A jelenleg hatemeletes, 138 szobás és négycsillagos szálloda a róla elnevezett közlekedési csomópontban, az Astoriánál, Budapest belvárosában található.
Az Astoria helyén, a Hatvani kapu szomszédságában egykor Unger Benedek kovácsmester műhelye működött. Amikor Nádasdy Ferenc királyi biztos 1808-ban lebontatta a kaput és a városfal egy részét, a megürült térre kávéházat, fogadót, istállót, kocsiszínt építettek.

hotel-astoria-astoria-szallo-budapest18

hotel-astoria-astoria-szallo-budapest21

hotel-astoria-astoria-szallo-budapest22

A mai szálloda elődje, a Zrínyi Kávéház és Vendégfogadó a pesti irodalmi élet egyik központja, politikusok, művészek találkozóhelye lett. Állandó vendég volt Petőfi Sándor is, aki itt írta meg János vitéz találkozását az óriásokkal, amelyről az Astoria falán ma is emléktábla tanúskodik.
A Zrínyi Kávéház lebontása után az Unger, Elek és Takács családok három telken álló szállót terveztettek, amelyet az amerikai Waldorf Astoriát megjárt kiváló vendéglős, az építményt kibérlő Gellér Mihály tanácsát követve Astoriának neveztek el.

hotel-astoria-astoria-szallo-budapest28

hotel-astoria-astoria-szallo-budapest29

A Belváros szívében működő szálloda főbejárata a mai Kossuth Lajos utcára nyílt, mellette az étterem, a Magyar utcai bejáratnál pedig kávéház üzemelt. A kor minden vívmánya megtalálható volt a szállóban: felvonó és központi fűtés, zajmentes porelszívó rendszer és sok fürdőszoba. Az Astoria a kényes ízlésű Krúdy Gyula igényeit is kielégítette, de hírességekben soha nem volt hiány a vendégkönyv lapjai szerint.
A főváros ostromakor huszonnégy belövés és két bombatalálat érte az épületet, és az 1956-os forradalom is nyomot hagyott rajta. A hatvanas években már ismét a város legelőkelőbb szállodája lett, valamint új szárnnyal bővült a Magyar utcai oldalon. Legutóbb 2007-ben újították fel az épületet.
 

Kapcsolódó cikkek