100 éves Tarics Sándor építész, a földrengéseknek ellenálló épületalapozás kidolgozója

.

Tarics Sandor JochaPress

100. életévét tölti be 2013. szeptember 23-án az egykori műegyetemi hallgató, vízipólós, a világ legidősebb olimpiai bajnoka.

„Nincs titok, csak a tiszta, becsületes élet” – ez a századik életévét ma betöltő egykori műegyetemi hallgató, majd oktató hitvallása. Tarics Sándor az itthon megszerzett alapokkal Amerikában ért el sikereket, akinek a nevéhez fűződik első földrengésbiztos, rugós acélszerkezetű épület tervezése fűződik.

Tarics Sándor (Budapest, 1913. szeptember 23. –) olimpiai bajnok vízilabdázó, építészmérnök. 2011. augusztus 2. óta ő a legidősebb élő olimpiai bajnok a világon. A Budapesti Műszaki Egyetemen építészmérnöki diplomát szerzett, majd 1949-ben kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Nevéhez fűződik az első földrengésbiztos rugós acélszerkezetű épület tervezése. Tagja volt az Amerikai Mérnökök Egyesületének és az ENSZ földrengésügyi szakbizottságának.

1929-től a KISOK (Középiskolai Sportkörök Országos Központja), 1932-től 1945-ig a Magyar AC sportegyesület tagjaként vízilabdázott. 1933 és 1940 között hatszoros magyar válogatottságot ért el. Tagja volt az 1936. évi nyári olimpiai játékokon, Berlinben bajnoki címet nyert magyar csapatnak.

Mérnökként
A diploma megszerzése után Oltay Károly műegyetemi tanár mellett dolgozott. 1941-ben több hómapon kerestzül az Egyesült Államokban volt tanulmányúton. 1943-ban doktori címet szerzett. 1948-ban egy ösztöndíj segítségével az USA-ba utazott. 1949 és 1951 között a Fort Wayne University, 1951-től a California Institute Technology professzora lett. 1950-ben San Franciscóban egy építészeti irodában társelnök, majd tulajdonos lett. Később a Kaliforniai Egyetem tanára volt. Dolgozott az ENSZ földrengésügyi szakbizottságában.

A műszaki újító
Vízilabdásként meglátta, hogy mi az, ami lehetséges, de az ellenfél nem számít rá. Két példa: jobbkezesként a bal kezes dobásait fejlesztette. Komjádi Béla annak idején azért fedezte fel a fiatal Tarics Sándort, mert szemfülesen kipiszkálta a kapus kezéből a labdát és a gólvonalon túlra juttatta.
Mérnökként is felismerte, hogy mi az, ami lehetséges, de a többi mérnök valahogy elmegy mellette.

Mérnöki tevékenységére két, 2003-ban saját maga által legjelentősebbnek ítélt példa:

Stadion lefedése

A „Stadium Roof, Patent No. 226, 181, Jan. 30, 1973” szabadalomhoz vezetett egy stadion lefedési probléma megoldása.

A megoldandó helyzet:
•    stadion teljesen zárt lefedése, de csak a külső peremen szabad alátámasztani;
•    több kisebb alátámasztási pont költségesebb, és földmozgás esetén előnytelenebb;
•    kevés alátámasztás esetén nagy fesztávokat kell áthidalni.
A helyzet látszólagos ellentmondása (Tarics Sándor 2003-as visszaemlékezése szerint):
•    nagy távolság áthidalható látható segédszerkezet nélkül, ha az áthidalás egy hatalmas nyomott ív, amelyre talán a legszebb példa a Gateway Arch St.Louisban:

 St Louis Gateway Arch

 St. Louis Gateway Arch1Gateway Arch, St. Louis, Missouri 

A budai Váralagút
•    alagútszerű fedés hozható létre, ha megfelelő közökben ilyen nyomott íveket sorba állítunk
•    sok ív mindegyikéhez sok kisebb alátámasztási pont kellene, ami stadion méretnél már előnytelen;
•    az alagút hosszában, a két oldalon egy-egy nyomott íves segédszerkezet kellene, de az meg látszik.

 budavari-alaguta budavári Váralagút

 A helyzet megoldása és a szabadalom lényege:
•    a hosszanti nyomott íves segédszerkezeteket be kell hajlítani az alagút-szerű fedés oldalfalába;
•    így elegendő négy komoly alátámasztási pont a stadion négy sarkában;
•    a két hosszanti nyomott íves segédszerkezetre ráakasztható a két oldal hosszanti alapgerendája, amely tehát nem támaszkodik sok kis alátámasztási pontra, hanem lóg az íven;
•    az alagútszerűen sorakozó nyomott ívek pedig az iménti két hosszanti gerendára támaszkodva sorakoznak.
A helyzet elemzése és megoldása éppoly szemfüles, mint jobbkezesként váratlanul egy bal kézzel gólt lőni, nem véletlenségből, hanem a céltudatosan kidolgozott bal kézzel.

Építmények földrengés-szigetelése

A „Composite Seismic Isolator, Patent No. 5, 461, 835, Oct. 31, 1995” és további két szabadalomhoz vezetett egy 1979-es magasház projekt. Maguk a szabadalmak is szellemesek, de nem kevesebb szemfülesség kellett az elfogadtatáshoz az építésügyi 22-es csapda miatt.
Helytelenül számos népszerűsítő írásban ez a találmány úgy szerepel, mint épületek rugókra helyezése. Valójában éppen az a felismerés első lépése, hogy nem szabad rugókra helyezni, hanem éppen ellenkezőleg, lengéscsillapítókat kell alkalmazni! Ezért ezen szakaszban az enciklopédikussággal ellentétben nem a hamis forrásokra támaszkodunk, hanem Tarics Sándor saját személyes magyarázatára, mert talán ő mégis csak jobban tudja, hogy mit, hogyan és miért csinált.

A Tarics-féle földrengés-szigetelő pogácsákat, és azok változatait ma már elterjedten használják, középmagas épületeknél és autópálya hidaknál. Nem alkalmasak a Golden Gate híd két kapujának védelmére, de a Golden Gate hídra felvezető autóutak és sok más, szintén földrengés veszélyes zónában lévő autópálya hidat tettek ilyen pogácsákra.

A földrengés-szigetelő pogácsákhoz vezető út:

•    a földrengés károk egy jelentős részét a rengés által az építménybe bevitt és fokozatosan felgyülemlő hatalmas rezgési energia okozza;
•    rugók alkalmazása nem segít a romboló energia eltávolításában (megpróbáltak épületeket rugókra tenni és persze hogy nem vált be);
•    lengéscsillapító, azaz energia nyelő alátámasztás kell;
•    a világszerte próbálkoztak gumitömbökkel, de azok az épület terhe alatt szétfolytak; Tarics Sándor ezek ismeretében kapcsolódott be a témába;
•    szemfüles észrevétel, hogy ahogyan egy kis hangya és egy nagy repülő leesése eltérő eredménnyel jár, ugyanúgy a vastag gumitömbök helyett vékony gumi réteges tortákkal kellene próbálkozni: gumi krémes vas torta. A feltaláló ezen hasonlata ellenére rendszeresen pogácsának nevezi találmányát;
•    gumi réteg nagyjából fél centiméter vastag, mert a vastagabb kifolyna;
•    csakhogy gyűrődött a vaslemez, és emiatt az oldalra kimozdult torta nem tudott önsérülés mentesen visszatérni alapállapotába;
•    váratlan, de a pogácsákban a fél centis gumilapokhoz egy centiméter vastag elválasztó vaslemezek kellenek;
•    általában 25-30 ilyen réteg párra van szükség;
•    színtiszta gumi esetén mindez még nem sokban különbözne egy veszteséges rugótól, tehát valahogy a gumi rugózását le kell rontani;
•    szén adalékolása rontja a gumi rugózását, de itt most nem a kellő mértékben;
•    cél: fele gumi, fele szén. Csak hogy a gumi és szén sehogy sem akar keveredni ilyen arányban;
•    szemfüles észrevétel: a szamuráj kardok élének kialakítási ötlete alkalmazható;

 szamurajkard

•    ezen kardokat nem élezik, hanem hajtogatásos kovácsolással majdnem atomi szinten elrendezik az anyagot;
•    azaz a kard lapját kovácsolással kétszeresére szélesítik, majd félbehajtják és ezzel a korábbi rétegvastagság felénél tartanak, persze kétszer annyi réteggel;
•    előbbi lépést 10-szer ismételve a rétegszám 1024-szeres lesz és a rétegvastagság 1024-edre esik;
•    elegendően sok, alig 30 ismétléssel (a 2 gyors hatványozódása miatt), a rétegvastagság viszonylag hamar megközelíti az atomi világ léptékét, és így létrejön egy különlegesen elrendezett és váratlan tulajdonságú kardlap;
•    Tarics pogácsába való szenezett gumit hasonlóan kell fele gumiból és fele szénből kigyúrni: kétszeresre nyújtás, félbehajtás és összenyomás, és ezt jó néhányszor megismételni;
•    egy idő után a speciális kardlapokhoz hasonlóan igen speciális tulajdonságú szenezett gumi jön létre.
Ezen szép gondolatsor elvezetett a Tarics-pogácsákhoz. A találmány gyakorlati megvalósításának a szabványügyi része sem volt egyszerű.

A dobostorta ihlette meg a mérnököt
Tarics Sándort a berendezés tervezésekor a dobostorta ihlette meg. Úgy rögzítették egymáshoz a rengéscsillapító gumi és acéllemezeit, ahogy a híres sütemény néz ki. Szakemberek szerint ez a szerkezet forradalmasította a földrengés elleni védekezést."A tapasztalatok azt mutatják, hogy jelentős segítséget nyújt az előbb említett lengések a lecsillapításában, így az épületek biztonságosabbá váltak emiatt a technika miatt".

dobos torta

Tarics Sándor találmánya alapján több ezer földrengés biztos toronyház épült a világ minden részén, így Japánban is az elmúlt évtizedekben. Az Egyesült Államokban élő magyar mérnök még a hetvenes években fejlesztette ki azt a szerkezetet, amely elnyeli a földrengések erejét, így a felhőkarcolók, hidak nem dőlnek össze.

A Paksi Atomerőműben a '90-es években ugyanilyen elven működő berendezésekkel erősítették meg a reaktorcsarnokot és az épületeket. Az erőmű így egy 6,5-ös erősségű földrengést is kibírna. Ekkora földrengést azonban Magyarországon még sosem mértek.


Az építésügyi 22-es csapda, és annak megkerülése (2003-as visszaemlékezés szerint):

•    kártérítési és jogi korlátok miatt csak szabványosat tervezhet a tervező és építhet a kivitelező;
•    szabványossá csak az válhat, amelynek megfelelőségére mérési- és kísérleti bizonyítékok vannak;
•    földrengés-szigetelő pogácsa anyagszerkezeti okok miatt nem tesztelhető hitelesen a valódinál kisebb méretekben, és valódi földrengés nélkül (hangyát leejtünk néhány méterről, kutya baja, egy repülőt leejtünk néhány kilométerről, az év egyik jelentős tragédiája);
•    szemfüles megoldás: a területileg illetékes főépítész szintén magyar, és elfogadja hogy egy nem különösebben magas épületet szabványtalan pogácsákra építsenek és elfogadja hogy a feltaláló a teljes, de szerény vagyonával feleljen az akcióért;
•    pogácsás ház megépül, beműszerezés, várakozás, „szerencsére” hamar egy számottevőbb földrengés;
•    a feltaláló jóslatának megfelelően az épület sértetlen, a pogácsák forróak az elnyelt energiától, és az épületet a pogacsák igen lassan visszahozzák az eredeti egyensúlyi helyzetbe.
Ettől kezdve a földrengés-szigetelő pogácsa elindulhatott a szabványosodás útján.

Díjai, elismerései
•    Toldi aranyérem (1936)
•    Toldi Miklós érdemérem bronz fokozat (1940)
•    Goethels érdemérem (1985)
•    A Budapesti Műszaki Egyetemen vasdiplomája
•    A Budapesti Műszaki Egyetemen rubindiplomája
•    A Budapesti Műszaki Egyetemen gyémántdiplomája
•    A Budapesti Műszaki Egyetemen díszdoktora
•    a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi tanácsának tiszteletbeli tagja (2002)
•    MOB-díj (2003)
•    A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2011)


Boldog születésnapot!