115 éve született Molnár Farkas (1897-1945)

.

20120621 molnar farkas a3

115 éve, 1897. június 21-én született a 20. századi modern magyar művészet egyik kiemelkedő alakja: Molnár Farkas (1897-1945). Neve hallatán elsősorban mint építész jelenik meg előttünk, azonban kortársaihoz hasonlóan az alkotóművészet több területén is dolgozott, festői, grafikusi, reklámgrafikusi és művészeti írói munkássága is jelentős. A huszadik századi építészet és művészettörténet magyar ága nélküle valószínűleg teljesen más pályán mozgott volna.

A pécsi születésű Molnár Farkas 1921-ben kezdte meg tanulmányait – Forbát Alfréd invitálásának eleget téve - a weimari Bauhausban. A grafikai stúdióban az Itália mappát készítette, 1923-ban megszervezte az iskola első kiállítását. 1924-ben a Bauhausban végzett közös munka nyomán kialakult alapelveket, a funkcionalizmust és racionalitást fektette le, mely megjelent a Magyar Írásban. Hazatérve vezéregyéniségévé vált az itteni avantgard köröknek. 1929-ben Gropius meghívja a CIAM frankfurti kongresszusára, innen hazatérve Breuer Marcellal és Fischer Józseffel együtt megalapította a CIAM (Conges International d'Architectur Moderne) magyar csoportját a CIRPAC-ot.
 Az 1929 és 1945 közötti időszak adatott meg neki csupán életműve felépítéséhez. Megvalósult munkáit közösen végezte Ligeti Pállal és Fischer Józseffel, számuk mintegy negyvenre tehető, melyek többsége lakóépület, megtalálható köztük néhány köz- és ipari épület, kiállítási pavilon, enteriőr. Számos típustervet készített, családi házai mégis igen személyesek. Hogy ez a személyesség rendkívüli módon fontos volt Molnár Farkas számára, azt jellegzetes elnevezései is bizonyítják: „három fivér háza”, „növénykedvelő orvos háza”, „könyvbarát háza”. A személyesség és egyáltalán az építészeti gondolat komolyanvételét és őszinteségét mutatja, hogy Molnár Farkas saját magának is tervezett, sok építésszel szemben saját házaiban lakott.

20120621 molnar farkas 3
1933-ban Pécsett kiállításon mutatta be munkáit. Még ebben az évben a Milánói Trienálén a Budapest, XII. Lejtő utca 2/a alatt tervezet és megvalósult villája első díjat nyert. Jelentős szerepe volt a modern építészet elterjesztésében Magyarországon, és rendszerese jelentek meg írásai a Tér és Forma című lapban. Legismertebb művei a Lejtő utcai ház mellett a Harangvirág utcai, a Lotz Károly utcai villák Budapesten, valamint élete utolsó, befejezetlen műve a budapesti Magyar Szentföld templom.

Bár többször adódott volna rá alkalma, Molnár Farkas mindvégig kitartott szülőföldje mellett, hitte, hogy saját hazájában kell előrébb mozdítania a dolgokon. A Bauhaus évek után idehaza fejezte be építész tanulmányait a Műegyetemen. Bár a két világháború közti politikai rendszerrel többször került konfliktusba baloldali eszméi miatt, s lett volna lehetősége, mégsem követte Gropius tanácsát hogy települjön át Amerikába. Így ittmaradt, a világháború alatt is, s saját Lotz Károly utcai villájával együtt kapott halálos sebet egy bombatámadásban, 1945 januárjában.

Az N&N galéria 2004-ben alapította a Molnár Farkas-díjat. Első alkalommal a névadó építész születésnapján, 2004. június 21-én adták át. A díjazandó személyre, csoportra vagy intézményre az N&N galéria tanácsadó testülete és a kurátorok tehetnek egy vagy több javaslatot, a döntést a javaslatot tevőkből alakult évenként változó bizottság hozza meg. A díj Molnár Farkas „Vörös kocka” házának terve alapján készült Megyik János mű.
Az eddigi díjazottak: Tomay Tamás és U. Nagy Gábor építész (2004), Dévényi Tamás, Kunszt György építész (2005), Gábor Eszter művészettörténész, Bán Ferenc építész (2006), Karácsony Tamás építész (2007), Janáky István építész (2008), Vargha Mihály építész (2010, posztumusz), Ferkai András építészettörténész, Janesch Péter építész (2011).

(szerző: Kis Kálmán)

Kattintson a képre a nagyobb mérethez