160 éve született Antonio Gaudí

.

20120625 Antoni Gaudi a3

Százhatvan éve, 1852. június 25-én született Antonio Gaudí, katalán építész. Neve hallatára azonnal egy furcsa, semmihez sem hasonlítható, magával ragadó világ jut az eszünkbe, melyet Gaudi tudatosan és megszállottan alakított ki építészeti alkotásain.

Apja rézművesként kovácsinast nevelt fiából, aki tanulmányait az anyagokat jól ismerő, az építészet iránt nagy érdeklődést mutató fiatal emberként kezdte meg Barcelonában a tartományi Építészeti Főiskolán 1868-ban. Iskoláját kisebb megszakítás után 1878-ban fejezett be. Főiskolai évei alatt is dolgozott, nagy tapasztalatra tett szert, már kezdő építészként.

1878-ban bemutatták terveit a párizsi világkiállításon, itt figyelhetett fel rá későbbi mecénása és jó barátja Eusebio Güell, textilgyáros gróf.

1878-1902 között tervezett és megvalósult épületein, még felismerhetőek a mór, a gótika, a barokk, viktoriánus stílus jegyek, amelyeket már ekkor is a rá jellemző egyéni térformálással, anyaghasználattal, felületek mozgalmasságával tett egyedivé.

Ekkor épült házai: a Vicens- és a Güell-ház Barcelonában, az El Capricho Santander mellett. A Güell-ház, amely „a modern és a nemzeti hagyomány szintézise” és amelyet a szecesszió első jelentkezésének tartanak. Az astorgai püspöki palotát, a leóni Casa de los Botinest a gótika, a barcelonai Calvet-házat a barokk ihlette, Colegio Teresiano parabolaíves folyosói középkori kolostorok kerengőit idézik.

Az 1902 utáni műveit már nem lehet „bekategórizálni”, épületei ezután csak saját anyagukat és szerkezetüket jelenítik meg. Mind ornamentikáik, mind a térszerkezetük teljesen újszerűen, természeti vagy vallási jelképeket tartalmaznak.

A Güell-park, ami eredetileg modern lakótelepnek készült, ám a dekoratív formákkal, szecessziós és szürrealista elemekkel tervezett lakótelep nem valósult meg, így a terület végül városi park lett. A barcelonai Villa Bellesguard, Güell park és a Colonia Güell templomának tervezése és kivitelezése során dolgozta ki külső vagy belső támpillérek nélküli szerkezeteit, ezek alapelemei az oldalnyomás és függőleges terhelés erővonalaiba eső ferde pillérek és a kis oldalnyomású, vékony héjboltozatok. Saját leleménye az épület szilárdságát növelő hullámos fal is.

Minden munkáján megfigyelhetőek a finoman megmunkált részletek, a színeknek adott nagy hangsúly, az ikonográfiai eszközök használata. Elképzeléseinek hatását modelleken kutatta, házait folyamatos művezetéssel, kiviteli tervek nélkül építette. Ezeket az elveket alkalmazta két barcelonai lakóházánál: a Batlló-ház, mely egy meglévő épület felújítása, szobrászi igényű részletekkel, a Casa Milá szintjen pedig megfigyelhető, ahogy kerámiából virágmotívumot formáz. Itt valósult meg leginkább természetet utánzó építészete, amely Katalónia hegyeit és tengerpartjait idézi.

Gaudí művészetét és elveit a kézművesség örökérvényű szabályai határozzák meg. Nem véletlen hogy jelentős szerepet vállalt a Renaixensában, a katalán művészek és kézművesek mozgalmában. Ennek a mozgalomnak lett vallási jelképe a barcelonai Sagrada Familia (Szent Család) templom.
F. de P. del Villar kezdte el 1882-ben, Gaudi 1891-ben vette át, és áttervezte templomot. Élete végéig ezen dolgozott, haláláig sem készült el vele.

1926. június 10-én Barcelonában elütötte a villamos, a templom kriptájában temették el.

Gaudí halálakor csak a keleti homlokzat és egy torony volt kész. A homlokzat Krisztus születésének  szimbólumait tartalmazza. Az építkezés mind a mai napig zajlik, Gaudí tervei és modellje alapján. Jelenleg ez az egyetlen épülő műemlék. Gaudí maga mondta az épülő bazilikáról: „Az anyag tisztán, a maga asztrális görbületeiben tárulkozik majd ki, s ekkor majd a világ végre megsejtheti a paradicsom alakzatait. „

(Kis Kálmán)

Kattintson a képre a nagyobb mérethez

Kapcsolódó cikkek