A Gresham-palota tervezője 95 éve hunyt el

.

quittnerzsigmond

Quittner Zsigmond (Pest, 1859. február 13. – Bécs, 1918. október 25.) magyar építész.

1857. február 13-án született Budapesten. 1874–78. között a Müncheni Akadémián tanult, Gottfried von Neurather volt a mestere. Tanulmányait befejezve, hosszabb tanulmányutat tett Európa, Ázsia és Afrika több országában. 1880-ban telepedett le Budapesten és haláláig itt dolgozott.

Számos monumentális jellegű és magánépületet tervezett Budapesten, ezek közül talán legismertebb, a szecesszió gyöngyszemeként is emlegetett épület, a Gresham palota. Az angol Gresham biztosító társaság székháza terveinek elkészítésével a kor neves építészmérnökét, Quittner Zsigmondot bízta meg. Az épület a Vágó fivérekkel közösen készített tervek alapján, 1907-re készült el. 1987-től a Világörökség része.

Közéleti szereplése is említést érdemel: a Fővárosi Közmunkatanács, az Országos Középítési Tanács tagja, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke volt.

A Ferenc József rend lovagkeresztjének kitüntetettje, 1904-ben nemesi rangot kapott, melyhez 1905 januárjában a király a „vágfalvi” előnévvel adományozta meg.

Alkotásai között tudjuk többek között Hírlapírók Nyugdíjintézetének palotáját az Alkotmány utcában (1890); Mentők Házát a Markó utcában (1890); a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank palotáját. Több síremléket is tervezett: Wahrmann, Bródy, Latzkó, Neuschloss családok síremlékeit. Az Erzsébet körút 6. szám alatti eklektikus épület (1891) - egykor lakóház, ma a VII. kerületi önkormányzat működik benne -, érdekessége, hogy falai között üzemelt 1906 és 1920 között a Meteor szálló, amelynek kávéházát szívesen látogatták a hírlapírók és a vakok, ugyanis a kávéház-tulajdonos Glaser Fülöp külön Braille-írással készült kártyacsomagokkal várta őket. A szállóban lakott rövid ideig Ady Endre és Krúdy Gyula is.

Az építészet terén irodalmilag is működött, fontosabb tanulmányai: Die Saulé (1878), Architekturformen (1879). Munkái a müncheni egyetemen jutalomban részesültek.

Bécs egyik elővárosában érte a halál 1918. október 25-én. A budapesti a Salgótarjáni úti zsidó temetőben nyugszik.

Quittner Zsigmond budapesti munkái a teljesség igénye nélkül:

  • Budapest V. ker., Alkotmány utca 16. (1888-90), Az egykori Magyar Hírlapírók Nyugdíjintézetének székháza, jelenleg lakóház,
  • Budapest V. ker., Alkotmány utca 26. (1894-96), Bródy palota,
  • Budapest V. ker.,Aulich utca 7. (1902), szecessziós lakóház,
  • Budapest V. ker., Károlyi Mihály utca 9. (1884),
  • Erényi Ullmann féle bérház, benne működik a Centrál Kávéház,
  • Budapest V. ker., Markó utca 22-24. (1879, 1889-90), Az egykori Budapesti Önkéntes Mentőegyesület központi állomása, jelenleg Országos Mentőszolgálat Székháza,
  • Budapest V. ker., Roosevelt tér 3-4. (1905), Az egykori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza, jelenleg Belügyminisztérium,
  • Budapest V. ker., Roosevelt tér 5-6. (1905-7), műemlék, Gresham-palota (építész munkatárs: Vágó József),
  • Budapest VI. ker., Andrássy út 7. (1882), műemlék jellegű, neoreneszánsz lakóház,
  • Budapest VI. Andrássy út 12., (1884), műemlék jellegű, Krausz palota,
  • Budapest VI. ker., Lendvay utca 24., (1893), historizáló villa,
  • Budapest VI. ker., Teréz körút 1-3., (1894), historizáló bérházak,
  • Budapest VII. ker., Erzsébet körút 44-46., (1892), Baumgarten Károly bérháza, a volt Phőnix Biztosító Bécsi utcai háza,
  • A volt Fasor Szanatórium (később Korvin Ottó Kórház, Gorkij fasor 9–11., majd Városligeti fasor 9–11.

A Gresham-palota

'A Lánchíd vonulatának végén álló palota homlokzatáról egy öntudatos angol úr szemléli a forgalmat majd száz esztendeje. Ő Sir Thomas Gresham, aki 1566-ban megalapította a londoni tőzsdét, az utódai által működtetett, angliai székhelyű Gresham Biztosítótársaság névadója.' A volt Gresham biztosító székháza a város egyik legpazarabb palotája, a magyarországi szecesszió műremeke az V. kerület egyik nevezetessége.

A palota eredetileg a Budapestre látogató angol arisztokrácia igényeinek kielégítésére épült, később azonban más nemzetek gazdagjai is megszálltak a főváros legfényűzőbb szállodájában.
A budapesti Lánchíddal szemben található Gresham palota telkén egykor a Hild József által tervezett és Deron Antal nagykereskedő által finanszírozott Nako ház állt. 1847-ben azonban az angol Gresham biztosító társaság megvásárolta az épületet és úgy döntött, hogy felhúzza rá a saját székházát.

Az épületre Angliában kiírt nemzetközi pályázatot a magyarországi historizmus egyik vezető építésze, sok más budapesti épület tervezője, Quittner Zsigmond nyerte el, 1905-1907 között az ő elképzelései alapján épült meg a gazdag szépségével és mozgalmas homlokzatával szinte szobrászati műnek ható iroda- és lakóház.

gresham-palota-budapest

 Az építész munkatársa Vágó József neves szecessziós építész volt, a gazdag épületplasztikákat olyan kiválóságok készítették, mint Maróti Géza, Ligeti Miklós és Telcs Ede, a lépcsőházi üvegablakok Róth Miksa, a kovácsoltvas korlátok Jungfer Gyula műhelyéből kerültek ki. A tér is Quittner koncepciója kedvéért kapta meg ekkor az Akadémiától a Lánchídig ívelő körív jelenlegi szabályos formáját.
Az épület Budapest akkor egyik legnagyobb összterületű lakóháza volt: 12 000 négyzetméter, három lépcsőháza üvegfedésű passzázsból nyílt, az egyedi burkolólapok a Zsolnay-gyárban készültek. Passzázsa építészettörténeti ritkaság, hiszen Budapesten ez a legrégibb, épen maradt fedett üzletsor.
Az 1906-os átadást követően a Duna-korzó legújabb ékköve elsöprő sikert aratott a budapestiek körében. Pillanatok alatt a város legnépszerűbb és legdivatosabb lakó- és találkozóhelyévé avanzsált, aki pedig megengedhette, hogy az üvegborítású passzázs üzleteiben vásároljon, igazán kiváltságosnak mondhatta magát. A Gresham-Venezia kávéház mágnesként vonzotta a kor jeles művészeit (lásd még: a Gresham-kör), csakúgy, mint a szatíra és a szókimondó politikai humor alfája és omegája, a Pódium Kabaré; amelyet, természetesen politikai okokból, kétszer is bezárattak. A világháború és a kommunizmus kaotikus évtizedei után – először diplomata-otthon volt, majd amerikai könyvtár lett, később állami vállalatok székhelye, aztán a hetvenes években védett, ám elszomorítóan leharcolt épület, továbbá Turay Ida színésznő otthona – a Gresham-palota 1999 és 2004 között teljeskörű, 100 millió eurót felemésztő felújításon esett át; és immár szűk egy évtizede a Four Seasons-flotta közép-európai koronaékszereként funkcionál.

Az ötemeletes épület kőburkolatos 15 ablaktengelyes főhomlokzatát két oldalt egy-egy, középen három tengelyes, hullámos oromzattal lezárt rizalitok tagolják. A középső rizalit hatalmas, magas földszinti tömbre, mint posztamensre ülő, szecessziós jellegű fejezetekkel ellátott pilaszterpár által tartott -, diadalív-formát alkot, amely a Lánc-híd tengelyében helyezkedik el. A visszaugratott homlokzati legfelső emeleten elhelyezkedő loggiákat, zömök, szecessziós jellegű pilaszterek választják el egymástól. Az épület homlokzatán változatos formájú és keretezésű falnyílásokat és építészeti tagozatokat alakítottak ki. A hátrahúzott falfelületek első emelete előtt finom szecessziós kovácsoltvas mellvéddel ellátott erkélypárkánysávot képeztek ki. E szint felett, az ablakfelépítmények ritmusaban hullámozva, allegorikus dombormű-fűzért helyeztek el, "Munkás és gondtalan élet" -, amelyet Maróti Géza készített. A középső rizalit negyedik emeleten álló négy, piszkeharaszti-i mészkőből készült herma - "Négy életkor" -, Ligeti Miklós műve. A diadalív oromzatába illesztett Gresham-arcképét és az első emeleti középerkély két fekvő alakját Telcs Ede mintázta, - ez utóbbiakat kolozsmonostori mészkőből. Az oldalrizalitok oromzatán 5110, a művészetet és a tudományt megszemélyesítő alakokat Margó Ede és Pongrácz D. Szigfrid alkották. A homlokzat üvegmozaikjait Róth Miksa készítette. Az épület oldalhomlokzatain a főhomlokzat motívumai ismétlődnek, szerényebb díszítéssel. Az épület díszítőszobrász munkáit Maróti Géza végezte el.

Kapcsolódó cikkek