Budapest 140 éves

.

Az egységes Budapest 1873-ban jött létre Buda, Pest és Óbuda egyesítésével. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának meghatározó feladata volt a fővárosnak nemzeti szempontból való fejlesztése, illetve az erre irányuló törekvésnek betetőzése.
2013. november 17-én lett fővárosunk 140 éves.

Az 1872. december 22-én szentesített törvénycikk rendelte el az 54 ezer lakosú Buda és a 200 ezer lakosú Pest szabad királyi városok, valamint a 16 ezer lakosú Óbuda és a Margitsziget egyesítését.

Az egyesítés megnyitotta Budapest világvárossá fejlődésének útját, elősegítette az ipar és a kereskedelem gyors és nagyarányú növekedését, valamint a közintézmények fejlődését. A polgári lakosság 1890-re 492 ezerre emelkedett. 1870-ben Pest-Buda még a tizenhetedik volt az európai nagyvárosok sorában, 1900-ban Budapest már a nyolcadik.
Budapest Főváros Közgyűlése 1991. március 21-i döntése értelmében ez a nap a főváros ünnepnapja.

00-Budapest
Forrás: Jesús Reyes Nuñez - ELTE

01-Budapest1873 mapBudapest 1873-as térképen

A Budapest-gondolat IV. Bélánál jelenik meg először, aki Pesttel szemben megalapítja Budavárát és betelepíti a Margitszigetet. A kettős város laza összeköttetését szorossá fűző állandó híd gondolata Zsigmond császár-királynál jelenik meg először, majd megismétlődik Mátyás királyunknál, aki nemcsak Budavárát építi újra, hanem Pestet is falakkal látja el, és Buda alatt tervszerű, szabályos, új városrészt óhajt létesíteni. Mindezek egy nagy, nemzeti főváros létesítését célozzák, egyszersmind egy gazdaságilag hatalmas Dunavárosét.

02-Budapest-schedel-chronik-1493Buda Mátyás korában, 1493-ban

József nádor jelentős szerepet vállalt a a Királyi Szépítő Bizottságnak (a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elődje) létrehozásával, melynek feladata a régi Pest újjáalkotása.
József nádor (1776—1847) II. Lipót király fia és 11. J ózsef unokaöccse, szülővárosából Firenzéből hozta magával esztetikai érzését. Fő jellemvonása volt a kötelességtudás. Császári bátyja Magyarországra küldte őt helytartóul. A fiatal főherceg nemcsak idejött, de itt is telepedett meg. Egy év elég volt arra, hogy 1796-ban a rendek Magyarország nádorául válasszák meg. József nádor a legrövidebb idő alatt annyi magyarságot szívott magába, amennyit csak Habsburg létére szívhatott", egyben atyja kívánt lenni annak az országnak, amelynek királyhelyetteséül választották.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsát Andrássy Gyula gróf kezdeményezésére hozták létre. A Tanács feladata a fővárosnak nemzeti szempontból való fejlesztése, illetve az erre irányuló törekvésnek betetőzése. Ha topográfiai szempontból nézzük ezt a törekvést, úgy Budapest-gondolatnak is nevezhetjük.

1873-ban november 17-én ült össze az egyesített város tanácsa átvéve az elődvárosok tanácsaitól az ügyek intézését: a főváros tényleges egyesítésének napjául 1873. november 17-ét kell tekinteni, mert e napon a pesti, budai és óbudai hatóságok működése megszűnvén, a főv. tanács nem csak megalakul, hanem az ügyek vitelét ténylegesen átvette és rendszeres működését meg is kezdte.”
(Ez azonban csak egy volt az egyesítéshez kapcsolódó átszervezés eseményei közül, az önkormányzati választást már szeptemberben megtartották, a főpolgármester és a polgármester megválasztására pedig októberben került sor.)

02-Kammermayer KarolyBudapest első polgármestere Kammermayer Károly volt.

03-Budapest Vasut 1873Budapest vasúthálózata 1873-ban

041-Budapest Ordogarok a TabanbanÖrdögárok a Tabánban 1870 körül

042-Budapest Feher hajo utcaFehérhajó utca 1870 körül

043-Budapest Matyas templom 1874A Mátyás templom 1874-ben

A városegyesítéssel 1873-ban létrehozott Budapesten 10 kerületet alakítottak ki, a budai oldalon hármat, a pestin hetet.
I. Krisztinaváros, Vár, Tabán, Kelenföld
II. Viziváros
III. Óbuda
IV. Belváros
V. Lipótváros
VI. Terézváros
VII. Erzsébetváros
VIII. Józsefváros
IX. Ferencváros
X. Kőbánya

A fővárost határoló települések: Újpest, Rákospalota, Szentmihály, Cinkota, Rákoskeresztúr, Szentlőrinc, Gubacs, Csepel, Promontor, Tétény, Budaőrs, Budakeszi, Nagykovácsi,  Hidegkút, Solymár, Üröm, Békásmegyer.

A mai főváros – Nagy-Budapest – azonban csak 1950-ben jött létre, amikor az időközben városokká, illetve községekké fejlődött peremkerületeket Budapesthez csatolták.

051-Budapest fejlodese

06-Budapest Landhid

Kattintson a képre a nagyobb mérethez

Kapcsolódó cikkek