A Ludovika Campus tervpályázatainak eredménye

.

A Ludovika Campus beruházás révén újjászületik Budapest egyik legnagyobb közparkja.
Két nyílt pályázatot hirdettek meg, az egyik egy ötletpályázat volt a teljes környezet- és parkrendezésre, míg a másik egy - mindenki számára nyitott - sportkomplexum tervezésére. Előbbi ötletpályázat első díját Zoboki Gábor és csapata, míg utóbbi tervpályázat első díját Skardelli György és csapata nyerte.


A LUDOVIKA AKADÉMIA TÖRTÉNETE

Az 1808. évi országgyűlés törvénybe iktatta a magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia felállítását, hogy egy magasan képzett tisztikar jöhessen létre.

1850

tortenet kertepulettortenet epuletI. Ferenc felesége, Mária Ludovika a szerveződő Akadémia javára felajánlotta 50 000 forint koronázási ajándékát, igy az Ő tiszteletére kapta nevét. Az intézménynek végül csaknem hét évtizedet kellet várnia mire elindulhatott az oktatás.
„A Ludovika katonai akadémia haladéktalan fölállitásáról” szóló 1827. évi XVII. törvénycikk első paragrafusa így hangzik:„Hogy az emlitett akadémia, mivel tettleges alapja elegendőképen megvan, minden további késedelem nélkül Pest városában állittassék föl; a hajdani Teréziánum váczi épülete pedig,mely annak helyiségeül volt szánva, minden hozzá tartozó alapokkal együtt az akadémia alapjának gyarapitására minél gyümölcsözőbben adassék el.”„Az 1808. évi VII. és 1827-dik évi XVII. törvénycikkek értelmében Pesten fölállittatni rendelt magyar katonai intézet »mint magyar királyi honvédségi akadémia állittatik föl, és Ludovika-
Akadémia nevet fog viselni.«”

1829-ben tehát megvásárolták a 65 815 négyszögöl területű Orczy-kertet, Pest szabad királyi város az Orczy-kert és az Üllői út között fekvő 10 506 négyszögölnyi területet átengedte az akadémiának és Festetics Antal kamarás is átengedte a kertjét.

így 1830.június 28-án kezdték az építési munkálatokat az alapkőletétellel, Pollack Mihály tervei alapján. A  közép és oldalrizalitokkal tagolt, korintoszi pilaszterekkel díszített épület 1836-ra el is készült, de az akadémia  Bécs közbelépése miatt, ahol minden megtettek az akadémia létesítése, és a magyar nyelvű oktatás ellen, éveken keresztül üresen állt.
A  nagy pesti árvíz után 1838-ban itt adtak ideiglenes szállást a károsultaknak, és a Nemzeti Múzeum gyűjteményét is ide menekítették.

Az oktatást végül 1872-ben kezdhették meg az épületben.

A második világháború után a Ludovika fedett lovardájában az Alfa Mozi üzemelt, amely 1992-ben leégett. A főépületet évtizedeken át az ELTE Természettudományi Karának egyes tanszékei használták, rendkívül lepusztult állapotban.
1994-ben Mádl Ferenc – mint művelődési és közoktatási miniszter – javaslatára kormányhatározat született arról, hogy az 1802-ban alapított, de mindaddig szétszórt telephelyeken működő Magyar Természettudományi Múzeum kiállítását, gyűjteményeit és kutató laboratóriumait a Ludovika épület-együttesében helyezzék el.

 (Forrás: A Ludovika, Siposné Kecskeméthy Klára és B. Kalavszky Györgyi)

MA
A Kormány 2012-ben határozta el, hogy újjáépíti a Ludovika történelmi épületegyüttesét, megújítja az Orczy kertet, és új épületek felépítésével is megvalósul a Ludovika Campus, az újonnan létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) egységes elhelyezése.

legi

A budapesti beruházások kormánybiztosa és az egyetem az építész szakmai szervezetekkel közösen két nyílt pályázatot hirdetett még szeptemberben; az egyik egy ötletpályázat volt a teljes környezet- és parkrendezésre, míg a másik egy - mindenki számára nyitott - sportkomplexum tervezésére.
Előbbi ötletpályázat első díját a Művészetek Palotáját is tervező Zoboki Gábor és csapata, míg utóbbi tervpályázat első díját a Papp László Budapest Sportarénát és a Pannonhalmi Főapátság fogadóépületét is tervező Skardelli György és csapata nyerte.

A Ludovika Campus beruházás révén újjászületik Budapest egyik legnagyobb közparkja, belső Budapesten, Józsefvárosban egy hektárral nő a zöldfelület, az állandó rendőri jelenlét erősíti a közbiztonságot, bővülnek a budapestiek kulturális-szabadidős lehetőségei, megújul egy hanyatló városrész. A beruházás irányításával a kormány Fürjes Balázs kormánybiztost bízta meg.
A beruházást 2012-2015 között kell megvalósítani, cél az, hogy az Egyetem 2015 szeptemberében kezdje meg működését a Ludovika Campusban. A kormánybiztosi hivatal és az Egyetem azonnal munkához látott, a beruházás ütemszerűen halad. Az építkezés volumene és összetettsége miatt az átalakítás és felújítás több szakaszban történik. Fél év alatt lezajlott a Pollack Mihály tervezte Ludovika épület teljes tervezési munkája, az építési engedély rendelkezésre áll, 2013 elején indulhat majd a kivitelezés.
A kormánybiztos és az NKE, az építész szakmai szervezetekkel közösen, két országos, nyílt tervpályázatot írt ki szeptemberben a beruházással kapcsolatban. Az egyik egy a teljes környezet- és parkrendezésre kiírt ötletpályázat volt, a másik a sportcsarnok, tornacsarnok, uszoda és kültéri sportpályák együttesre kiírt pályázat. A pályázatok lezárultak, eldőlt,hogy kik,milyen tervekkel nyerték meg a Ludovika Campus területének rehabilitációjára kiírt ötletpályázatot,és kik a sportlétesítményekre kiírt tervpályázatot.
A pályázatokon igen nagy volt a verseny és igen erős a mezőny, hiszen azokon közel 70  hazai építész munkaközösség elindult.
A KÖRNYEZET RENDBE TÉTELÉRE KIÍRT ÖTLET PÁLYÁZATOT Zoboki Gábor és csapata nyerte el. Zoboki nem ismeretlen a széles nyilvánosság előtt sem: legismertebb tervezése a Művészetek Palotája, van a kínai Sencsen hasonló felkérése.
Pályázatát azért ítélte első helyezettnek a bírálóbizottság, mert ebben  látta legerőteljesebben megjelenni azt  a kívánalmat, miszerint a Ludovika Campus új létesítmény együttesének egy rangban, funkcionálisan és esztétikailag is  hozzá illő környezetben kell elhelyezkedni. A pályamű egyszerre tiszteli a történeti múltat, alkalmaz XXI. századi, kortárs megoldásokat, és elégíti ki a közpark és az oktatási tevékenység működésének igényeit. 

Kattintson a képre a nagyobb mérethez

AZ NKE SPORTCENTRUMÁRA KIÍRT TERVPÁLYÁZATOT Skardelli György és csapata nyerte el. Korábban már Skardelli is bizonyított a széles nyilvánosság előtt, hiszen nevéhez fűződik többek között a 2000-ben leégett Budapest Sportcsarnok helyén megépült Papp László Budapest Sportaréna vagy a Pannonhalmi Főapátság fogadóépletének tervezése.
Pályázatuk első helyezését annak köszönhetik, hogy úgy ötvözik a modern egyetemi sportközpontot  a megújuló, mégis történelmi környezettel, hogy az harmonikus egységet képez. A kortárs építészeti alkotás jól illeszkedik a történeti környezetbe, az áttetsző, könnyed, világos és fegyelmezett épületszerkesztés eredményeként jó kompozició születik, amely egyenrangúan nyitott a park és a külső környezet felé is.
Kattintson a képre a nagyobb mérethez


Szintén elismerésben részesülnek a pályázatok második és harmadik helyezettjei, továbbá még 10 pályázat nyert megvételt.
Kattintson a képre a nagyobb mérethez

A bírálóbizottságban az építész szervezetek jelöltjei mellett részt vettek az országos, a józsefvárosi és a budapesti főépítész is.
A bírálóbizottság tagjai voltak: Dr. Fürjes Balázs, Dr. Nagy Ervin, Benczúr László, Prof. Dr. Patyi András, Finta Sándor, Fernezelyi Gergely DLA, Karácsony Tamás DLA, Dr. Hajnóczi Péter, Szalay Tihamér, Fegyverneky Sándor, Sáros László György DLA.
Az eredményhirdetésen jelentette be Fürjes Balázs kormánybiztos, hogy javaslatot tett a kormánynak: az egyetemi beruházás nettó 24,5 milliárdos költségéből közel 20 milliárd forintot a kormány eu-s forrásból finanszírozzon a következő, 2014-2020 közötti uniós pályázati időszakban. A kormány még májusban kiemelt európai uniós projektté nyilvánította a fejlesztést. A kormánybiztos szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy a beruházás döntő részét uniós forrásokból finanszírozzák.

 

Kattintson a képre a nagyobb mérethez