Előképek a Budapesti Olimpiai Központ tervezéséhez

ELŐKÉPEK-KITEKINTÉS AZ ISTVÁNMEZEI REHABILITÁCIÓ VÁROSRENDEZÉSI REKONSTRUKCIÓ, KIEMELTEN A BUDAPESTI OLIMPIAI KÖZPONT INTEGRÁLT REKONSTRUKCIÓJÁNAK ÖTLETPÁLYÁZATÁRA
BUDAPESTI OLIMPIAI KÖZPONT

(Forrás: mnsk.hu)

Az Istvánmezei Rehabilitáció Városrendezési Rekonstrukció a kormány egyik kiemelt beruházása.
Felelőse Vígh László kormánybiztos.
A Kormánybiztos feladata egy UEFA, európai futballszövetség által elfogadott, ötcsillagos minősítésű stadion megvalósítása, melynek létrehozásához szükséges a külföldi stadionok szakmai vizsgálata.

Ez a cikksorozat bemutatja Európa ötcsillagos stadionjait.

ELŐKÉPEK A BUDAPESTI OLIMPIAI KÖZPONT TERVEZÉSÉHEZ – I.

EURÓPA UEFA ÖTCSILLAGOS STADIONJAI

A STADIONTERVEZÉS LEGFONTOSABB SZEMPONTJAI

- GEOMETRIA: pálya és lelátók távolsága, lelátók meredeksége, épületmagasságok
- ÜZEMELTETÉS: VIP helyek aránya az összes férőhelyhez képest, Skybox-ok (zárt páholyok) száma, elhelyezkedése, épületen belül és környékén elhelyezett parkolók száma, beépített hasznos alapterület (irodák, raktárak, stb.)
- ÖTLETEK: lelátók alatti terek kihasználása, beszállítási útvonalak egyéb rendezvények esetén, lelátók feltöltési útvonalai szabadon v. zárt térben
- ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK: lelátó fedés, tetőszerkezet
- EGYÉB TECHNOLÓGIÁK: világítás, kivetítők, gyepkezelés, hőellátás

UEFA - FIFA LABDARUGÓ SZÖVETSÉGEK SZEMPONTRENDSZERE - ÖSSZEGZŐ ÁBRAKIVONAT

(Benapozás, zajártalom, megvilágítás)

(Pálya megvilágítása)

(Pálya kialakítása)

 (forrás: FIFA Football Stadiums)

(Gyepkezelés)

(Fotók: Nagy Ervin)

A STADION, MINT ÉPÜLET - ERNST NEUFERT

(forrás: Ernst Neufert - Építés- és Tervezéstan)

ÓKORI ELŐKÉPEK A STADIONTERVEZÉS MÚLTJA

Már Kr. e. 1000 körül rendeztek olimpiai játékokat, de Kr. e. 776-ból ismert az első lejegyzett eredmény, ezért ezt tartjuk az ókori olimpiák és a görög időszámítás kezdetének. Kezdetben a verseny egy napig tartott és kizárólag egy versenyszámot rendeztek, a stadionfutást, Pauszaniasz Periégétész és Sztrabón szerint, aminek hossza 192,27 méter volt Héraklész lábméretének négyszázszorosa. A modern stadion szó ebből a hosszmértékből ered.

 

Törökországban, egy 4000 fő befogadására alkalmas stadionra leltek a régészek, melyet márványból építettek az ókorban az antik Magnesiában. A terület feltárását 28 évvel ezelőtt kezdte  meg egy régészcsoport a mai Törökország Aydin tartományában.

(Forrás: hurriyetdailynews.com)

ÚJKORI ELŐKÉP: AZ 1928-AS BUDAPESTI OLIMPIA TERVE

Kevéssé ismert, hogy Budapest pótrendezése felvetődött Athén pénzügyi nehézségei miatt az első Olimpiai játékoknál. Később a magyar sportvezetők komoly reklámhadjáratot indítottak a magyar fővárosnak, és szinte már biztosra vették az 1920-as megvalósulást, ám a világháború közbeszólt. A Trianoni tragédia után az ország testi és szellemi megújulásra tett erőfeszítései között újra megjelent a budapesti Olimpia, mint távlati terv. Egy ilyen nagyszabású rendezvényhez azonban szükség volt egy több tízezer fős, korszerű stadionra és egyéb sportkomplexumokra. Ilyen létesítmények akkoriban nem léteztek az országban, így hát elsőként ezt a problémát kellett megoldani. Helyszínként számos terület jött szóba, köztük több budapesti sziget is. Elsősorban természetesen a Margit-szigettel számoltak, hiszen ott már szinte kész infrastruktúra várta volna a fejlesztéseket. Szóba került az Óbudai-sziget, bár az akkoriban leginkább konyhakert szántó és legelő volt.

Érdekes a Margit-szigettel szembeni fő ellenérv:
 „Hogy képzelik ők a sport komoly tréningjét? Hogy a sportoló ifjúság egyik szemével a trénerjére tekint, a másikkal pedig a női bokákban fog gyönyörködni?”
 
Úgyhogy a délvidéki görög családból származó - számos sportágban jeleskedő -Manno Leonidas a Nép-szigetre (Szúnyog-szigetre) tervezte az olimpiát. A mai igényekhez mérten csöpp fejlesztés, akkor grandiózusnak számíthatott. Lássuk milyen részei lettek volna:

 
Stadion 400 méteres futópályával, kerékpárpályával, focipályával (B). Tőle északra fedett csarnok a tornászok, vívók, birkózók számára (C). A második sportkomplexumban kapott volna helyet nagy tribünnel a hokipálya, a futók és focisták edzőpályái, valamint a motorverseny-pálya (E, F, G, H). Tőle északra létesült volna a lósportokat befogadó pálya (I, J, K). A sziget dunai oldalán következtek a lövészek (M), és még a hídtól délre állt volna a krikett és rögbi pálya (U). A híd túloldalán a kutyáké lett volna a főszerep, kiállítási csarnok, (X) versenypálya és rendőrkutya tréningtelep (Y) formájában. A fő stadion mellé tervezték a kiszolgáló létesítményeket, szállodát (R), kávézókat (O), hajóállomást (S), strandot (N) valamint számtalan teniszpályát (T)

 (Forrás: http://urbanista.blog.hu)

A Magyar stadionépítésről Zeidler Miklós írását itt olvashatják: A NEMZETI STADIONTÓL A NÉPSTADIONIG

 (A cikk megjelenéséhez támogatást nyújtott az Országos Főépítészi Iroda.)