Megújuló Várkert Bazár

.

A megújuló Várkert Bazáról tartott sajtótájékoztatót Pottyondy Péter építész, Potzner Ferenc építész, művészettörténész és Dévényi Tamás belsőépítész.
Az elhangzottak biztatóak arra nézve, hogy a világ 100 legveszélyeztetetebb műemléke közé tartozó, Ybl Miklós neoreneszánsz stílusban megálmodott, 1883-ban elkészült épületegyüttese megújuljon.
Az engedélyezési és kiviteli terveket a KÖZTI Zrt. készítette.

01varbazar

A tervezés kiinduló axiómái:
- A történeti együttes védett mûemlék, a Világörökség része.
- A Várkert bazár a Királyi palotától délre lévõ királyi kertek eleme.
- Az együttes kertje és város felõli, épített impozáns szegélyezése elválaszthatatlan
egység.
- A restaurátori tevékenység, a historizáló épületdíszek konzerválása - rekonstruálása az
épített részek rekonstrukciójának megkerülhetetlen része.
- Tekintettel kell lenni az együttes történeti topográfiájára, a Királyi palotához és az
erõdrendszerhez/várfalak/ való viszonyára.
- A fejlesztésnél maximális figyelemmel kell lenni a terület régészeti érintettségére.
- Koncepciónk távlatban gyalogos dominanciát, és a Duna partra való kijárást feltételez az Ybl Miklós téren.

Pottyondy beszélt a 900-1000 férőhelyes, multifunkciós rendezvényteremről, amelynek jelenleg a helye van meg a mellé rendelt, 4,5 méter belmagasságú, 298 férőhelyes mélygarázs gödrével együtt – ez utóbbi alkalmas lesz turistabuszok és 7,5 tonnás díszletszállító kamionok fogadására is. Világos, hogy a teremmel kapcsolatban mindent végiggondoltak, megfelelő méretű lesz az előcsarnok, a ruhatár, lesz büfé és a teremhez tolmácsfülkék, illetve ha a helyzet úgy kívánja, catering-háttérre is lesz helyiség, a „küzdőtéren” le lehet majd ültetni több száz vacsoravendéget.

Potzner Ferenc kulcskérdésként fogalmazta meg a Várbazár kapcsolatának megteremtését a Palotával. Az Ybl kori architektúra megőrzése mellett a kortárs építészet elemeket is megjelenítik. Potzner Ferenc a Budai Vár 25 éves megújításának tervezésében is részt vett.

04-palota-alaprajzaA budavári palota helyszínrajza, 1900, Hauszmann Alajos

02varbazarA budavári palota 25 éves fejlesztésének makettje

Dévényi Tamás két feladban határozta meg a belsõépítész feladatát a Várkert Bazár felújításának kapcsán.
Elõször is a megmaradt, illetve hitelesen helyreállítható Ybl-féle architektúrát a lehetõ legpontosabban meg kell ismernie és a megszerzett tudás ismeretében az épületeket az utolsó kilincsig eredeti állapotába hoznia. Ez a munka noha nagy alázatot és türelmet igényel elkerülhetetlen – ettõl lesz meg a patinája az épületegyüttesnek. Az eredeti állapotba hozás azonban nem szó szerint értendõ – az átadás óta eltelt idõ finom és természetes nyomát nem szabad eltüntetni, mivel ez csak erõsíti és összetéveszthetetlenné teszi a hely hangulatát.
A másik teendõ az, hogy azokat a korunk által felvetett kérdéseket és megoldásokat, amelyek az eredeti Ybl-féle épületet nem jellemezték, jellemezhették korunk ízlésvilágának, és technikai lehetõségeinek figyelembevételével kezeljük. Ez azt jelenti, hogy azon a ponton túl, ahol a múlt fonala megszakad (azért, mert nyomtalanul eltûnt - se terv, se ábrázolás nem maradt róla, vagy mert eddig sosem volt jelen) korunk belsõépítészeti formavilágát, anyagait és megoldásait kell használni.
A Várbazár a Vár kapujaként fog funkcionálni.

03-ybl-eredeti-terveiYbl Miklós eredeti terve

Dévényi Tamás kiemelte a kortárs építészeti technikákkal megvalósuló multifunkcionális központot, mely a  vár oldalába épül, ahová az ún. fülkepavilon mellett lehet bemenni. A multifuncionális terem hosszú folyosója a Dunával párhuzamosan fut; a falán Schedel világkrónikájának ismert vári részlete borítja majd – ez a legrégebbi (középkori) ismert, teljes vároldal-ábrázolás. A vakító fehérségnek a kontrasztja lesz a feketére festett terem, melyet a különböző rendezvényekhez alkalmazkodva kis LED-lámpákkal világítanak meg szükség esetén. A teremhez kapcsolódó kiszolgáló helyiségek, pl. mosdók , ruhatár türkizkék kontrasztja a barlang víz elemét jeleníti meg.  A hatalmas terem mintegy ezer ember befogadására is alkalmas lesz; lehetőség nyílik konferenciák színházi előadások tartására is. A színházi díszlet szállításhoz a 298 személygépkocsi melllett a terem alatti garázsszint 4,5 m méter magas lesz, ahová akár a 7 tonnás tehergépkocsik is beférnek.

051-varbazar


Az egykori lakóépületek együttesében a felújítás után különleges kiállítássorozat kap helyet. A Tradíció Háza Magyarország közismert értékein interaktív módon, felvillanásszerűen vezet végig hazánk történelmén, tájain keresztül, a képzőművészettől kezdve a zenén át a világra szóló tudományos eredményekig.
Az eddigi lakások közül egyet alakítanak ki korhű bútorokkal.

Az Északi bazársoron tíz helyiséget kettesével-hármasával összenyitva látványműtermeket alakítanak ki.

Az egykori Testőrpalotában nyílik meg a Kortárs Kreativitás Háza. a Dinamikus térsorokban a látogatók a kortárs művészeti irányzatok mellett a kortárs dizájntermékekkel és Magysarország legújabb, nemzetközi rangú kulturális és tudományos eredményeivel is megismerkedhetnek. Az épületben alkotói műhely és előadóterem is helyet kap.

Az északi Lépcsőpavilontól a Budavári palotát övező várfal koronájáig fut a lépcsők, liftek és mozgólépcső alkotta gyalogos közlekedési rendszer.

A tájékoztatón elhangzottak biztatóak lehetnek arra nézve, hogy a világ 100 legveszélyeztetetebb műemléke közé tartozó, Ybl Miklós neoreneszánsz stílusban megálmodott, 1883-ban elkészült épületegyüttese megújuljon.

Kattintson a képre a nagyobb mérethez


Emlékeztetőül a tervezés anyagából:

Az együttes kompozíciójának kialakításában meghatározó volt a Déli kortinafal, illetve az erõdrendszer kortinák között, Dunáig lenyúló zárófala. A palota-negyedbe való feljutásban kezdettõl fogva determinált volt - a Vízi-rondella helyén épült - Lépcsõ pavilon jelentõsége. A pavilon déli megfelelõjének - a kompozícióban tükörképe - azonban már csak szimbolikus szerep jutott, az ikonográfia teljességéhez tartozik, de funkcionális szerepe a gyönyörködtetésen túl nem volt. Az új térszín alatti beépítése azonban új, funkcionális szerepet kínál a Fülke pavilonnak! A történeti kulissza mögötti multifunkciós rendezvénytér utcaszinti bejárataként a Lépcsõ pavilon méltó párjává válik. Ezen felül a Lépcsõ pavilon felfelé haladó spirális lépcsõjének ellenpárjaként a Fülkepavilon térszínt alá csavarodó lépcsõjén a nemrég feltárt Ybl ciszterna is megközelítetõ!
A pavilon helyzete determinálja a szekcionálható térsor helyét és a parkoló lehetséges kialakítását. A multifunkcionális tér kialakítása igazodik az elõtte lévõ pavilon tengelyéhez. A galériás, kétszintes elõcsarnok a fülke teljes magasságában mutatja a pavilon eddig földben lévõ, diagonál fülkékkel tagolt íves falazatát, mint építõmester történeti, régészeti attrakciót.
Az új beépítés határos a déli épületekkel, illetve a déli bazársorral, így itt kialakíthatóak ezek kiszolgálóhelyiségei. Ez indokolja, hogy a déli bazársorban kapjanak helyet a háttérígényes vendéglátó funkciók. A földszinten a bazársor kiszolgáló és szociális helyiségei, valamint a többfunkciós tér catering bázisa található. A mezzanin szinten cukrászüzem és a catering szociális blokkjai találhatóak. Az északi bazársor evvel ellentétben inkább kereskedelmi funkcióra determinált, amely nem igényel mögöttes tereket. A hátsó terjeszkedést, a Dunai zárófal mintegy 2 bécsi öl (3,78m) szélessége erõsen korlátozza, amelyet a mögötte lévõ régészeti terület feltáratlansága még tovább fokoz.

Az együttes akkor maradhat hosszútávon életképes, ha kiépül kapcsolata a Palota negyeddel és az Ybl Miklós téren keresztül a várossal. Szükséges az átmenõ forgalom korlátozása és a pesti (Vigadó tér) hajójáratok beindítása. Az együttes teljes hosszában, a gyalogos dominanciára való törekvés, és a Dunával való minél közvetlenebb kapcsolat igénye eredményezte a garázs lehajtó alternatív megoldását, az Orvostörténeti Múzeum melletti telekrõl. A lehajtó „elrejtésének” elõnye, hogy nem érinti a közterület – úttest alatti – közmûveket, így ezek kiváltása elkerülhetõ.

A kerti terasz kialakítása – a jelenlegi morfológiai adottságok figyelembe vételével – igyekszik hûen rekonstruálni az Ybl korabeli kertet, és szervesen kapcsolódni a déli királyi kertek angol tájkertjéhez. A kapcsolat teremtés fõútvonala az Öntõház udvari Ybl –féle átjáróból induló sétány, amely átíveli a déli kerteket, és a Dózsa György tér feletti Palota útba torkollik. Ez egyben természetes és kompatibilis határa a kertszegély feletti geometrikus neoreneszánsz kertnek, egyben a Várkert bazárnak. A kerti terasz fõ sétánya a déli épületektõl vezet a Déli kortinafal végét záró díszkútra, amely a mozgólépcsõ indulási pontja. A sétány lejtõ felõli oldalán, a Gloriette tengelyében visszaállítjuk az Ybl féle grottát, elõtte a vízmedencés Triton kúttal.

Tájépítészeti leírás
A Várkert bazár épületegyüttesének kulcs szerepe van a várnegyed déli részének újjáélesztésében.
Alapvetõ célunk a Várkert bazár épületegyüttesének és a mögötte elterülõ kert korhû rekonstrukciója, kiegészítve rejtett térszín alatti beépítéssel, amely az együttes rentábilis mûködést biztosítja.
A háború után megcsonkított Lépcsõpavilon a Várkert bazár legfontosabb közlekedési eleme.
Innen juthatunk fel a bazár geometrikus kertjébe, innen érhetõ el a keleti feljáróútra vezetõ mozgólépcsõ, valamint a Déli kortinán lévõ lépcsõ is, amely a Királyi Palotához visz közelebb.
A Várbazár kertjének kialakítása szinte teljes mértékben megfelel az eredeti Ybl féle állapotnak.
A pergolákkal határolt burkolt teraszokon díszítõ elemként jelennek meg az épített elemekhez komponált víz és növényfelületek. Régi- új eleme a területnek az Ybl féle átjáró a Déli kortinafalon, amely az Öntõház udvart köti össze a Várbazár feletti kerttel, ez fontos eleme a teljes várszoknya körbejárhatóságát biztosító sétánynak.
Az Öntõház udvar egy teraszos kialakítású zárt kert. A királyi palota felõlitámfal árnyékában fa pavilonsort helyezünk el, szélesebb közönség kulturált vendéglátására. Teraszai pihenõ és tartózkodó helyek, melyek burkolatát és zöldfelületi arányait a használat határozza meg. Formai kialakítása és anyaghasználata a kortárs kertépítészet eszköztárát használja, szerkesztett, szimmetriára épülõ geometriájú. Az udvarnak közlekedési kapcsolata van az Öntõház utcával, gyalogos kapcsolata a Várbazárral, és a kertekkel. Nyugati térfalának közepén lépcsõsor vezet a két pavilon között a Keleti felvezetõ útra.

Déli kert
A várszoknyán elhelyezkedõ Déli kert a nyugati fekvésû kertrészletbõl és a Szarvas tér és Nagy Rondella közti nagy kiterjedésû zöldfelületbõl áll, mely egészen a Várbazár feletti kertig nyúlik.
Elõször Sándor Lipót nádor idejében, az akkor újszerû angolkertként parkosították a területet, amelyet íves utak hálóztak be, és kerti építmények, valamint egy halas medence díszített. Kezdetben Angliából hozott fákkal ültették be, majd sziklakerttel és grottával gazdagították.
Koncepciónkban három, különbözõ kialakítású kertbõl áll: Nyugati kertrészbõl, a Déli kert nyugati részébõl; valamint a Déli kert déli - és keleti kertrészébõl. A teljes területet a külsõ kontúron futó szélesebb, fenntartó gépjármûvek által is használható út öleli körbe. A várbazár felé kerítéssel kerül lezárásra a kert.