Ezzel kapcsolatos a  Normafa Park történelmi sportterületről szóló a 2013. évi CXLVIII. (X.07.) tv.

Mindemellett cél a Normafa Park célja a Normafa egész éves kihasználtságának megteremtése a természetvédelmi szempontok figyelembe vétele, sípályák, szánkópálya, futópálya, sífutópálya, kerékpárút, hegyi kerékpár pálya, játszótér és bobpályák építhetőségének biztosítása, valamint a szükséges korszerű infrastruktúra biztosítása.

A fejlesztés turisztikai szempontból a Fővárosban egyedülálló vonzerőt jelentene. A fejlesztés nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás, mivel a Normafa Park létrehozása és a szállodák fellendülése a munkahelyteremtés mellett a belföldi turizmust erősíti és a Szép Kártya keretében egy új szabadidő eltöltési és sportolási lehetőséget jelentene.  

A főváros legismertebb kirándulóhelye, a Normafa, a nevéből is következtethetően egy fa után kapta a nevét.
Az ős öreg bükkfa 1927-ben egy villámcsapás miatt dőlt ki, miután hosszú évszázadok viharait túlélte. Egyes legendák szerint akkor sarjadt, amikor Mátyás király megszületett, mások tudni vélik, hogy a nagy király megpihent az árnyékában. Ha nem is az 1400-as évek óta állt a Svábhegy tetején, de az bizonyos, hogy több száz éves volt a hatalmas törzsű fa.
A környék régi sváb lakosai csak Viharbükk néven emlegették, a Normafa elnevezést csak a XIX. század közepétől használjuk. A környék mindig kedvelt kirándulóhely volt, többek között a Nemzeti Színház társulata is szívesen járt ide piknikezni. 1840-ben, egy ilyen kirándulás alkalmával a kor kedvelt színésznője, Schodelné Klein Róza fantáziáját megmozgatta a hatalmas, magányosan álló bükkfa, mely nagyon hasonlított Bellini Norma című operájának színházi a díszletére, és elénekelte a fa alatt a Norma-áriát. Ettől kezdve kezdték el Normafának nevezni a bükkfát, mely elnevezés lassan átterjedt a fa körüli rétre is, ahonnan zavartalan kilátás nyílik a fővárosra. A Normafa emlékét ma emléktábla őrzi, melyet 1967-ben állítottak a neves fa emlékére. A táblára Devecseri Gábor költő – aki maga is a Svábhegyen élt – sorait vésték:
 „Normafa,
Hajdanidőn itt lengett lombod a szélben,
Ünnepi hegymászók víg dala szállt körülötted,
Normafa,
Majdanidőn lombod közt éled az ének,
Győzve sivár közönyön, győzve dühös viharon.”

 
A Park létrehozását számos politikai és civil kezdeményezés támadja, ugyanakkor elvitathatalan, hogy a Normafát egész évben tömegek látogatják. Télen síelők, szánkózók, snowboardozók, vagy egyszerűen csak sétálók veszik birtokba – és a Normafa látogatottsága a nyári időszakban sem csökken: a sétálók, futók mellett a downhill kerékpárosok is igénybe veszik a területet.  A területen jelenleg nincsenek elkülönítve a sí- és szánkópályák, nincs megfelelő parkoló, nincsenek illemhelyek kialakítva, nincs megfelelő infrastruktúra a nagyszámú látogatók igényeinek kielégítésére.

A park rehabilitációjával a 100 évvel ezelőtt is meglévő síelés hivatalos visszaállítása mellett a kijelölt terület bozóttal benőtt részei kitisztításra kerülnek, biztonságosan használhatóvá válnak. (Télen síléccel, szánkóval, snowboarddal a Normafától egészen le a Harangvölgyig lehet lejutni.)
A park területén a fentiek mellett játszóterek, erdei futópályák, bobpálya, kerékpárutak is kialakításra kerülnének.
Nem mellékesen a kijelölt útvonalat mentén lévő, jórészt műemlék jellegű épületek lehetőséget kaphatnak a megújhodásra, új funkcióval történő megtöltésre.

A rehabilitációval érintett műemlékek:

a volt Fácán vendéglő, üresen áll, jelenleg BM kezelésben lévő

a volt Istenszeme fogadó, volt Kossuth Nevelőotthon fővárosi tulajdon.

 A Szent Anna kápolna felépül, mely részét képezi a magyarországi Mária-útnak.

A fogaskerekű vasút nyomvonala meghosszabbításra kerülne a Szél Kálmán tértől a Normafáig, így gyorsabban és könnyebben megközelíthető lenne a sportpark (BKK beruházás) -  a Normafa gépjárművel történő megközelítése visszaszorítható lenne.

A XII. kerület vagyonkezelésébe kerül a Magyar Állam tulajdonában lévő terület. A kerület önkormányzata helyi népszavazást ír ki a Normafa környékének fejlesztéséről.

A park rehabilitációját megelőző Natura 2000-es vizsgálatok egy évig tartanak, ennek eredménye nyomán fogják kijelölni az új sípályák helyét is. A vizsgálatot az ötletek, igények felmérése, a Stratégiai Környezetei Vizsgálat és a kerületi szabályozási terv elkészítése, majd megvalósíthatósági tanulmány elkészítése és további egyeztetések követik.

A Natura 2000-es vizsgálatokat az önkormányzat már megrendelte, annak részeként átfogóan vizsgálják a különböző növényfajok, illetve bogarak és denevérek életciklusát és aktivitását, és a későbbi tervezésnél figyelembe veszik, hogy ennek megfelelően hol létesülhetnek egyáltalán például síliftek, szánkó-, bob- és futópálya.

A rehabilitációt az állam finanszírozza, a kerület pedig támogatást kap a 300 hektáros erdő kezelésére.

Az önkormányzat a terület egységes tájrendezési és építészeti arculata kialakításához nyílt ötletpályázatot tervez kiírni.

A jelenlegi kezelőnek, a Pilisi Parkerdő Zrt.-nek - amely az ország erdeinek jelentős hányadát kezeli - nem sikerült megoldania a parkolási gondokat, a közbiztonsági problémákat, a sí- és szánkópályák elkülönítését, azt, hogy orvos, rendőr vagy akár WC legyen a környéken, és a downhilles kerékpárosoknak nem tudtak külön pályát kiépíteni, ezért konfliktusokba keverednek a gyalogosokkal, sétálókkal, futókkal.

Jelenlegi állapot:

2013. szeptember 30-án elfogadta a Normafa Park fejlesztését lehetővé tevő törvényt az Országgyűlés. A 238 igen, 38 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály a kormány szándéka szerint megalapozza egy európai színvonalú sportkomplexum kialakítását, de nem változtatja meg országos érvénnyel a természetvédelmi, erdővédelmi és építésügyi szabályokat, csak kifejezetten a Normafa területére enged eltérést.

A törvény összefoglalása

A területen olyan közparkot alakítanak ki a táj- és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével, amely egész évben biztosítja a Normafa kihasználtságának feltételeit; amelynek turisztikai szempontból egyedülálló a vonzereje, továbbá a vendéglátás és a szállodák fellendülésével erősíti a munkahelyteremtést és a belföldi turizmust.

A közpark kialakítására vonatkozó indítvány kiemelt fontosságúnak tartja azt is, hogy minden budapesti általános iskolásnak elérhető módon, akár iskolai keretek között lehetősége legyen megtanulni síelni.

Az indoklás szerint a Normafa környékén eddig érvényes természetvédelmi, erdővédelmi és építésügyi szabályok nem tették lehetővé a céloknak megfelelő infrastrukturális beruházások megvalósítását; a szabályrendszerrel nem lehetett megszüntetni a terület jogszerűtlen használatát - például a downhill  kerékpározást -, s a történelmi hagyományokhoz visszanyúló tényleges használat sem volt összhangban az országos jogszabályokkal.
A most elfogadott törvény részletesen szabályozza az egyes területeken elhelyezhető funkciókat, a beépíthetőség tiltását vagy kis mértékű növelését. Ennek megfelelően rögzíti a sí- és sportpályák kialakítására kijelölt területeket, egyes meglévő épületek - köztük a műemléki védettségű Fácán Vendéglő - felújításának és legfeljebb 10 százalékos bővítésének feltételeit, lehetőséget teremt sífelvonók megépítésére, valamint egy új, legfeljebb 500 négyzetméteres, hitéleti rendeltetésű épület elhelyezésére az Anna-réten. A zarándokútvonalon a katolikus egyház gyűjtésből szeretne megépíteni egy körülbelül 8-szor 10 méteres kápolnát.

2013. évi CXLVIII. törvény a Normafa Park történelmi Sportterületről

2013. október 13-án a hazai sísport képviselői a Normafán rendezett konferencia keretében mondták el javaslataikat a Normafa Park projekt megvalósításához, mely a Normafa rehabilitációját célozza meg.