Budapest, Andrássy út 38. tetőtérbeépítés (2012.12.06.) - tervtanácsi beszámoló

.

Andrassy ut szinezett utcakep1

A tervet Fekete Antal tervező mutatta be.

Az Andrássy úti (volt Sugár út)telket Hutter Frigyestől vásárolta meg a Fővárosi Közmunkák Tanácsa.
Az Andrássy út 38. szám alatti lakóházat Ybl Miklós és Unger Emil tervezte 1872-74 között historizáló stílusban. A ház az 1880-as évek második felére épült fel. Az épületegyüttes észak-keleti részét Ybl Miklós tervezte. Az épület középső része köthető leginkább Ungerhez. Unger halála után az építkezést Ybl Miklós vezette le. Az építettő a Haggenmacher család volt, akik az egyik leggazdagabb család volt 1944-ig. 1949 előtt visszakerül az állam tulajdonába, utána az IKV kezelésébe került.

A homlokzata szokatlan módon három traktusos a 19. század 40-es éveitől eltérően, amikor is az akkori előírásoknak megfelelően az optimális beépítés az utca felé két traktusos homlokzatot jelentett, átmenő bejárattal és csatlakozó udvarral, egy csatlakozó melléklépcsővel az udvar egyik sarkában.
Ehhez képest ez egy három traktusos épület lett, elég széles középső traktussal, közére beépített lépcsőházzal - U alakban megépítve. Mivel nem volt függőfolyosó, így két cselédlépcsőt kellett hátra beépíteni. További érdekessége a tetőszerkezete is, ami eléggé atipusos. Az abban időben épített házakhoz a tetőszerkezetek is kikristályosodtak, általában az utcai homlokzathoz kétállásos, három szelemenes fedélszéket építettek, amihez fél fedélszéket csatlakoztattak az udvar felől. Itt valamiért megosztották – talán az ács tapasztalatlansága miatt - a vápát és a gerincet, és köztes gerinc is készült. Az építettő a Haggenmacher család volt, amelyik az egyik leggazdagabb család volt 1944-ig.

Zoboki Gábor
Opponensi vélemény

Összefoglalva előrebocsátom, hogy támogatom a tervet.
Ismét van egy handicapünk az építési törvényben és a tűzrendészeti szabályozásban, tehát ami régi, a fafödémeinket és az összes fedélszéket mindezen előírások miatt semmilyen felmentési lehetőség nincs arra, hogy ezeket megmentsük.
Összefoglalásképpen előrebocsátom, hogy ezt a tervet azért támogatom a tervet továbbtervezésre, mert ez tulajdonképpen az ingatlanfejlesztési prostitúció határait olyan szempontból érinti, hogy ezzel meg lehetne újítani egy Andrássy úti homlokzatot, ami lepusztult állapotban van. Tehát én nem a tervet imádom, én elismerem a tervezők küzdelmét, odaadását, professzionalitását, mindent , amit el kell mondani, de itt egy szubjektív kérdésről kell szerintem a tervtanácsnak dönteni: hogy valamit valamiért típusú dologba bele tudunk-e menni. Tehát megint nem építészetről fogunk beszélni, sajnos, hanem létfeltételeinket fogjuk most ismét elemezni – ami persze mindenképpen kárpát-medencei helyzet.

Hat szempontot vettem figyelembe.
Objektív szempontok alatt értettem azt, hogy a tetőtérbeépítés műszaki lehetőségei az érvényes építési rendeletek szerint hogyan elégíti ki a terv.
1/b. Műemléki környezetben létrejövő tetőtérbeépítéseknek mik a lehetőségei és hol van ez a terven?
3. Az Andrássy úti bérpaloták egyedi esetében mi a helyzet, és ez egy abszolút egyedi eset.
Szubjektív szempontok alatt három problémát érdemes tárgyalni:
1.    A tetőtéri lakások karakterológiájának ez megfelel-e vagy sem?
2.    Mi az, hogy tetőtérben lakni, mi az, hogy egy tér, mi az, hogy loft? Értjük ezt még itt Magyarországon, és ha egy kicsit átmegyünk az Alpokon túlra, akkor miket látunk ott. Műemléki környezetben létrejövő függőleges homlokzatok, ugye. A budapesti belvárosi tetők általában vett madártávlati képének a megjelenését kell ilyenkor szerintem elemezni, hogy amikor Budapestre ránézünk, akkor mit akarunk látni. Ami nem látszik az utcáról, az én stúdiómból már látszik, de egy madár mit néz, amikor Budapestre néz most is, és mit néz majd 20 év múlva.
3.   Műszaki lehetőségek. Az a meggyőződésem, hogy ez a terv annyira professzonális és tiszta, hogy nehéz találni benne "csontot". Mégis az amikor az ember az ok-okozati rendszert végiggondolja, akkor végül is egy ilyen, hát, látom is: egy ilyen tiszta, minden szempontot figyelembe vevő kompromisszumerdőből nem egy nagyvonalú, hanem egy additív úton egymás mellé rakott additív megoldások sora jön létre.

Én legelsősorban a nagyvonalúságot hiányolom ebből, itt egy kis terasz, ott egy kis télikert, amott itt-ott egy kis bevágás. Tehát amikor a loft-szerűségről beszéltem, mint szubjektív szempont, és akkor elmondom az utolsó szubjektív szempontomat, én úgy gondolom, hogy tetőtérben élni az egy életforma. Az azt jelenti, hogy nem biztos, hogy látja az ember a 105-ös buszt az ablakból, viszont látja a felhőket, a madarakat. Különleges fényhatásokat képes az ember szinte múzeumi finomságú felülvilágítókon, lifthofokon lenne képes alkalmazni. Totál 19. századi módszerekről beszélek, tehát dupla üveg, …És azon a handicapek, amiket mi handicapnek mondunk, a tető így torz, meg úgy hurkos… Saját tapasztalatból mondom, hogy ez a fajta nagyon racionális, praktikus, kvázi ipari épület, ipari épület-szerű szerkezeti megoldások azok, amit mi lakók értékelünk, tehát amikor a tetőtérben egy ilyen furcsa szerkezeti helyzet kialakul, merthogy egy helyiség hangulatát emeli. Ugye mindenkinek a fejében vannak ezek a párizsi és nagyvárosi, akár középkori német városokra gondolunk is, találunk nagyon szép megoldásokat arra, hogy hogy tudnak ott – megtartva eredeti tetőformákat – végül is az életformát valahogy meghatározva, egy sokkal jobb megoldást javasolni. Nem a tervezőknek szól ez, hanem a fejlesztőnek. Magyarán úgy gondolom, hogy igen is hiányzik az a fajta egyterű,  loft-szerű lakástípus Magyarországon, aminek négyzetméterára szerintem még űberelné is azt a családi házakra, hegyvidéken épülő családi házak tetőterének a világát, amit ez a terv elsősorban képvisel.
Egy gazdaságos, tiszta, professzionális, tervvel vagyunk szemben, és nincs kérdésem, és elfogadom ezeket a döntéseket.
Műemléki környezetben mit teszünk? Én azt látom, hogy ez az Andrássy úti balluszter sor tipikus az Andrássy úton, és én kétségbe vonom azt, hogy egy ilyen balluszter sor mögött, ami ráadásul nem is kőből van, hanem mindenféle anyagból, emögött olyan nagyon jó teraszozni. Nézzünk csak tovább ezen a rizalitos tetőn, arra fölfelé a Nagymező utca felé, és ott van egy gyönyörű példa, hogy milyen hitetetlen durva problémák adódnak, hogyha ezek a teraszok kialakulnak. Én rendkívül sok példát ismertem meg az elmúlt időszakban az Andrássy úton, nem csak a sajátunkat, hanem a szembe szomszéd ház piros cseréptetős végigélveztem négy évig: gond nélkül emeltek tűzfalakat, látszik a sötét cserép mögött azok az új  félnyeregtető mögötti falak, még a gerincen sincsenek összeegyeztetve. A benapozást megvizsgáltuk ezeken a helyeken, és az ottlakók, illetve a szomszédok életét szerintem tönkretette. Ugyanígy példa a saroképület, ahol a Fischer család lakott, ahová gyakran jártam ki, és láttam a Fischer család teljes zeneműtárának a pusztulását, amikor ez behúzott teraszokkal épült, és az utólagosan felrakott vasbeton teknőket - tehát mind a fülke és függőleges és ferde szerkezetek beépítése lényegében tönkretette a családok életét. Ezek olyan felelősségi kérdések, amiket itt most ez a tervtanács nem tud megvitatni, mert az nagyon függ attól a klienstől – én csak azt hangsúlyozom -, hogyha ez az építészeti mentalitás azt a minőséget képviseli, ami a hagyományos lakások felé vinné ezt a beépítést, akkor lenne lehetőség mindezeket a problémákat könnyebben kezelni. Ha nem, akkor nem, de nekünk ezen gondolkozni kell. Ebben az együttesben még a harmadik emelettől is elképzelhető a megemelése, a metszetnél kétségeink vannak,  hogy épületszerketi szempontból jól meg lehet-e csinálni. Ott inkább látok egy befogást, ott összedolgozni egy új szerkezetet – a főpárkány fölötti szobáról beszélek -, ami szerkezetileg, építészetileg nagyon bonyolult, egy kínos pont. Ezért javaslom azt, hogy ne a terv szerint menjen ez a terv, hanem inkább azt vizsgálja, hogy a geometria a főpárkánnyal, illetve a vízszintes vonalakkal párhuzamosan fusson, és ne azt a vápákkal felülről párhuzamosnak tűnő éleket javasolja, akkor is furcsa lesz ez a 45 fokos becsapás.       „Budapest nem Róma”. Ti is utaltatok Rómára és Athénra, és szerintem fontos erről beszélni, – én frankomán vagyok és rengeteget járok Párizsba – valahogy még ezzel együtt is a házak homlokzatát megtartották és mégsem veszítette el Párizs nagyvonalúságát fölülnézetből. Budapestnek nagyon nagy érdekessége, hogy van egy hegyes Budánk, ahonnan tökéletesen rálátni a pesti oldalra, és nagyon kell figyelni, hogy a tetőknek és a kupoláknak ez a finom ritmusa ez hogyan van. És most folytatom, hogy ezeket a nagy tetőket az építészek valahogy szeretik. Hogy ez most a közembernek fontos-e, azt nem tudom, de tény, hogy ez a nagyvonalúság ez cél lenne. Ha ez cél, akkor inkább az ilyen típusú dolgokat inkább az egyteres lakás irányba kell vinni, nem pedig a szobák, hallok, nappali, étkező és konyha világába. Abban a pillanatban, nekem meggyőződésem, hogy mindez a probléma megszűnne. Mert igenis építsük be a tetőket, igenis kapjanak gazdasági lehetőséget ezek a házak, hogy megújuljanak, de itt egy kört mindenképp a tervezőkre bíznék még, nevezetesen hogy ezt a világot, amit itt ezek a tetők képviselnek, ezt meg kell mutatni. Nem tudom, hogy itt van-e a képviselőjük. Én mindent elfogadok, a télikertet hátul, a lépcsőház tetejét, ezek mind ambíciózus dolgok, de úgy tűnik, hogy ezek a dolgok elmennek egymás mellett, függetlenül attól, hogy túl heterogénnek sorolnám. Az Andrássy úti oldalon szintén elgondolkodnék, hogy hogyan tovább...

Kattintson a képre a nagyobb mérethez

Andrassy ut szinezett utcakep szinezett utcai homlokzat 1-1 metszet
2-2 metszet otodik emeleti alaprajz tetoteri alaprajz

 

Tervtanács meghívott tagjai:

Nagy Ervin Országos Főépítészi Iroda
Káldi Gyula Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
Mányi István Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
Nagy Gábor Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
Okrutay Miklós Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
Ráday Mihály Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
Reith András Dr. Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete
Ritoók Pál Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
Sáros László DLA Országos Főépítészi Kollégium
Simon Mariann Dr. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal


A bírálat rövid összefoglalója:

Az egyik legnagyobb értéknek a lépcsőházat tartják, fontosnak tartják a láthatóságának biztosítását.
Létezhet az átlagostól eltérő tető megvalósítása, de ne változzon a város felülnézete.

A meglévő ház és a beépítésre kerülő tetőtér kapcsolatáról a következő fogalmazódott meg.:„Ha mindig mindent következetesen el akarunk választani attól, ami eddig megvan és ami történik fölfele, akkor valóban megváltozik a város felülnézete. És úgy vagyunk vele, mint az a bizonyos anekdota, hogy a házasság megoldás olyan dolgok kezelésére, amelyek házasság nélkül nem lennének.” (Ráday Mihály)
A tetőtéri belső többszintűség alkalmazása nem helyes megoldás. A belső udvarban történő parkolás kialakítását helyeslik.
A műemléki tudományos kutatás alapként kezelhető, de restaurátori kutatást is javasolnak a lépcsőházban, a homlokzat felújításkor, hogy a szakszerűség biztosítva legyen.  Típusos megoldásnak tűnik a balluszterek mögötti teraszok alkalmazása, de néhány sarokkal odébb éppen beüvegezik, hogy hasznosabbá tegyék a tereket.
Marina parti lakások bepréselése valósulna meg az Andrássy úti házba, ezt azonban a befektetőnek kellene belátni. Nem való a balluszterek és az új tetőnek az összekapcsolása. Az utcai teraszok kivitelezését üvegkapszulába zárva javasolják.
A terv lehetséges fejlődésére vonatkozóan a lift, kandelláberek, rossz tető megújhodásáról van szó.
Az egyszerű, nagyvonalú tetőtérbeépítés felé kellene vinni a terv fejlődését.


TERVTANÁCSI VÉLEMÉNY


A Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács 2012. december 6-án a 1051 Budapest, Zrínyi u. 5. alatt, a Duna Palota Széchenyi termében nyolc jelenlévő taggal határozatképessége birtokában tárgyalta a
Fekete Antal É/1 01-0907 (1118 Budapest, Somlói út 44.) Finta Stúdió és
Halvaksz Mónika É/1 01-4014 (1141 Budapest, Komócsy u. 29-31. B. ép. 2/6.) Finta Stúdió
által tervezett

Tetőtérbeépítés építési engedélyezési tervét – Budapest VI. Andrássy út 38. Hrsz.: 29070

A bemutatott terv professzionális, virtuózan használja a mai gyakorlatban elfogadott tetőtérbeépítések műszaki fegyvertárát. Az Andrássy úti bérpaloták szigorú homlokzati szerkesztése azonban a tetőtérbeépítések esetén is követendő, ezért a Tervtanács javasolja a teraszkimetszések újrafogalmazását. Budapest látképe a budai magasabb pontokról kiválóan feltárul, jó lenne megtartani ezt a nagyvonalú, cseréptetős formai együttest, melyet a kupolák, tornyok fémburkolatai ritmizálnak. Hosszútávon, kiemelt környezetben javasolható, hogy a tetőtérbeépítések értékvédelmi szempontból loftszerű, egyterű kialakítással készüljenek.

A fenti indoklás alapján a Tervtanács szavazás útján meghozott döntése, hogy a tervet a javasolt átdolgozás után ajánlja.

 

Kattintson a képre a nagyobb mérethez