CEU Közép Európai Egyetem Budapest Campus fejlesztése - tervtanácsi beszámoló

.

16-Nador utca section proposed

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

CEU Közép-Európai Egyetem Budapest Campus fejlesztése építési engedélyezési terv
műemlék, Budapest V., Nádor u. 9-15., Október 6. u. 12. Hrsz.: 24584,-85, -86, -87, -91.

Tervezők: Sheila O'Donnel (O'Donnell + Toumey Architects)
             Hidasnémeti Máté (M-Teampannon Építész és Mérnöki Kft.)
             Varga Bence (M-Teampannon Építész és Mérnöki Kft.)

Opponensek: Bazsó Gábor
                Dévényi Tamás
                Szabó Julianna

A tervet az ír tervezőiroda építészei mutatták be.

A tervezési feladatuk építészeti koncepció kidolgozása volt  a CEU fejlesztési törekvéseinek megvalósításához. A tervezési terület a Nádor u. 9, 11, 13, 15. és Október 6. u. 12. telkeket foglalja magába,  beleértve a meglévő Faculty Tower - Tanulmányi szárnyat.

A fejlesztés fő célja az Egyetem működési feltételeinek biztosítása egy létesítményben, a belvárosi campuson.

Az építészeti koncepció hűen követi a kiindulási stratégia alapvetéseit és irányait.
- "Nyitott Campust" létrehozni életre keltve a CEU "Crossroads - Szellemi gyújtópont" ethoszát
- "Permeability - Átjárhatóság" biztosítása a campus és a városszövet közötti világos útkapcsolatok révén
- "Interconnectivity - Belső kapcsolatrendszer" megvalósítása a campuson belül a belsőudvarok összekapcsolásával.

Az új épületben - a Nádor u. 15-ben - kialakításra kerül:

- Konferencia/Előadó/Bemutatóterem az utcai bejárat közelében,
- Oktató/Szeminárium termek az épület hátsó részében
- Korszerű könyvtár és multimédia szolgáltatás a felső szinteken, kilátással a Dunára.

 

Opponensi vélemények

Bazsó Gábor művészettörténész

A CEU campusának korszerűsítésére és bővítésére a Lipótváros szívében elhelyezkedő épülettömb öt telkén kerül sor, amelyeken jelenleg hat épület áll. A terv különösem érdekes a pesti városmag rehabilitációja szempontjhából, miel egy kiemelkedő jelentőségű műemléket, illeve a területi védelem alatt álló történeti épületállomány néhány további darabját egybekapcsolva kíván méltó otthont biztosítani egy jelentős közfunkciónak.

A hat épület kor szerint sorrendben:
A Nádor utca 9.sz. műemlék épület a reprezentációt és a társasági életet szolgáló palotaként 1826/27-ben épült fel, a reformkor kezdete előtt néhány évvel. A jelentős földbirtokkal és jó ízléssel rendelkező Festetics Antal építette Pollack Mihállyal. Az épület különleges  értéke a saroktengelyre szervezett térsor, amely igen gondosan megtervezett centrális terekből épül fel.
A Nádor utca 13. sz. alatt 1841-ben szintén  nagybirtokos megrendelő, báró Vay János, illetve leánya építtetett kétemeletes házat Hild József terve szerint, amely a pesti klasszicista lakóházak konvencionális  típusát képviseli. Többször átalakították.  Alapformája, illetve a kapualj és néhány további földszinti helyiség boltozata és a hátsó szárnyban lévő kör alakú lépcsőház utalnak a korára. Ezeket a terv is értéknek tartja és megőrzi.
A Pesten általában domináns historizmus kevéssé jelenik meg a campusba bevonni szándékozott épületeken. A Hild tervezte 13. sz. ház később átalakított homlokzatán 20. század eleji historizálás látható, A tervezett két új épület homlokzati illeszkedése szempontjából lehetnek érdekesek a szomszédos neoreneszánsz épületek.
A 20. század lső felét a Nádor 10. sz. egykori bérház képviseli, amely Jánszky Béla és Szívessy Tibor igényes alkotása, építtetője szintén egy jó ízléssel megáldott Festetics volt. A homlokzatot Moiret Ödön kvalitásos domborművei díszítik. A három darabból álló sorozat témáját egyértelművé teszik a rájuk vésett évszámok: 1914-1915, amelyek egyben a ház felépülésének idejét is megadják – világháborús emlékmű a Nádor utcában. A Festetics palota előcsarnokában áll négy szép női szobor Josef Kliebertől 1827-ből, amelyek a négy évszakot szimbolizálják. Kíváncsi vagyok, hogy az egyetem a két képzőművészeti ciklus közül melyiket fogja az új campus címerébe helyezni, a szép nőket vagy a háború borzalmait?
Az alaprajzi elrendezést tekintve a Nádor utca 11. és 13. is zárt belső udvaros tipikus pesti bérház. Ennek a szerkezetnek megőrzése, és egy nagyob egységbe integrálása a terv fő célkitűzése.
Van még két modern épület is, amelyeket bontani szándékoznak. Ezek a tömbkeretes beépítésnek tűzfalak közé igazított változatai. A Nádor utca 15. sz. irodaház Prakfalvi Endre szerint az előcsarnok vörös mészkővel burkolt oszlopai alapján lehetne akár 1947/48 körüli is, de a homlokzaton előforduló fogrovatos párkány miatt inkább 1967 körüli datálás valószínű.  A szocreál szigorúan klsszicizáló 1950/54 közötti időszakra kutató kizárja. Az október 6. utca 12. sz. könnyű acélszerkezetű, hullámzó homlokzatú irodaház 1973-ban épült Kovách István terve szerint.
A legfiatalabb épület a tömb közepén, a műemlék épülettel egy keskeny szakaszon összeépített CEU auditórium felette a tízemeletes könyvtár és oktatási épülettel, amely Iványi László terve szerint épült 1994-ben.
A területi védelem célja az utcaképek és a történeti beépítés egyéb jellemzőinek megőrzése. A történeti szerkezetek, burkolatok, felületképzés lehetőleg anyagában őrzendő meg az egyedi műemlékként nem védett épületeken is. A magas színvonalú iparos munkával kialakított részletek fontosak, mert művészi értékkel bírnak.
A területi védelem elsősorban az épületek külsejére figyel, de az is lényeges, hogy a belső terek karaktere is megmaradjon. A projekt megfogalmazott céljai között is szerepel, hogy a palotaépülettel szomszédos két épület eredeti jellege az átalakítás után is felismerhető legyen. Természetesen úgy ,hogy az egységes, a látogatók számára könnyen átlátható közlekedési rendszer prioritást kell élvezzen. ( Hasonló probléma jó megoldásaként említem a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár épületét, amelyet három elemből kovácsoltak egybe.)
A terv a Nádor utcai négy épület összeillesztését szépen oldja meg. A 15. sz. új épület a 13. sz. szintmagasságaihoz igazodik, a 13. sz. ház folyosóiról lépcsők vezetnek a megfelelő szomszédos szintekre.
A Festetics palota (műemlék épület) földszinti közlekedő rendszere – bejárati térsor, két udvar, azokat összekapcsoló kocsi áthajtó – a tervezett útvonalhálózatban is kitüntetett szerepet kapott. A nyolcszögű udvar északi oldalán kiszélesítendő nyílás az új közlekedési rendszer kulcsfontosságú eleme és a műemlékben nem okoz kárt.
A 13. sz. Hild-féle épület történetiségére a belsőben fragmentumok fognak utalni a földszinti boltozott terek és a hátsó szárny lépcsőháza. Úgy tűnik, hogy az udvar eredeti függőfolyosós képéből már semmi sem idézhető vissza. Három évvel ezelőtt a szállodává alakítás, illetve most az egyetem tervezői a 20. század második felében kialakult állapotot örökölték: a Transelektro irodaháznak sivár udvari falait. Érdemes lenne elővenni a ház korábbi terveit, remélhetőleg vannak ilyenek. Lehet, hogy a korábbi átalakítások során készült építéstörténeti dokumentáció is. Jó lenne tudni, hogy milyen lépésekben jutott el az udvar a jelenlegi lehangoló állapotig; hogyan valósult meg a 20. század második felében az emeletráépítés, majd később az irodaházzá alakítás? A jelenlegi terv számomra nem oldja fel a sivárságot, ráadásul ijesztőnek tűnnek az aula arányai is. Nem tudom hogyan válhat találkozások, beszélgetések kellemes helyévé a 30 méter  magas fedett udvar?
A Jánszky és Szívessy tervezte 11. sz. épület szerencsére eddig nem esett át radikális átalakításon. A mostani beavatkozás ilyen, de úgy tűnik, hogy mégsem lesz kárára az épületnek. A változtatások beleférnek a rehabilitáció fogalmába. Az udvar képe jelentősen módosul ugyan, de megmaradnak olyan markáns elemek – elsősorban a hátsó, keleti szárny szinte minden részletével együtt – ami által a tér megőrizheti eredeti karakterét. Az udvar oldalhomlokzatain a sűrű osztású ablakok megtartását is érdemes lenne megvizsgálni. Az utcai szárnynál pedig azt, hogy a jelenlegi főlépcsőházat e lehetne-e illeszteni a tervbe. A bemutatott megoldás, az udvar hátsó homlokzatának tükrözése is lehet elegáns, de az a lépcsőház, amit Jánszki Béla tervezett meg, és az akkori építőiparnak a Lipótvárosban általánosan magas színvonalon lett megépítve, érték.
A 11. és 13. sz. épület megmaradó belső tereivel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a történeti dokumentumok, illetve a vakolat és festésrétegek vizsgálata szerepet kell kapjon a belsőépítészeti tervezésnél. A Hild félre épület esetében a kapualjban és a többi boltozott helyiségben, a Jánszky-Szívessy háznál az udvari homlokzat vakolatának textúrája és színe tekintetében.
Az épületek revitalizációja, az új campus működése megkívánja az udvarok lefedését.
Kívánatos, hogy az üvegtetők markáns egyedi megfogalmazású szerkezetek legyenek, de a tervben szereplő üvegprizmák mérete városképi szempontból nem elfogadható. Pest városmagjának madártávlati képe – elsősorban a Budáról feltáruló látvány – nem viseli el ezen a területen a magasítást. A Bazilikával sem szabad ilyen módon konkurálni, illetve a látványba betakarni. A húsz éve épült Szabadság téri Bankcenter két emelettel lett magasabb a környezeténél, és ez annak ellenére zavaró, hogy fekete színnel igyekeztek kevésbé hangsúlyossá tenni.
Az utcaképek, a területi védelem mási aspektusa, szempontjából a terv nem kifogásolható. A Nádor utca 13. sz. nőtt ház esetében a jelenlegi állapot megőrzése támogatható. A campus új főbejáratának szánt szomszédos új épületrész, és az Október 6. utca 12. sz. új épület megfelelően illeszkedik az utcaképbe.
Az elmúlt két évtizedben Budapest sokat profitált a CEU jelenlétéből. A tervezett fejlesztés feltétlenül üdvözlendő. A terv méltó az egyetem rangjához, és a történeti épületek rehabilitációja szempontjából előremutató. A tetőfelépítményeket a városképre tekintettel nem tartom megengedhetőnek.


Dévényi Tamás

A város, - mint egy jó diák- folyamatosan vizsgázik. A hajdani építtetők meg tervezők már régen csak levéltári adatok, jobb esetben ismeretlen rokonok egy megsárgult fényképen, miközben a műveik (a város építőelemei) tovább élnek, hol szorongva, hol meg elárvulva, máskor meg vidáman és optimistán.
Egy átalakítás vagy egy foghíjbeépítés egy viszonyról szól: a múlt és a jövő viszonyáról. Mit tud és mit enged meg egy rég ház, és mit a szomszédos beépítések?
Persze korunk építtetői és tervezői is vizsgáznak, de most ne erre a kétségkívül vizsgaszerű pillanatra gondoljanak, hanem, hogy az új mű milyen helyzetbe hozza az ott lévő házakat és legkivált az ott élő embereket. Ennek a vizsgának sosem lesz osztályzat a vége, pedig akár évszázadokig is tarthat a hatása.
A tervezett féltömbnyi beavatkozás a fentieknél sokkal bonyolultabb helyzet. A tűzfalak természetüknél fogva nem összekapcsolni, hanem szétválasztani igyekeznek az egyes házakat, az eltérő korokban, eltérő szintmagasságokkal, többféle stílusban épült házak strukturálása eleve csak viszonylagos eredménnyel kecsegtethet. A CEU első nagy fejlesztése, amely Iványi László nevéhez fűződik az akkori elvek és az építész ízlése mentén egy több telekre kiterjedő épületszövetet eredményezett, amely tovább bonyolítja a kiindulási képet.
Látszólag előreszaladva: a terv szemmel láthatóan küszködik az Iványi-féle beavatkozással, számtalan helyen, - szerintem jogosan - elbontva azt.  Az akkori terv - végül is érthetően - a megadott térkinccsel számol, és a problémák pont ebből adódnak ma. A mostani terv szintén a mai lehetőségekre épül. Vajon nem előlegez-e meg a terv egy jövőbeni hasonló helyzetet?
AZ alapkérdés tehát a, hogy mi a CEU hosszú távú jövőképe? Tudom, hogy már korábban szóba került egy vadonatúj campus megépítése, ami mint látjuk elmaradt. A sikeres egyetem további bővítési igénye semmiképpen sem zárható ki. Ez a terv felkészült-e a jövőre valamiképp?
A hat ingatlannak öt utcai bejárata van. A terv megőrzi ezeket a két közbensőt tűzoltási céllal (kijáratok), a többi hármat teljes értékű bejáratként. E három bejárat a telek-együttes három sarkán van szinte. Ez a bejárat-struktúra egy szövetszerű, hierarchiamentes architektúrát előlegez meg. ami a fentiek miatt az egyetlen elképzelhető jó megoldás. A terv 0,5 szintterületi mutatót érvényesít a közhasználatra átadott területek okán. Ez a többlet valódi, átjárható városi térkincs után jár. A terv két helyen biztosítja ezt, de ez a két tér nem kapcsolódik egymáshoz, azaz nem passzázs alakul ki, hanem egy, az átadás után akár másnap lezárható tér létesül. Mindkét tér éppen a bejáratánál van leszűkítve: ez éppen ellentétes hatású, mint a deklarált cél.
Mindebből a diákok által több felöl megközelíthető, de a városi ember számára
közlekedési alternálót nem jelentő egyetem rajzolódik ki. A nyitott egyetem elképzelés,
látszólag nem nagyon illeszkedik korunk  Budapestjéhez, ahol a biztonsági
őrt is biztonsági őr védi (általában, teljesen fölöslegesen). De ha a belvárosi plázákra gondolunk (jó, csak egy pillanatra) akkor láthatjuk, hogy van esély szűrésre beléptető kapuk nélkül is.

A három bejárat három karakter.
A Pollack Mihály-féie szépséges udvarú sarokház természetesen változatlan marad kívülről.
Az Október 6.-a utcai új épület (Kovách István háza menthetetlen) az új szabályozásnak megfelelően alacsonyabb lesz elődjénél, ami nyilván pozitívum. Architektúrája szimpatikus, leszámítva a földszintet, ami valahogy megörökölte a bontandó ház hasonló különállását a várostól. A ferde bejárat (a zsák szája) számomra érthetetlen maradt.
A lebontott Nádor utcai ház helyére egy harmadik attitűd, egy izgő-mozgó homlokzat kerül. Az efféle erős plasztika példátlan a környéken, és sajnos teljesen érthető az is, hogy nem csak befelé, hanem, éppen a szomszéd épületeknél kifelé is formai gesztusokat tesz. Ez utóbbi ütközik a 45° szabállyal, amire könnyű azt mondani, hogy visszahúzzuk másfél méterrel, de ez már nem az a dinamika lenne. A Dunára kifutó Vigyázó Ferenc utcára néző homlokzat ikonszerűsége amúgy érthető vágyat fogalmaz meg a CEU részéről, de szerintem túlzott hangsúlyt kap így ez a bejárat. Számomra sokkal szimpatikusabb a perspektivikus metszeten ábrázolt, a műfaj miatt csak félig látszó architektúra.
Az épületegyüttes alaprajzi struktúrája szerintem - a fenti aggodalmakat ezúttal félretéve - kitűnő. Jónak tartom azt, hogy az egyes ingatlanrészek fölhasználása eltérő, de mindenki számára átjárhatóak maradnak. Az egyes udvarok összekapcsolása a lehető legjobb, a kialakuló közlekedési hálózat úgy tud sokféle maradni, hogy közben a mostani kiismerhetetlenség átláthatósággá válik. Épületenkénti megjegyzések:
Nádor utca 9. Pollack Mihály műemlék
A díszudvar összenyitása a 13. számmal szélesebb lesz a mostaninál. Ehhez sajnos két lizéna kell, hogy áldozatul essen, aminek nem örülök.
A hátsó udvarból kibontásra kerül az íves-ferde modernista beépítés - ennek viszont nagyon örülök, mert az udvar újra arányos tud lenni.
Nádor utca 11. Jánszky és Szivessv védett utcakép
Az épület igazi vesztesége a lépcsőház elbontása. Nem zseniális, de - különösen a felvonó kibontása után - kimondottan karakteres architektúra megtartása indokolt szerintem.
Három indokom van erre. Egyrészt azért maradjon meg, mert ez az olcsóbb megoldás. Pár méterre ugyanis létesülne egy új lépcsőház. Másrészt ez a lépcsőház kommunikálhatna az udvarral (nem zárt, mint a tervezett új) - ez az átláthatóság, térélmény segíti a tájékozódást is. Harmadrészt ez egy megmaradt érték - gazdagabb marad az egyetem általa. A füstmentes kialakítás megoldható ez esetben is.
Nádor utca 13. eredetileg Hild József védett utcakép
A szinte felismerhetetlenségig lecsupaszított ház többet már szinte nem veszíthet értékeiből. Sajnos mégis: az értékes kör alaprajzú hátsó lépcsőháza elbontásra kerülne. Nem javaslom!
Nádor utca 15.
A ház elbontása elfogadható, hiszen a helyén egy sokkal használhatóbb (és jóval nagyobb volumenű) épület valósulhat meg. A belső térstruktúra átgondolt, fenntartva a korábban megfogalmazott kritikámat.

Október 6.- a utca 12. Kováts István (SZÖVTERV)
Az épület elbontása indokolt. Az új ház a lehető legjobban kapcsolódik az Iványi-féle toronyhoz, annak logikus, költséghatékony átalakítása után.
Október 6.-a utca 14.
A ház udvarán álló épület nem ennek a tervezési ütemnek a része. Az épület későbbi bevonása az együttesbe megoldottnak tekinthető.
Az ötödik homlokzat:
A tetőzet jelentősen plasztikus lesz. Ennek fő oka épületgépészeti indíttatású- nagy puffer légtereket igényel a tervezett nyári hőháztartás az udvarok felett. A bemutatott távlati képeken erősen megjelenik a tetőzet, de számomra tolerálható módon, ritmusban és méretben. Az üveg – gondolom - árnyékolva lesz. ez a madárvédelem miatt is indokolt. A nagy kiemelések csak magas városi pontokról lesznek láthatóak. A tetőteraszok hasznos és szép helyek lesznek.
Összefoglalás:
A tervet az alábbiak figyelembevételével javaslom elfogadni:
Építészeti garanciák szükségesek a +0.5 szintterületi mutató érvényesítése esetén arra. hogy ezek a területek nem válnak magánterületté az átadás után. (bejáratok összeszűkülése, zsák-helyzet)
Maradjon meg a Nádor utca 11. fő-, és a Nádor utca 13. melléklépcsőháza. A Nádor utca 15. új homlokzata ne lógjon ki az utcavonalon kívülre. Architektúrája ne kerekedjen a másik négy épület karaktere főlé.


Szabó Julianna
építész, urbanista, egyetemi docens

Prológ
Jó az ügy! Örömmel vesz kezébe az ember budapesti egyetemfejlesztési tervet most, hogy a magyar állami felsőoktatás alól végleg kihúzzák a szőnyeget. A CEU-n még készülnek jogászok, történészek, közgazdászok, szociológusok, filozófusok – csupa olyan diploma, amelyet a magyar állami oktatáspolitika már leírt. De úgy tűnik, a nemzetközi szinten van kereslet, a CEU okleveleit egyre többen szeretnék megszerezni és azt hasznosítani – reméljük, hogy talán majd nem csak külföldön.

A helyszínről
És jó a kiindulási pont is. A Közép-Európai Egyetem már az elején urbánus környezetet választott, lemondva a zöldmezős fejlesztés könnyebbségeiről, műemlék épületet rekonstruálva.
És ugyanitt folytatják, pedig a nagy területigényű és komplexitású programot belegyötörni a Lipótváros telek- és épületstruktúrájába nem kis teljesítmény. De szerintem is megéri: az oktatás, oz oktatók és oktatottak integrálása a városi helyzetbe számtalan új kapcsolatot nyújthat, a tudományos és kulturális élettel való együttműködés, ami ennek az egyetemnek erőssége, ezen a helyen megvalósítható, A helyszínnek persze infrastruktúrális előnyei is vannak: a CEU ma is a környezetbarát közlekedést használja: a hármas metró megközelítéséhez nem kell sokat hozzátenni, de a nagy bicikliparkoló a jövőnek tett újabb gesztus. Gratulálok! Ennek ellenére tisztem rákérdezni, hogy a terv hogyan szándékozza teljesíteni az OTÉK és a kerületi előírások parkolási követelményeit. A jogszabály ugyanis jogszabály.

Természetesen nem csak az egyetem húz hasznot az urbánus élet koncentrációjából, hanem fordítva is: a környező sűrű lakószövetet felértékeli az egyetemi polgárság jelenléte, igényes fogyasztóként megjelenve a környék lakásai, kereskedelmi, vendéglátási és kulturális szolgáltatásai, sőt: közterület használata felé. Európa nyugati felén régóta fordult a kocka: a hatvanas-hetvenes évek agglomerációs campus telepítései után a városba telepített egyetemek vannak divatban. Olyannyira, hogy Párizsban a Rive Gauche új negyedét az építészetileg ikonikus, ám kevés közönségkapcsolatot generáló nemzeti könyvtár után a kétezres években az új egyetemi épületek köré szervezték – sokkal nagyobb társadalmi sikerrel. Az itt 2007-ben rozsdaövezetben felépült École Nationale Superieure d’Architecture de Paris-Val de Seine épületegyüttesével Frédéric Borel 2010.ben az Építészet Nemzeti Nagydíját söpörte be – a franciáknak ilyenjük is van.

A programról
Rokonszenves az építészeti program is: a program funkcionális kiszolgálásán a racionális és átlátható szerkesztésen túl a CEuU Találkozások – Crossroads filozófiáját kell megtestesítenie az építészetnek a Nyílt Campus koncepción keresztül. Az építészeti örökség ezt nem teszi könnyűvé, hiszen a homlokzatok nagy része meglévő, védett, kis nyílásrendszerű. De az átjárhatóság, az udvarok közösségi téré formálása, a rendszerszerű, átlátható kapcsolatok ígéretesek. Már csak az kell majd, hogy valaki az egyetem portásait és biztonsági őreit is értesítse a Nyitott Campus filozófiájáról. Mikor ugyanis legutóbb egy csapat francia építészhallgatóval jártam arra, mintha rosszul tájékozottak lettek volna.

A beépítésről
Engedélyezési dokumentációban nem kötelező, de annál szívet melengetőbb anyag elemzi a bővítés programját, a Lipótváros utcahálózatának jellemzőit, a körülépített udvaros beépítés történeti formáit, az épületcsoporton belüli szükséges és lehetséges kapcsolatokat,a körülépített udvaros épülettípus átalakulási esélyeit, gondolom, a Teampannon jóvoltából. Mindebből jó építészeti alapvetések jönnek ki.

Igaz a Nádor utca 15. központi építészeti hangsúlya városszerkezeti okból a dunai tengely miatt. Ebben az épületben van esély a műemlék épületekkel nem kompatibilis funkciók elhelyezésére. A kortárs homlokzat-képzés lehetőséget ad a legintenzívebb közönségkapcsolatot igénylő terek megnyitására. Az utcai homlokzatnak szükségszerűen a Közép-Európai Egyetem progresszív oktatásmodelljét kell megjelenítenie: ez az egyetem kortárs arca. A tervben szereplő kialakítás nem feltétlenül az én ízlésemet tükrözi, de a környezetbe illeszkedőnek tartom.
Jó az udvarok rendszerbe szervezése. Az alaprajzokat nézve egy otthonos, ismert méretű terekből összeálló univerzum születik meg számomra, amely a régi épülethasználatokat újraértelmezi. Az átjáró házakat, ahol új és új közösségek – itt karok – tárulnak fel. Az udvarok kommunikációs terét, ahol képzeletben már hallom, ahogy a hallgatók átkurjantanak a másik gangra.

A jó hangulatomba azonban rossz előérzet vegyül, amikor a nyolcadik, kilencedik, tizedik szint alaprajzára klikkelek. Nem lehet másfél-két budapesti belsőudvaros házat egymásra rakni, akkor sem, ha beleilleszthető az előírt utcai homlokzatmagasságokba. Az már ugyanis belülről sem ugyanaz. Már nem udvar, hanem nyomasztó légkürtő. Azt az M-M metszetet, amely erre rávilágítana azonban hiába kerestem az anyagban. „Tower”-t csak szabadon állóan lehet építeni, eklektikus városszövetben nem.

És akkor még hátra volt a feketeleves, az udvari felülvilágítók metszete és a látványtervek. Egy ideig kerestem a magyarázatot a hatalmas üvegdobozokra. Mondjuk a CEU ezentúl csillagászatot is tanít. Vagy botanikát, és a trópusi növények üvegházát csak így lehetett elhelyezni. Vagy színművészetet. és ez a díszletpadlás. Vagy az egész szolárpanellel van borítva és fűti a fél Lipótvárost. De sajnos nincs mentség. A fedett udvarok gravitációs szellőztetése gyenge érv Budapest világörökségi városképe ellenében. A Nemzeti Színházra biggyesztett síugrósánc nem haladó magyar építészeti hagyomány.

Azt gyanítom, építészeti önmegjelenítésről van szó. Sokéves tanári tapasztalatom pedig azt mondja: nem az mondja a legokosabbat, aki kiesik a padból, Kérem a kollégákat a koncepció finomságának és szerénységének megfelelően gondolják át még egyszer az udvarlefedéseket!

Addig pedig sajnos nem javaslom a CEU terveinek elfogadását az Országos Tervtanács számára.

Kattintson a képre a nagyobb mérethez


Tervtanács meghívott tagjai:
Nagy Ervin    Országos Főépítészi Iroda
Aczél Gábor DLA      Magyar Urbanisztikai Társaság
Arnóth Ádám    Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
Káldi Gyula    Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
Mányi István    Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
Okrutay Miklós    Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
Ráday Mihály    Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
Ritoók Pál    Kulturális Örökségvédelmi Hivatal


A tervtanácsi bírálat rövid összefoglalója:

A legnagyobb kritikát - az opponensek által is kiemelt – felülvilágítók prizmái kapták, a Nádor utcai homlokzat mellett, amelyek egyáltalán nem illeszkednek a városképbe.

Kritika fogalmazódott meg, elsősorban a Nádor utcai homlokzat kapcsán, mely nem illeszkedik a környező házakhoz, a negyed városképébe. A földszinten a köznek adott teret fölül ok nélkül elveszik, a felső díszített felület a finom utcaszerkezetbe nem illeszkedik. Kiemelkedő ugyanakkor, hogy homokkő homlokzatot alkalmaznának.

Lenyűgöző volt a terv bemutatása, felvezetése, ugyanakkor városrendezési szempontból túlfeszített a program. A szintterületi mutatót – ami így sem volt alacsony – még meg is kellett növelni. Zölden kellene néhány udvart hagyni, hogy ki tudjanak menni az emberek – legyen természetes fény és levegő, ne csak zárt termekben és udvarokban legyenek az emberek egész nap.

A természeti formák és a városszerkezet közötti összefüggés nem valósul meg.

Az 5 épületben 3000 ember lesz, ami Magyarországon még kisváros méretű is lehet a népességet tekintve. Ennek következményeként a környezet terheltsége gyökeresen meg fog változni.

Az 1800-as évek elején Hild várostervei alapján épült be a környék, az épületek lakófunkciót kaptak, alig helyeztek el közösségi területet. Az egyetemek elhelyezéséhez viszont megfelelő környezetet választottak Hild városrendezési tervei alapján.

A Nádor utca 15. homlokzatánál modern eszközökkel kellene valamilyen nagyon markáns jelet adni az egyetemnek, ami ugyanakkor simul is a környezethez. Az Október 6. utcai homlokzat is kaphatna markánsabb megjelenést, és a két utcai homlokzatnak lehetne több köze egymáshoz.

Az alapkoncepció nagyon jó, és jó az a bizonyos „összenyitás”: egyrészt az egyetemen belül, illetve a város áteresztése is egy nagyon jó gondolat. Az egy alapprobléma, hogy ezek mennyire tudnak megvalósulni, főleg a város átjárása.

Az építésznek alkalmazkodnia kell az épített környezethez. A prezentáció nagyon elemző volt, nagyon tágas volt. A megoldás pedig bátorságot mutat. Az első magyar campus a Trefort-kert volt – a CEU campushoz javasolják a tervezőknek ezt is figyelembe venni.

Az udvarok térkapcsolatai azonosulnak a budapesti városrész organizmusával. A tervnek ez az egyik fő értéke. A beépítés fölszint+két szint volt a Duna-partig kihatóan, paloták. Ezek után megjelent a földszint+ 3 szintes, földszint+4 szintes épületek, és még tovább, fölfelé. Zavaró a terület egyre nagyobb túlépítettsége – felfelé. Saroképületeknél ez még elfogadhatóbb, a tömbből kiemelkedően nem helyes megvalósítani.

Hosszas értékelés után a tervtanács a tervet nem ajánlja.


TERVTANÁCSI VÉLEMÉNY

53/2012.


A Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács 2012. december 13-án a 1051 Budapest, Zrínyi u. 5. szám alatt, a Duna Palotában tíz jelenlévő taggal határozatképessége birtokában tárgyalta a

Sheila O’Donnell (20A Camden Row, Dublin 8, Ireland) O’Donnell + Toumey Architects,
John Tuomey (20A Camden Row, Dublin 8, Ireland) O’Donnell + Toumey Architects és
Hidasnémeti Máté É-05 0431 (1053 Budapest, Veres Pálné u. 7.)
M-Teampannon Építész és Mérnöki Kft. által tervezett

CEU Közép-Európai Egyetem Budapest Campus fejlesztése építési engedélyezési tervét
Budapest V. ker. Nádor u. 9-15, Október 6. u. 12. Hrsz.: 24584, -85, -86, -87, -91

A CEU Közép-Európai Egyetem Budapest Campus fejlesztése alapvetően jó ügy, ebben a tervtanács tagjai és az opponensek azonos véleményen vannak. Minden résztvevő megbecsülését fejezte ki az iránt az alapos és minden aspektust vizsgáló tanulmányért és előadásért, mellyel a tervet jegyző ír építészpáros ismertette a tervezési koncepciót és annak fővároson belüli helyzetét, építészeti viszonyait. A tervezőpáros érzékenysége és fogékonysága Budapest belvárosának formakincsét és építészeti részletképzését illetően elismerést érdemel, ez a megismerni-megérteni vágyás magas színvonalú, konzekvens építészeti koncepciót eredményezett.

A tervet három opponens segítségével vizsgálta a tervtanács művészettörténeti, építészeti és városképi szempontból. A bírálatok, illetve a tervtanács tagjainak egyes hozzászólásai az alábbiak szerint összegezhetők:
Az egyetemi campus alaprajzi elrendezése, az újonnan kialakuló térszervezés működőképes a hat ingatlan, a zártsorú beépítés, a műemléki környezet és az egyedi védettségek dacára. Meggondolandó a valós nyitottság, a közterületi kapcsolódások és átjárások biztosítása.

Az alaprajzi elrendezéshez kapcsolódik a Nádor utca 11 és 13. ingatlanok lépcsőház elbontásának kérdése. Az alaprajzi struktúra finomítása során javasolt ezen épületek lépcsőházainak megtartása és koncepcióba illesztése.
A két bontással és az új beépítések szükségességével (Nádor utca 15., Október 6. utca 12.) a tervtanács alapvetően egyetért. Az Október 6. utcai új beépítés léptéke elfogadható, míg homlokzatképzése meggondolandó. A tervezők által vázolt építészeti koncepció a tervezők logikája mentén érthető, azonban néhol ellentmondásos. A példaként ismertetett Szervita téri Lajta Béla tervezte modern épület nyílásképzésének filozófiája nyomon követhető, sajnos azonban pont a földszint és bejáratképzés arányai esetében nem kellően átgondolt. A Tervtanács több tagja szerint szorosabb formai és részletképzésbeli azonosságot kellene mutatnia az egyetem két új épületének.

A Nádor utcai beépítés homlokzatképzése váltotta ki a legtöbb kritikát. Többségi vélemény szerint túlzottan dinamikus, a Nádor utca ritmusába nem illeszkedő homlokzatképzést javasoltak a tervezők. A tervtanács kedvezőtlennek tartja az épület főbejárata fölötti szintek radikális kiugratását, a nyílások és tömör felületek egymáshoz viszonyított arányát. A kortárs hangsúlyt a tervtanács alapvetően nem veti el, azonban az építészek által is megismert belvárosi épületek homlokzati plasztikájának léptékéhez jobban igazodó formavilágot javasol.

Szintén kritikát váltott ki a belső udvarok lefedésének kezelése. A zártsorú beépítések belső udvarainak lefedése, különösen középületek esetében nem szokatlan gondolat, jelen esetben azonban a jól bevált megoldások helyett meghökkentő ötlettel álltak elő a tervezők, és nem negatív, hanem pozitív, az épülettömegből kiugró „kristályszerű” képződményeket javasoltak. Tekintettel arra, hogy a CEU campusa a Bazilika közeli szomszédja, illetve a helyszín jól látható a budai Várhegyről is, a bevilágítók aránya és magassága áttervezendő.

Összegezve: az egyes homlokzatokat és a tetőtömeget ért kritikai megjegyzések alapján a Tervtanács a koncepció áttervezését várja el a tervezőktől.

A fenti indoklás alapján a Tervtanács szavazás útján meghozott döntése, hogy a tervet nem ajánlja.

 

Kattintson a képre a nagyobb mérethez

Kapcsolódó cikkek