Magyar Falu Termál Hotel elvi építési engedélyezési terv (Buzsák, Csisztapuszta) - tervtanácsi beszámoló

.

03-felulnezet terulet

 

 Magyar Falu Termál Hotel elvi építési engedélyezési tervét (Buzsák, Csisztapuszta) a Központi Építészeti–Műszaki Tervtanács 2013. január 24-én tárgyalta.

Tervező: dr. Szűcs Endre (Mérmű 87 Kft.)
Opponens: dr. Jankovics Tibor

Tóth Péter ((Mérmű 87 Kft.) mutatja be a tevet.

Az adott területre jellemző építészeti hagyomány a gyógyfürdő megvalósítása kapcsán hogyan jelenik meg, arra háromféle lehetőség van:
-    egyrészről egy műemlék jellegű épületbe költözik,
-    a második a helyi hagyományokat felhasználva, de azoktól eltérve, mintha nem igazán régi lenne, úgy építkezik,
-    a harmadik lehetőség pedig, hogy absztrakcióként kezeli az adott feladatot.

A terület környezetéről: a terület teljes mértékben zöldmezős beruházás.
A csisztapusztai gyógyvizet sokkal több angol, német, holland ismeri, mint magyar. A luxuskategóriát az önálló apartmanházakba történő telepítéssel kívánják megvalósítani. A magyar népi építészeti kultúrát szeretnék megmutatni a külföldieknek, mert valószínűleg elsősorban külföldiek fogják igénybe venni. Az apartmanházak elhelyezésével minél több intim teret kívánnak biztosítani a lehetőségekhez képest.
A telepítésnél fontos szempont volt, hogy azonos mértékben lássák az apartmanházakból a környező hegyeket, ne csak egy vonalban legyenek az épületek – ezért mozgatták el térben a telken, vigyázva arra, hogy a súlypontban a főépület legyen.
Ha már fürdőt építenek, honnan induljanak el? Pannóniában tartományban már a rómaiak is építettek fürdőket. Római példát kerestek, Caracalla termáit, azért mert az a fajta igény, amit a beruházó kért, és az a fajta térszervezés, ami a belső udvar és a két kereszttengely egy központi csarnokban találkozik –továbbgondolva megfelelőnek találták a fürdő terveihez.
A bejárati előcsarnoktól a víz különböző minőségén vezeti keresztül a látogatókat, előtte egy díszkút, a központi csarnokban egy ivócsarnok, és a kör alakú medencében meg is tudnak merítkezni. Az udvarokat keretező épületszárnyakban a látvány felé vannak a lakóegységek, a jobb alsó L alak a gyógyászat, a bal oldali L alak pedig a vendéglátás.


Opponensi vélemény

Jankovics Tibor DLA
Ybl-díjas építész

Magyar Falu Termál Hotel elvi építési engedélyezési tervéhez
(Buzsák, Csisztapuszta)
A Buzsákhoz tartozó Csisztapuszta fejlesztésére több projekt készült az elmúlt húsz év során, melyek – feltehetően a nagyságrendjük miatt – sorra meghiúsultak.
Örömteli fejlemény az, hogy most egy korszerű, a mai viszonyok közt reális nagyságrendűnek ítélhető gyógy- és termál hotel épül.
Az orvosi szakvélemények által rendkívül értékesnek minősített gyógyvíz jelenleg méltatlan körülmények között hasznosul.
Csak üdvözölni lehet és támogatni kell a beruházót, aki nem szakmai befektetőként jelentős tőkét mozgósít Csisztapusztán a gyógyturizmus fejlesztésére.

A beruházó egy – a tervezési program vonatkozásában – egyértelmű és határozott igényrendszert fogalmazott meg a tervező számára:
- Tartalmilag egy magas igényszintű, a szokásos balneoterápiás kezeléseken túl rehabilitációs feladatokat is ellátó gyógyszállót kellett tervezni.
- Formailag, építészeti felfogását tekintve pedig egy főépületből és apartmanházakból álló együttes kialakítása volt a cél, melyet a magyar népi építészet formai-hangulati visszaidézésével, kvázi annak stílusában kellett építészetileg kialakítani.

Így jött létre egy, a szállodaépítésben nem szokványos „falu-szerű“ beépítés, építészeti megoldását tekintve egy kihívóan sajátos „skanzen-jellegű“ együttes.

Ami a telepítést illeti: A terület személyforgalmi feltárása a telek dél-keleti sarkán történik, ennek közelében kaptak helyet a vendégparkolók. A gazdasági feltárás a telek dél-nyugati sarkára került. Az adott szituációban jól szolgálja a vendégek nyugalmát az épületektől jól elkülönített parkoló. Természetesen ebben az esetben megoldást kell találni a vendégek kulturált érkeztetésére és távozására, különös tekintettel a mozgáskorlátozottak várhatóan magas arányára. Ezt a problémát úgy hazai, mint külföldi viszonylatban, több helyütt sikeresen kezelték. A továbbtervezés első fázisában dönteni kell a megoldás valamelyik változata mellett, és annak megfelelően lehet majd alakítani a telken belül tervezendő infrastruktúrát. A szállodát, fürdőt és gyógyászatot magába foglaló főépület a három nagyméretű mesterséges termál-tó közti szárazulat súlypontjába került, míg mellette és mögötte fűrészfogasan sorolva, szigorúan a formális szimmetria szabályai szerint helyezkednek el az apartmanházak. A templom a főépület tengelyében, a központi tó félszigetén kapott helyet.
A rendszer logikus, működőképes, de számomra kissé merev. Meggondolandó az alapelvek és súlypontok megtartásával a tervezett épületállomány valamivel oldottabb telepítése.
Első pillanatban ellentmondásnak tűnhet a vendégszobák és apartmanházak javarészt északi tájolása, de ezt a döntést az épített környezet minősége és a táji környzet adottságai egyértelműen indokolják. Az építési területet déli oldalról egy zsúfolt, rendetlen, többnyire igénytelen építményekből álló üdülőtelep határolja. Értékelhető kilátás valójában északra a Fonyódi-hegy és a Badacsony irányába adódik.
A tereprendezés és parkosítás konzekvensen alkalmazkodik a beépítéshez. A nagyméretű tavak és zöldfelületek aránya és rendszere a Nagyberek hangulatát idézi.
A főépület lényegében egy gyógyszálló, melyben a szállodai szobák és vendéglátás mellett helyet kaptak a gyógyászati kezelések és a gyógyfürdő. A négy saroktornyos, két csarnokteres épület úgy alaprajzi rendszerét, mint tömegképzését tekintve a monarchia időszakának fürdőépítészetét idézi.
(Budapest, Marienbad, Pöstyén, Félixfürdő, Herkulesfürdő, Harkány, Hévíz és sorolhatnánk még azokat a helyszíneket, ahol hasonló típusú fürdőépületek működnek a mai napig.)
A tervezett épület térstruktúráját tekintve magában hordozza egy igazán elegáns és jól működő gyógyszálló megvalósításának lehetőségét. Tömegalakítása mozgalmas, architektúrája visszafogott, egyszerű és sallangmentes.

Ebben a tervezési fázisban a funkcionális megoldások rézsletes elemzését nem tartom fontosnak. Meggyőződésem, hogy az építési engedélyezési fázisban az épületben végzendő tevékenység részletes elemzésére alapozva a szükséges funkcionális pontosításokat el fogja végezni a tervező.

Az apartmanházakban 22 lakóegység kapott helyet. Mindegyiknek saját gyógyvizes medencéje van terasszal és kertkapcsolattal rendelkezik. Egy ilyen magasszintű szolgáltatás esetén megfontolandó lenne a lakóegységekben a kis gyógymedencék mellett egy-egy kezelőágyat is elhelyezni. Ezzel a megoldással a gyógyvizes kezelés mellett a masszázs, bizonyos pakolások és fizikoterápiás kezelések saját lakosztályban is történhetnének, így a kezelések után előírt pihenés lehetősége is jól biztosított lenne. Erre több példát is találhatunk a nemzetközi gyakorlatban.

Feltételezem, hogy a marketing szempontok mellett a magyar népi építészet tisztelete és szerete késztette a megrendelőt arra, hogy az exklúzív apartmanok elhelyezését különböző tájegységekből transzponált népi ihletésű épületekben helyezze el.
Ez az egyébként építészetileg izgalmas, skanzent idéző megoldás az építész számára paradox helyzetet teremt, amennyiben hagyományos népi építészeti keretben kell megvalósítani a mai kor igényét kielégítő funkciókat, technológiákat. A bemutatott tervben ez csak részben valósult meg, jelesül az apartman belső funkcionalitásában.
Kívánatos lenne a későbbi tervfázisok során ezt a szándékot úgy továbbvinni, hogy az apartmanházak architektúráján az autentikus népi építészeti elemek mellett, mintegy a belső funkció kivetüléseként a 21. század is nyomot hagyjon.

Összefoglalásként:
- a benyújtott dokumentáció elvi építési engedélyezési tervi fázisban megfelel az elvárható szakmai és szakszerűségi követelményeknek
- a tervezett épületek nagyságrendjükkel, tömegképzésükkel jól kielégítik a környezetbe illesztés követelményeit
- megfelel a vonatkozó településrendezési tervben és a helyi építési előírásokban foglaltaknak
- tájvédelmi szempontból megfelel a követelményeknek
- településrendezési hatását nehéz megítélni, kiinduló eleme lehet a környezetében a jövőben megvalósuló fejlesztéseknek.
Javaslom a tervtanács írásbeli állásfoglalásában rögzíteni: a továbbtervezés során pontosítani kell a tervezési programot. Ehhez szállodatechnológus, orvostechnológus, fürdőtechnológus és marketing szakemberek bevonásával modellezni szükséges úgy az egyes épületekben folyó tevékenységeket, mint az épületek együttes üzemeltetésének kérdéseit. Csak így biztosítható a megvalósítandó épület szakszerű, hatékony működtetése.

Tervtanács meghívott tagjai:

Nagy Ervin
Bodonyi Csaba DLA
Aczél Gábor DLA
Arnóth Ádám
Káldi Gyula
Okrutay Miklós
Ráday Mihály
Dr. Reith András
Ritoók Pál
Sáros László DLA


Tervtanácsi vélemény:

A tervezett beépítés főépületből és apartmanházakból áll, a szállodaépítésben nem szokványos „falu-szerű” kialakítással. A reális nagyságrendű gyógy- és termálhotel építészeti megoldását tekintve „skanzen –jellegű”. A nagyméretű tavak és zöldfelületek aránya és rendszere a Nagyberekre emlékeztetnek.
A tervben megoldást kell találni a vendégek kultúrált érkeztetésére és távozására, különös tekintettel a mozgáskorlátozottak várhatóan magas arányára. A jelenlegi kissé merev telepítési rendszer helyett egy oldottabb telepítés megfelelőbb lenne. Az autentikus népi elemek használata mellett a Tervtanács javasolja, hogy a belső funkció kivetüléseként a 21. század is hagyjon nyomot az épületek megjelenésén. Hiányzik mind a stiláris, mind fizikai kapcsolat a főépület és a az apartmanházak között. Célszerűnek látszik megoldani a főépület és az apartmanházak közötti fedett közlekedés kérdését is.
Ezeken túl a Tervtanács javasolja az apartmanházak esetében a fedett terasz kialakítását, az alaprajzok újragondolását, a belső funkcióhoz igazodó homlokzatot. Érdemes továbbgondolni a főépület alaprajzát is. Az utcáról érkező vendégnek a szobája eléréséhez végig kell haladnia a fürdő területén.
A tervezett templom szintén kérdéseket vet fel. Miért pont erdélyi vagy felső-Tisza-vidéki fatornyos kerülne ide?
Az egész Kárpát-medencéből kiszemezgetett parasztház-arculatok látványa nem pótolhatja a Somogyban meglévő valóságos skanzenek meglátogatását. Emellett fontos lenne egy egységes építészeti vonalat végigvinni az összes épületen, a helyi építészeti hagyományokból kiindulva.
A továbbtervezés során pontosítani kell a tervezési programot, megfelelő technológusok bevonásával az optimális üzemeltetés érdekében.

A fenti indoklás alapján a Tervtanács szavazás útján meghozott döntése, hogy a tervet átdolgozás után ajánlja.

 

 

 

 

Kapcsolódó cikkek