Széchenyi akna, Pécs elvi építési engedélyezési terv - tervtanácsi beszámoló

.

03-foto06

A Széchenyi akna elvi építési engedélyezési tervét -műemlék, 7627 Pécs, Széchenyi akna 1. Hrsz.: 38086/15 a Központi Műszaki-Építészeti Tervtanács 2012. december 13-i ülésén tárgyalta.

Tervező: Koller József (Koller és Társa Tervező Kft.)
Opponens: Győr Attila

ELŐZMÉNYEK

A Széchenyi István akna területén a telken belül jelenleg több különálló az egykori bányászatot kiszolgáló épület áll. Az aknaház és aknatorony épületet a Duna Gőzhajózási Társaság építette 1923- 24-ben a bécsi Joseph Schöngut építész tervei alapján. Az aknatorony és aknaház építését követően az épületegyüttes északi bővítéseként elkészült 1926-ban Gút Árpád és Gergely Jenő irodája tervei alapján épült bányaház. Az aknatorony és aknaház, ill. a bányaház épületegyüttese 2004 óta védett ipari műemlék, a telken belül több különálló épülettel együtt. A jelen terv az aknaház és aknatorony épületét érinti, mely az épületegyüttes déli épületrésze.
Az épület jelenlegi tulajdonosa egy átfogó koncepció alapján megkezdte a területen lévő épületállomány fokozatos felújítását és hasznosítását. Ennek a programnak a keretében kapott engedélyt az aknatoronnyal egy egységet képező volt bányaház épülete, melynek felújítása megkezdődött. A felújítási program következő eleme az aknaház és aknatorony épületrész homlokzati felújítása, melyre határozat született. A homlokzat felújítás kivitelezése a jelen terv készítéséig nem kezdődött meg. A következő tervfázisban felvázoltuk az aknatorony teljes átalakítási programját, melyet az építészeti és műemlékvédelmi szempontok tisztázása érdekében elvi engedélyezési tervformájában készítettünk el. Erre a tervfázisra 09-9/3558-36/2012 sz. határozattal építési engedély került kiadásra, mely azóta jogerőre emelkedett.
A jelen tervfázisban az elvi engedélynek megfelelően, az abban megtervezett lakásra készül építési engedélyezési tervdokumentáció. A tervezési programban az Építtető a korábbi lakó funkciónak megfelelő helyiségigényt határozta meg, azzal, hogy a tervezett beépítés az engedélyezési tervdokumentációban egy reprezentatív irodaként kerül használatba.

 

Kattintson a képre a nagyobb mérethez

TERVEZÉSI PROGRAM

A tervezési feladat a jelenleg használaton kívüli aknatorony egykori gépészeti szintjein iroda funkció kialakítása három szinten (4.szint, 5. szint és 6. szint) . A 4. szinten létesül az érkezési szint, mely egy légterű helyiségkapcsolattal alakul ki, megtartva a homlokzati falak belső látványát. Egyedül a vizesblokk helyisége van lehatárolva. Az 5. szint alacsonyabb belmagasságú, alapvetően gépészeti terület, kiegészítve pihenő területtel, kapcsolódó vizes helyiségekkel. A 6. szinten meghagyva a hatalmas teret, egy reprezentatív belső alakul ki, melyben megtartunk egy, a régi gépészeti funkciót idéző motoros kereket. Az itteni irodai funkció kiegészül egy teakonyhával, vizesblokkal. Az így kialakuló irodaszintek megfelelő megközelítésére a torony összes szintjét összekötő új liftet tervezünk. Az épület Déli sarkában meglévő, az összes födémen megjelenő nagyméretű födémlukasztás szerkezeti bontás nélkül felhasználható az új liftakna számára. Az acélszerkezetű csigalépcső jelenlegi helyén megmarad, felújításra kerül. A felső használati szintek közötti átjárást egy kiszélesített, újra tervezett szakasz építésével biztosítjuk. Tervezési feladat továbbá az aknaház épületéhez csatlakozó épületrészben négyállásos garázs elhelyezése. Az aknaház alsó szinti nagy belmagasságú terébe várhatóan multifunkciós tér kerül, a déli oldalon a kapcsolódó manzárdtetős épületrész helyiségei pedig kiállítótérként fognak funkcionálni. Ez a program egy következő engedélyezési tervfázisban terveződik.

TERVEZETT ÁTALAKÍTÁSOK

A tervezési koncepció a műemlék épület külső megjelenését az épület értékeihez méltó módon és a műemlékvédelmi szempontoknak megfelelően helyreállítani. Az aknaház épület belső terében csak az új funkcióhoz szükséges (előtér és lépcsőház) lehatárolásokat terveznek olyan módon, hogy az épület eredeti építészeti karaktere megőrződjön. Az aknatorony egykori gépészeti szintjei iroda funkciót kapna. A tervezett átalakítások az alábbiak:
1. A homlokzati felújítás a korábbi építési engedélynek megfelelően tervezett. A külső ablakokat a meglévő ablakok mintájára egyedi ill típus acélszerkezetű hőszigetelő üvegezésű ablakokra cserélik. A homlokzat felújítás során a nyilvánvalóan utólagos nyílásbontásokat befalazzák. A hiányzó vagy időközben részben befalazott ablakokat pótolják.
2. Az aknaház épület belső terében csak a lépcsőház és a lift megközelítését szolgáló terek lesznek leválasztva. Az egykori főbejárathoz kapcsolódó közös előteret választanak le. Ebből közelíthető meg a lépcsőház és a garázs. Az egyben hagyott többfunkciós tér az É-i oldalon az irodaház felé kapcsolódik, megközelítését külön tervfázisban kell megtervezni. Az előteret a jelenlegi galériaszint kiegészítéseként épített födémmel zárják le, így az eredeti két lépcsőn megközelíthető galéria körbejárható lesz. Az aknaház nagy belmagasságú tere multifunkciós térként nagyrészt egyben marad, a pontos funkció később határozható meg.
3. A terasz szinten lévő nagyméretű födémáttörésben medencét alakítanak ki, mely idézi a régi födémáttörést. A terasz padlószerkezetét hőszigeteléssel és vízszigeteléssel kell felújítani.
4. Az aknatorony felső szintjein reprezentatív irodai funkció (4., 5. és 6. szint) lesz kialakítva..
5. A használati szinteken 15-20 cm vastagságban belső hőszigetelő falszerkezetet tervezünk. A szintek közötti födémszerkezetek is felülről hőszigetelést kapnak.
6. A jelenlegi nagyméretű nem használt gépészeti födémáttörléseket megszüntetik a beépített szinteken is.
7. A jelenlegi felvezető húzott lépcsőfokú csigalépcsőt felújítják, kiegészítik, mellé új lift készül acél tartószerkezettel.
8. A torony fölső szintjén (6. szint) lévő acél meghajtó kerekek közül 1-et megtartanak a tér részeként, a futódarut elbontják.
9. Az aknaházhoz délről kapcsolódó lapostetős épületszárnyban (egykori széntörő) garázs funkciót javasolnak a homlokzaton két darab szekcionált garázskapu elhelyezésével, a jelenlegi padló födémáttörésének megszüntetésével.
10. A kontyolt manzárdtetős egykori széntörő épületrészben a jövőben a Széchenyi akna történetét és a bányászatot bemutató kiállítás kaphat helyet.

 

Győr Attila művészettörténész
opponensi vélemény

A pécsi Széchenyi akna átalakításának terve 2012 augusztusában járt már a T. Tervtanács előtt örvendetes, hogy az akkor bemutatott tervet azóta átdolgozták, figyelembe véve a Tervtanács javaslatait, útmutatását. Jelen terv értékeléséhez felidézem az akkor készült opponensi vélemény kissé szentimentálisra sikeredett történeti bevezetőjét. Amikor 2004-ben egy ködös áprilisi reggelen először pillantottam meg a pécsi István akna, majd a Széchenyi akna tornyát, azonnal éreztem, hogy ettől a látványtól soha nem fogok szabadulni. A két vasbeton-kolosszus építészeti ereje lenyűgöző, s bár közel ezer építészeti alkotás műemlékké nyilvánításában működhettem közre, a két torony mindig kicsit más volt, mint minden egyéb műemlék: a pécsi aknatornyok képei, akár a wagneri óriások, Fafner és Fasolt döngő léptei, kitörölhetetlenül beleivódnak az ember érzékeibe.

Noha az épületek különleges volta első látásra is szembeötlő, a történeti elemzés tovább erősíti mindezt. Az Első Dunagőzhajózási Társaság (DGT) olcsó energiahordozó termelése céljával 1853-ban Pécsbányán létesítette első üzemét, az András aknát. A gazdaságosabb kitermeléshez szükséges átalakítások levezényléséhez a DGT 1913-ban Pécsre csábította bányaigazgatónak az egyik legtekintélyesebb cseh bányamérnököt, Jaroslav Jicinskyt. A kiváló szakember többek között a két hasonló kialakítású telep, az akkori nevük szerint Szent István akna és a Gróf Széchenyi István akna létrehozásában működött közre. A háború és a háború utáni válság miatt elhúzódó, 1926-ig tartó építkezés során Jicinsky cseh példák alapján modernizálta az aknákat: a két akna épületei (fürdők, bányaházak, öltözők) szinte teljesen megegyeznek az ostravai bányák hasonló épületeivel, egyes részleteiket Ostrava vidékén is készítették s hozták Pécsre. Német előképek nyomán az ostravai bányák aknatornyai azonban kivétel nélkül acélszerkezetiek, miként a szintén Ostravából hozott pécsi Vasas-Thomen akna s az összes magyarországi bánya aknatornya. Az István akna és a Széchenyi akna tornyai azonban vasbetonból készültek, az egyetlen csehszlovákia-morvaországi prototípus, a Breclav és Brno között félúton található Oslavany-Kukla bánya aknatornya majdnem pontos másolataként. Az épületek terveit a beszédes nevű Joseph Schöngut készítette (a korábbi kutatások a siófoki víztornyot építő Gút Árpád és Gergely Jenő irodájához kötötték a tervezést), a kivitelezést a szolnoki víztornyot is jegyző Ast Ede és Tsai. cég végezte.
Hasonló jellegű toronyból tehát Magyarországon csak ez a kettő készült, amelyek kivitelezésben, részletképzésükben monumentálisabbak, merészebbek az eredetit jelentő kuklai változatnál (jobban kiültetett konzolok, tagoltabb tető stb.). A két aknatorony a hozzájuk kapcsolódó épületegyüttessel különleges, nemzetközi vonatkozásban is kimagasló értéket jelentenek, amely kimagasló értékre hasznosításukkor is tekintettel kell lenni. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a 2004-ben közel hasonló állapotú két torony közül mára az István akna tornya (és többi épülete is) a gátlástalan barbárság áldozatává vált: a környéken lakók az őrizetlen épületekből minden mozdíthatót elvittek, az aknatorony ablakait is kiszedték, s a torony teteje is beszakadt. Az illetékes területi örökségvédelmi felügyelő tájékoztatása szerint jelen körülmények között az István akna megmentése reménytelennek látszik, így az őrzött Széchenyi akna megőrzése, felújítása még fontosabbá vált.

Rátérve a Széchenyi akna együttesére, megállapítható, hogy az egyébként húsz éve bezárt bányatelep nagyszámú épületből áll, amelyek közül műemléki értéket jelent a tárgyi aknatorony és aknaház, a hozzá északnyugatról kapcsolódó bányaház, s az északkelet felé álló két épület, az 1906-ban elkészült Kraz-műhely és a kompresszorház (a bányaház és a kompresszorház a toronnyal egykorú). Jelen terv csupán az aknatorony és aknaház rekonstrukciójával foglalkozik, amelynek bármiféle hasznosítása, felújítása szakmai szempontból elméletileg és kivitelezési-használati szempontból gyakorlatilag is nehezen képzelhető el a többi épülettől elszakítva, önálló elemként, ám elvi építési engedélyként mindenképpen érdemes, sürgős beavatkozást igénylő állapota miatt pedig szükséges róla beszélni.
Az aknatorony jelenlegi tervei szerint az épületben reprezentatív irodaegyüttes kerülne elhelyezésre, míg a korábbi változatban lakásokat kívántak a toronyban elhelyezni. Mindkét ötlet önmagában nézve logikus, a nagy térben luxuslakás és reprezentatív iroda is elfér, pazar kilátással a hegyekre.
Az aknatorony és az aknaház tervezése során a tervezők törekedtek a kiemelkedő műemléki érték lehetőség szerinti legpontosabb megőrzésére. A torony szerkezetét, kialakítási rendszerét megőrzik, külső megjelenésén keveset változtatnak. A tönkrement anyagokat (tetőfedés, fémszerkezetű ablakok stb.) az eredetinek megfelelő módon szándékoznak kicserélni.
Jelentős változás az előző verzióhoz képest, hogy a tervezők az aknatorony gépei közül egyet megtartanának, s a legfelső emeleti irodában installációként szerepeltetnék a nagy méretű meghajtó kereket. Korábban az összes gépet kivették volna a toronyból, s azokat az épület előtt állították volna fel műtárgyi bemutatás jelleggel. Pedig a gépek a torony, s az egész telep lelkét jelentették. Az akna 2 db Ward-Leonard típusú, Koepe rendszerű hajtótárcsás szállítógépe a 41,2 méter magas vasbeton szállítótoronynak a 28,85 méterén kialakított gépházában került elhelyezésre. A szállítógép a bányák felhagyásáig, a kilencvenes évek elején elkövetkezett betömedékelésig rendeltetésszerűen és megbízhatóan üzemelt 523 méter mélységig. Az impozáns gépeket az István aknában már csúnyán megcsonkították, itt még megvannak. A gépek elvitele óriási technikatörténeti veszteséget jelent, a meghajtó kerék megőrzése szépségtapasz csupán, még ha a tulajdonosi-tervezői pozitív hozzáállás szép példája is.
A következő átalakítás összefügg az előzővel: a gépek egykor mélybe nyúló részeinek kialakított födémáttörések megszüntetését javasolják a tervezők. A nyílások már ma is teljességgel fúnkciótlanok, de amennyiben a gépek mennek, a födém nyílásai érthetetlenné is válnak. Jó megoldás, hogy a liftet sikerült valamelyik meglévő födémáttörésben elhelyezni. Csak remélni tudom, hogy a födémek átalakításánál az eredeti, s máig megmaradt burkolatokból (a szintek fekete-fehér padlójából) meg tud őrződni valami, a látványterveken erre látok is képi utalásokat.
Az első verzió legdurvább beavatkozását a felső szint, a gépház szintjének födémmel való kettéosztása jelentette, amely födém tönkretette volna a magasan lebegő helyiség drámai térélményét. A födém elhelyezését hevesen elleneztem, annak sem esztétikai, sem funkcionális indokát nem láttam, s erről hasonlóan nyilatkozott a Tervtanács is. Rendkívül örvendetes, hogy a beruházó elállt korábbi szándékától, s a terv szerint megőrzi a helyiség egységes terét. A belső hőszigetelés biztosíthatja a reprezentatív iroda élhetőségét, a tér egységének hatását a szükséges vizesblokk dobozszerű elhelyezése sem rontja el. Hasonló irodával találkozunk a budapesti, a Blaha Lujza téren egykor állt Nemzeti Színház megmaradt víztornya esetében: a tulajdonos számítástechnikai cég körpanorámás irodát épített ki a firenzei Palazzo Vecchio tornyát imitáló víztoronyban, s személyes tapasztalatból állíthatom, a drámai helyszín erősen megnöveli a hazai pályán tárgyaló fél esélyeit a hüledező látogatóval szemben.
A külső homlokzaton is jelentkező változtatást jelent a csigalépcső mellett kialakítandó lift. Ezzel nincs mit tenni: bármiféle hasznosítást kap is a torony felső része, a veszélyes csigalépcsővel való megközelítése nem elégséges. Remélhetőleg a lépcsövei harmonizáló, súlytalan liftépítmény kerül a pillérközbe, s a lehető legkevésbé rontja majd a torony megjelenését.
Az alsó szintek kisebb átalakításai elfogadhatóak, még a nyugati homlokzatra tervezett két nagy garázsajtót is elbírja az épület.
Az átalakítások áttekintése után érdemes egy rövid kitérőt tenni oda, ahonnan a pécsi tornyok érkeztek, a morvaországi Kukla bánya területére. A bányászat ott megszűnt, az épületeket szépen felújítva átadták. A parkosított területen kalandpark az épült, a bányaházban étterem, az aknatoronyban múzeum és kilátó várja a vendégeket. A gépek sorsáról nincs tudomásom, az interneten elérhető képeken mindenesetre nem láthatóak. A pécsi Széchenyi akna a romlásnak indult István aknával egyetemben a magyar építészet és ipartörténet kimagasló értékű emléke. Megmentése, helyreállítása, értékeinek tiszteletben álló új funkcióba helyezése nemzeti érdek, illetve annak kellene lennie. Jelenleg a befektető aknatorony leglátványosabb részének az átalakításán gondolkodik, a közvetlen közelében található többi épület sorsával jelenleg nem törődik. Az együttes közepén található épület elszigetelt tervezése több szempontból aggályos így. Ha ettől eltekintve azonban, az új tervet szemügyre véve megállapítható, hogy a befektetők törekedtek a műemlék értékek tiszteletben tartására, s ebben jelentős előrelépést tettek az előző, nyáron bemutatott változathoz képest. Óriási és pozitív változás, hogy az aknatorony impozáns felső tere födémosztás nélkül egyben megmaradhat, az irodai funkció pedig szűk körű látogathatóságát is biztosítja. Továbbra sem megnyugtatóan megoldott kérdés az értékes gépek sorsa, a szinteket áttörő gépeket csupán technikatörténeti, múzeumi bemutatás tenné lehetővé – sem irodai, sem lakófunkciót nem lehetne a gépezet teljes megtartásával az épületben elhelyezni. A felső szinten meghagyott felhajtókerék az egykori szerkezetet felidézi ugyan, de torzóként csak emlékműve annak. Amennyiben hazánkban számos ilyen jellegű torony lenne, az értő hozzáállású tervet örömmel támogatnám, de mivel gyakorlatilag ez az utolsó, még teljes egységében meglévő épület hazánkban, csak fájó szívvel, de el tudom fogadni az egyébként igényes, kiérlelt és szimpatikus tervet.

Kattintson a képre a nagyobb mérethez

Tervtanács meghívott tagjai:

Nagy Ervin Országos Főépítészi Iroda
Aczél Gábor DLA   Magyar Urbanisztikai Társaság
Arnóth Ádám  
Káldi Gyula  
Mányi István  
Okrutay Miklós  
Ráday Mihály  
Ritoók Pál  

A Tervtanács bírálatának rövid összefoglalója:
A tervtanács kifogásolja hogy az épület környezetéről nincs szó. Erősen csonkolt megoldás jön létre, környezet híján pedig nagyon nehezen értelmezhető.
Bármilyen elegáns loft lakás és irodák alakulnak ki, figyelembe kellene venni, hogy Magyarországon ez az egyetlen ipari műemlék.
A loft nem csak műfaj, hanem szemléletmód. Ugyanakkor a loft lakás nehezen kifűthető, használható jól lakásként. Ezzel egy ipari műemlék részben megsemmisül.
Javasolják, hogy ne lakásként funkcionáljon, hanem valamilyen köztérre használható funkció kerüljön megvalósításra.


TERVTANÁCSI VÉLEMÉNY

A vasbeton szerkezetű Széchenyi akna egyedülálló ipartörténeti emlék, helyreállítása, értékeit tiszteletben tartó új funkcióba való helyezése üdvözlendő. Jelen terv csupán az aknaház és az aknatorony, az együttes leglátványosabb elemének hasznosításáról gondolkodik, a közvetlen közelében található értékes, de leromlott állapotú épületek sorsával nem törődik. Az együttes közepén található épület elszigetelt tervezése több szempontból érthetetlen, szükség van egy a környezetre is kiterjedő terv készítésére.
A Tervtanács előtt 2012. augusztusában bemutatott elvi engedélyhez képest örvendetes változás a felső gépházszint impozáns terének egységben tartása. Továbbra sem megnyugtató azonban a gépek sorsa, melyek elbontása óriási technikatörténeti veszteséget jelent, még ha szép példája is a tulajdonosi-tervezői hozzáállásnak a meghajtó kerék megtartása. Az épület, a környezet és a tervezett funkció között alapvető ellentmondás feszül.

A fenti indoklás alapján a Tervtanács szavazás útján meghozott döntése, hogy a tervet nem ajánlja.