Városliget elágazás vasúti megállóhely (2012.09.27.)

.

07-peronteto latvanyterv1-uj

A Városliget elágazás vasúti megállóhely építési engedélyezési tervét a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács 2012. szeptember 27-i ülésén tárgyalta.

 

Makláry Jenő tervező mutatta be a tervet:
A Nyugati pályaudvarhoz csatlakozó vasúti hálózat fejlesztése keretén belül megvalósuló elővárosi szakaszok fejlesztése projekt.
A városligeti elágazás csomópontban egy vasúti megállóhely létesül: a Kacsóh Pongrác út vonala, a Mexikói út és a Hungária krt. csatlakozása által lehatárolt területen. A Hungária krt.-ét és a Mexikói úton lévő Milleniumi földalatti végállomást egy gyalogos aluljáró köti össze a tervezet szerint. A gyalogos aluljáró a vasúti terület alatt áthaladó részéből a megvalósításra kerülő peronra először egy, majd a későbbiekben még egy lépcső és lift vezet fel.
A tervező feladata a peronfedés volt, illetve a gyalogos aluljáró Mexikói út, és Hungári krt. út végi lift építészeti megtervezése. A perontető hossza 250 m, acélszerkezetű építmény. A középvonalában egy pillérsor tartja, a pillérek rasztertávolsága 12,5 m. Az acélszerkezet két irányban konzolos, alumínium borítással. A perontető fedése PVC lemez. A pillérek nem kapnak szerelt burkolatot, azok acél zártszelvény ikerpillérek. A csapadékvíz védett helyen, a pillérek között távozik. A megépítésre kerülő lift építészetileg igyekszik rezonálni a perontető kialakításával, a lift ajtaja tömör, a többi oldalán pontszerűen rögzített ragasztott biztonsági üveg. A Hungária körúti és a Mexikói úti aluljáró végére tervezett liftek transzparens kialakításúak, egyik homlokzatuk sem zárt, minden irányból üvegezettek.

Tóth Tibor
opponensi vélemény
Az elővárosi forgalom igényének megfelelően új megállóhely létesül a Városliget mögötti vasútállomás területén. A tervtanács szerint a vasúti megállóhely felszíni építmény, elsősorban a perontetőt kell vizsgálni, ami viszont elválaszthatatlan a kapcsolódó aluljárótól és annak felszíni végződéseitől. A tervezett új aluljáró üdvözölhetően új körülményeket teremt a meglévő kalandos, helyenként vadregényes útvonal helyett, kiegészülve akadálymentes és kerékpáros szolgáltatásokkal is. A felszínen megjelenő egyetlen elem a konzolos perontető. A tervezett tető elegáns, könnyed megjelenésű acélszerkezet. A tető finom alsó ívelésével és lekerekítésével az aerodinamikailag tervezett szárny hatását kelti a nézőben. Megjelenésében ezt a gondolatot továbbviszi a tetőburkolat anyagában is, hiszen a felüljáróról többnyire csak egy, ez a felső homlokzat látszik. A javasolt színezés is ezt a hatást erősíti. A kiszolgáló liftek keret nélküli dobozai illeszkednek a high-tech környezethez, és az aluljáró is várhatóan ezt a szintet fogja majd a saját eszközeivel képviselni. Csak remény lehet arra, hogy a megépítés után is megmarad olyannak, amilyennek a tervezők elképzelték, de ehhez vandál és graffitimentes környezetet, tudati szintet meg kell teremteni. A tervezett perontető várhatóan a heterogén közeget jobbítani fogja és visszahat majd a felüljáró esetleges felújítására is.
Az opponens a tervet elfogadásra ajánlja.

A tervtanács tagjainak véleménye:

Kapy Jenő az érdi vasúti megállóhelyet példaként felhozva felvetette, hogy szükséges lenne a MÁV-ot, mint intézményt rávenni arra, hogy többet fordítson a megállóhelyek állagának megóvására. Svájcban az építészeti leírás tartalmazza a karbantartási utasításokat is. Ha az építészeti leírás ezt nem tartalmazza, a beruházó nem tartja magára nézve kötelezőnek a szükséges karbantartás betartását. Az aluljáró pszichikailag involválja a vandalizmust. A terv nem tartalmaz műszaki részleteket az aluljáróval kapcsolatban, burkolatokat és egyéb építészeti megoldásokat.

A XIV. kerület főépítésze elmondta, hogy látta az aluljáró terveit. A terv minden olyan lehetséges támadási felületet kiszűr, amelyik ki lenne téve a vandalizmusnak, kivéve a liftházat. Nagyon szép az üvegtranszparens szerkezet, de azt is lefújhatják festékkel, vagy összetörhetik. A perontető nagyon hosszú lesz; több vasúti kocsi megvalósítása kicsit „lebegtetve”.

Reith András előrebocsátja, hogy nemmel fog szavazni. Egy évvel korábban volt a tervtanács előtt a terv, ahol egy tanulmányban megfogalmazták, hogy milyen kultúrája kellene lennie egy ilyen tervnek. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a MÁV és az NFÜ nem vesz tudomást azokról a reakciókról, ami a tervtanácsból érkezik. Szükséges lenne egy egységes arculat teremtése Magyarországon. A műanyaglemez szigetelést szintén elfogadhatatlannak tartja. A lépcső kapcsán elmondta, hogy a lépcső középtengelyében ott van egy kisméretű oszlop. A liftnél érthetetlen a kialakításra került oszlopsűrűség.

Turányi Gábor hiányolta, hogy a tervező egy makettet sem vitt a tervtanács elé. A terv az építészet és a design határán lavíroz. A műanyag fedés és az alatta lévő műanyag burkolat kettőssége enyhén szólva kétséges. Mivel rálátni a felüljáróról, ennek katasztrofális következményei lesznek. Alapvető kérdés ilyen esetben, hogy milyen vastag lesz ez az alumínium lemez. Egy ilyen tárgy esetében is tervtanácsi kérdés, hogy hogyan van előkészítve ez a terep ahhoz, hogy a megvalósulás sikeres legyen.  És egy nem egyszerű csomópont tervezés, hanem egy olyan utánajárás, és ez így függ össze egyébként az átfogó kezelésével az ügynek. Nyilván, ha ezt sorozatként tekintjük, akkor egy prototípuson ezt ki lehet kísérletezni, de ki is kellene kísérletezni, ugyanis ha ez a lemez vékonyabb, a felerősítés nem olyan szintű, akkor biztos, hogy a siker elmarad , és csődhelyzet lesz belőle. Ezt a részletkérdésnek látszó kérdéskört, illetve a jelenségnek, illetve az ilyenfajta építménynek az általánosnak való kezelését, hanem is olyan szinten, mint ahogy a MÁV tette 100 évvel ezelőtt, de valami olyan mentalitással kellene csinálni és a figyelemfelhívás keretében ugyanúgy szavaz, ahogy Reith András.

Ráday Mihály véleménye megfogalmazásában az elmúlt évtized „sallangmentes” terveire utalt, mint amilyennek ezt a tervet is nevezte a tervező. Ráday szerint legyen csak „sallangos”, aminek alapján a kor akkori építészete összefoglalható.  A magyar vasútállomásoknak van egy hagyománya, és semmi akadálya, hogy a mostani lehetőségekhez képest egy bizonyos arculatot elvárjanak a MÁV-tól, mondjuk az elmúlt 10 éven belül - az utalna arra, hogy abban az országban volt fejlesztés.

Sáros László számára azt volt megdöbbentő, hogy egyfajta vandálbiztos megoldást keresnek. Tudni lehet jól, hogy nincs vandálbiztos megoldás. A graffiti, mint a svábbogár, úgy terjed. Bizonyos önkifejezésre hivatkozva rongálnak. Pl. belvárosi tűzfalak, ahol az alacsonyabb házak padlására bejutva a szomszédos házak tűzfalakra festenek. Itt sem fog sikerülni. Kétségtelen, hogy létezik egy anti-graffiti spray nevezetű anyag, amit azonban csak egyszer lehet lemosni. Ezzel az erővel le is lehet festeni újra. Hiányolja a padokat, mert  az is része kell hogy legyen a peronnak.
Bodonyi Csaba régi tanárát, Pless Antalt említette, aki úgy intézett volna egy ilyen problémát 5 perc alatt, hogy a tervező még boldog is lett volna utána, és arra is lett volna figyelme, hogy a MÁV
arculatába ez beilleszkedjen.

Szavazás eredménye:
A tervet ajánlja: 1 fő
A tervet átdolgozás után ajánlja: 2 fő
A tervet nem ajánlja: 1 fő
Tartózkodik: 2 fő
A tervtanács a tervet a javasolt átdolgozások után ajánlja.

Kattintson a képre a nagyobb mérethez

Kapcsolódó cikkek