Verespatak a hét legveszélyeztetettebb európai védett helyszín listáján

.

Az erdélyi Verespatak felkerült a hét leginkább veszélyeztetett európai műemlék, illetve védett helyszín listájára, amelyet idén először állított össze az Europa Nostra nemzetközi örökségvédő szervezet.

A csaknem ötven országot tömörítő, Plácido Domingo operaénekes elnöksége alatt működő szervezet kiemelt figyelmet akar szentelni a listán szereplő emlékhelyeknek, szorgalmazva, hogy az érintett hatóságok szigorú védelem alá vegyék és szükség esetén újítsák fel azokat.

Kattintson a képre a nagyobb mérethez

Verespatakon a 2000 évi Tiszai ciánszennyezést okozó nagybányai zagytározónál 100-szor nagyobb ciános tározót akar építeni egy kanadai-román vegyes-vállalat.
Verespatakon és a környéken már kr. e. 550-450 között aranyat bányásztak a szkítákkal rokon agathürszoszok, később a dákok. A II. században a rómaiak Dalmáciából hoztak bányászokat és jelentősen fejlesztették a környéken az aranybányászatot, vágataik ma is láthatóak. Itt találták a kr. u. 131-167 között íródott viaszos fatáblákat. A legnagyobb fellendülés a XVIII. században történt, ekkor Mária Terézia telepített ide szász bányászokat és magyarokat. Ekkor alakult ki a mai település magja, sorban megépültek az unitárius, református és katolikus templomok, valamint középületek és polgárházak.
A kanadai-román vegyes vállalat újjá akarja éleszteni a ciános technológiát. Hatalmas zagytározót akar építeni, melyhez a teljes régi település, házak, templomok, temetők és a római bányák "eltüntetése" szerepel terveikben. Elkezdték a házak felvásárlását, már közel a fél falut megvették, s a legrégebbi patinás XVIII-XIX. századi épületeket elkezdték bontani.

A régi főtér környéke kísértet városra hasonlít. De a magyar templomok még állnak és működnek, bár egyre fogynak a hívek. A Trianon előtt még 50 % körüli 2000 fős magyarság mára mintegy 150 főre fogyatkozott. Verespatak gyönyörű és érdekes turisztikai célpont lehetett volna, most egy tanácstalan, jövőkép nélküli romvároska.

A kanadai többségi részesedéssel létrehozott Rosia Montan Gold Corporation 1997-ben szerzett bányászati engedélyt Verespatak térségében, ahol Európa legnagyobb külszíni aranybányáját készül megnyitni. Ez a római kori emlékeket őrző település részleges eltüntetésével járna, hiszen a cég több hegyet készül porrá darálni, hogy ciántechnológiás eljárással 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt nyerjen ki a kőzetből.


A verespataki kulturális és építészeti örökség a durrësi (Albánia) amfiteátrum, Nicosia (Ciprus) történelmi városközpontja, a briançoni (Franciaország) Vauban-típusú erődítmények, a San Benedetto Pó-i (Olaszország) kolostor, a setubali (Portugália) apátság és a mardini (Törökország) örmény templom mellett került a hét legveszélyeztetettebb műemlék közé a benevezett negyven pályázat közül.

Durrësi amfiteátrum, Albánia

Durrës legnagyobb látványossága az i. sz. 2. századra datálható római kori amfiteátrum, amelyet a 20. században fedeztek fel teljesen véletlenül, pinceásás közben. Az amfiteátrumot, és a nézőtér alatti, díszes mozaikos kápolnát azóta teljes egészében feltárták. A város teljesen körülvette a műemléket, most kihívást jelent a város szövetébe való visszaintegrálás a műemlék hanyag gondozása mellett.

Durres 01

 

Nicosia történelmi városközpontja, Ciprus

Ciprus fővárosa Nicosia, mely a sziget belsejében található, s egyben a térség egyik legrégebbi települése. Igazi modern város, kulturális, kereskedelmi központ, mely óvárosában mégis megőrizte történelmi emlékeit.

Ugyanakkor a ciprusi török-görög konfliktus egyik melléktermékeként a két állam között megosztott Nikóziában a másfél kilométer szélességben a demilitarizált övezetben teljesen leromlott a műemlék épületek állaga.

nicosia1

 

Briançoni (latinul: Brigantium) Vauban-típusú erődítmények, Franciaország

A történelmi belváros egy erősen erődített város épült, a Vauban, melyet Sébastien Le Prestre de Vauban (1633-1707) katonai mérnökről neveztek el., és az osztrákoktól való védettséget hivatott szolgálni. Az erődítmény 2008-ban került az UNESCO Világörökségi listájára, ennek ellenére sem történt meg a műemlék megfelelő kezelése.

Briancon

 

San Benedetto Pó kolostora, Olaszország

A tizenegyedik századi épületekkel is rendelkező kolostor-komplexumot 2012-ben  csaknem teljesen felújították, de az akkori földrengések miatt komolyan megsérültek az épületek, így az épületek nagy részét lezárták a túristák elől. 

San Benedetto Po

 

Setubali apátság, Portugália

A tizenötödik századi kolostorban 1494. június 7-én ratifikálták a tordesillasi megállapodást, melyben  Spanyolország és Portugália felosztotta egymás közt az Európán kívüli újonnan felfedezett területeket.

setubal monastery

 

Mardini örmény templom, Törökország

A templom múltja az 5. századra nyúlik vissza, a 20. század elejéig szolgálta – az akkor még jelentős létszámú – mardini örmény közösséget.

mardin2

 

Kapcsolódó cikkek