Visegrád-lepencei római őrtorony: tanulmány 3D-ben

.

A Visegrád-lepencei római őrtorony leletegyüttesének SziMe 3D-s technológiával felmért maradványait Fülöpp Róbert és Buzás Gergely tanulmánya mutatja be az őrtoronynak és kapujának csaknem százmillió színezett pontot tartalmazó, nagypontosságú, alak és színhelyes felmérésen alapuló elméleti rekonstrukcióját.

A magyarországi limes a világörökségi helyszínek egyik várományosa, ezért is jelentős a minél pontosabb ismerete.

Lepence rekonstrualt keresztmetszet

A SziMe 3D Kft. a „3D-s technológiai innovációk a turizmus, oktatás és sport területén” című K+F projekt keretében többek között a kulturális örökség – műemlékek, műtárgyak, tárgyi leletek – modern technológiával történő dokumentálásának és bemutatásának lehetőségeit vizsgálja. A projekt során került sor az 1994-1999 között feltárt Visegrád-lepencei római őrtorony leletegyüttesének – falmaradványok esetében Leica HDS7000 3D földi lézer-, az építési tábla és a három szoborfej esetében Artec EvaTM 3D kézi szkennerrel történő – felmérésére.

falmaradvanyokA lepencei burgus beszkennelt falmaradványai

 

A tudományos rekonstrukció a régészeti, művészettörténeti vagy restaurátori kutatás eredményein alapul, és a feltárt objektum vagy tárgy részletes dokumentálásával kezdődik.
Ennek része a felmérés, amely – a korábbi műemléki gyakorlat szerint – készülhet teljesen hagyományos mérési (pl. mérőszalag) és rajzi (körző, vonalzó) eszközökkel. Az utóbbi másfél évtizedben azonban ezek kiegészültek különféle geodéziai – szintező és távolságmérésen alapuló – mérőműszerekkel, amelyek alapvetőena pontosabb mérést teszik lehetővé.

A római birodalom európai határait légiós, segédcsapat- és időszakos táborokból, erődítményekből, kiserődökből, tornyokból, folyami határ mentén hídfőállásokból, sáncokból, kővagy fakerítésekből, falakból, valamint az ezeket összekötő limes-útból álló rendszer védte.

A birodalom pannoniai határszakasza folyami határ – ún. ripa – volt, ahol a határvédelmi rendszer igen fontos eleme volt a Duna mint víziút, és az erődítményeket összekötő út, a limes-út.
A szakirodalom az európai limes számos őrtornyát említi. Többségüket régészeti kutatás alapján ismerjük. Maradványaikat – alap-, ritkábban felmenő falaikat – lehetőség szerint konzerválva, kiegészítve mutatják be.

A limes dunai – ma Ausztria területére eső – noricumi szakaszán két olyan őrtorony – Bacharnsdorf,
Zeiselmauer – maradványai is ismertek, amelyek egykorúak és néhány fontos jellegzetességük alapján összevethetők a Visegrádlepenceivel, valamint felmenő falaik jelentős magasságban állnak.

bacharnsdorfi burgus

bacharnsdorfi burgus romjaiA Bacharnsdorfi burgus alaprajza és romjai

A legújabb alkalmazott technológia a földi lézer- és kézi szkennerekkel való dokumentálás, amely nagypontosságú, alak- és színhelyes felmérést tesz lehetővé.4 Ez olyankor rendkívül fontos, amikor maga a kutatás, vagy éppen a helyreállítás elmaradása miatt részben vagy teljesen megsemmisülnek a feltárt maradványok.

A Visegrád-lepencei római őrtorony maradványainak földi lézerszkennerrel készült felmérésének eredménye egy csaknem százmillió pontot tartalmazó színezett pontfelhő, amelyről – mint egy alak- és színhelyes modellről – bármilyen nézet készíthető. Így a feldolgozás első lépéseként – az építészeti objektumok ábrázolási szabályai szerint – ortogonális nézetek, felülnézet („alaprajz”) és oldalnézetek („homlokzatok”) készültek.
A pontfelhő az épület pusztulására, szerkezeteinek alakváltozására, kitűzési vagy építési pontatlanságára vonatkozó elemzést is lehetővé tesz. A felmenő teherhordó szerkezet – falak és pillérek – külső falsíkjának meghatározásakor kiderült, hogy az északi és nyugati fal pontos – 90°-os – kitűzésével ellentétben a déli fal irányát nem sikerült jól meghatározni. Hasonló pontatlanság figyelhető meg a pillérek függőleges falsíkjainak – a külső falak falsíkjaival nem párhuzamos – meghatározásánál is.

Lepence asatasi alaprajz

 ásatási alaprajz

Lepence rekonstrualt alaprajzrekonstruált alaprajz 3D-s felmérés után

 

A késő római határvédelmi rendszer objektumai, köztük az őrtornyok, többé-kevésbé egységes
tervek alapján épültek. Alapvetően katonai, gyakorlati megfontolások szerint alakították ki a részletformák nélküli, egyszerű, csaknem teljesen szabályos négyzet alapú hasáb tömegű épületeket. Az esztétikai szempontok csak kivételes esetben és helyen érvényesültek.

Lepence alaprajzrekonstruált földszinti alaprajzi metszet

Lepence rekonstrualt keresztmetszetrekonstruált keresztmetszet

Lepence rekonstrualt kozepterrekonstruált középtér

A két, kronológiailag és földrajzilag is legközelebbi ausztriai burgus, bár a lepenceitől eltérő típusokhoz tartoznak, néhány fontos jellegzetességüket tekintve felhasználhatóak a lepencei rekonstrukciójához. A lepencei burgus négypilléres elrendezésével közel áll a zeiselmauerihez. Itt, és a vele teljesen azonos
alaprajzú Őcsény-soványtelki burgus esetében alkalmazott L alaprajzú pillérformák azt sugallják,
hogy a belső pilléreket boltívek kapcsolták össze és az általuk közrezárt terület egy belső szintosztások nélküli, aknaszerű térrész volt. Egy ilyen belső akna azért is igen praktikus egy erődítményben, mert lehetővé teszi a hajítógépek és muníciójuk emelőszerkezettel való feljuttatását a felső szintre akár harc közben is,
ugyanakkor lehetővé tette a hatékony füstelvezetést, amelyre a fűtés és a főzés miatt is szükség lehetett egy burgus épületében.

Lepence bejarati homlokzatrekonstruált bejárati homlokzat

Lepence elso emeletrekonstruált első emeleti tér

Lepence masodik emeletrekonstruált második emeleti tér

Lepence emeleti lepcsorekonstruált emeleti lépcső

Lepence tetoszerkezetrekonstruált tetőszerkezet

Lepence tanulmány (PDF)

 

Kapcsolódó cikkek