100 éve avatták fel a Megyeri úti stadiont

100 éve, 1922. szeptember 17-én avatták fel a Megyeri Úti Stadiont, az első focipályát, amit stadionnak neveztek. Magyarország elsô vasbeton stadionjában húszezer férôhely fogadta a szurkolókat, kétszáz fedett páholy védte a nézôket.

 

 Az épület tervezője Hajós Alfréd volt. Olimpiai bajnok volt; Athénban az elsô újkori olimpián két aranyat is szerzett. (A tiszteletére felhúzott magyar zászlót ô vitte magával Budapestrôl.) Késôbb építészként és a sportlétesítmények kiváló ismerô jeként több tervet is készített a Nemzeti Stadion megépítésére. 1924-ben Párizsban, az Ideális stadion című tervével gyôztesként hirdették ki a szellemi olimpia építészeti kategóriájában. Ám Újpesten már két évvel a párizsi verseny elôtt – épp kilencven éve – közadakozásból váltak valóra tervei.

2002-ben Szusza Ferencről nevezték el a stadiont.
A névadó Szusza Ferenc Budapesten, 1923. december 1-jén született. 1960-ban szerzett edzői oklevelet. 1930-35 között a Jutagyár kölyök, 1935-42 között az UTE, 1942-től 49-ig az Újpest, 1949-56-ig a Bp. Dózsa, 1957-61-ig az Újpesti Dózsa labdarúgója, jobbösszekötő, középcsatár. Huszonnégyszer volt válogatott, 18 gólt szerzett. Külföldön a lengyel Górnik Zabrze, a spanyol Betis és az Atletico Madrid edzőjeként dolgozott, 1982-től tíz éven át az Ú. Dózsa, illetve az UTE elnökségi tagjaként tevékenykedett.

A stadion részletes története, átalakítások