A gernyeszegi Teleki-kastély

.

A Maros ékkövének nevezték valamikor az erdélyi gernyeszegi Teleki-kastélyt. A patinás barokk épületet 2012-ben kapták vissza a tulajdonosok, akik megpróbálják életben a kastélyt.

Gernyeszeg kulso4

2011 nyarán ürült ki a sokáig TBC-szanatóriumként, majd később szociális otthonként használt gernyeszegi Teleki-kastély. Az örökösök 2012. májusában nekikezdtek némi javításnak, s egy hónap múlva már egy kastélynapnak adott otthont a patinás barokk épület. Munka rengeteg van, pénz annál kevesebb, a tulajdonosok azonban elhatározták, megpróbálják „életben tartani” a kastélyt.

A Maros ékkövének nevezték valamikor

„A Maros ékköveként” és „Erdély Gödöllőjeként” ismert kastély elődjét, egy középkori várkastélyt Erdélyi István alvajda építtette a XV. században, majd kétszáz évvel később a Telekiek kezére került.

varkastelyaz egykori várkastély

1772 és 1782 között gróf Teleki László a várat lebontatta, és elrendelte a ma is álló kastély felépítését. A grófnak Ráday Eszterrel való házassága nagyban befolyásolta az épület kialakítását, ugyanis így elnyerte a Ráday család Pest megyei birtokainak jórészét is, ez a kapcsolódás pedig szemmel láthatóan hatott a gernyeszegi kastély megtervezésére is. A kerelőszentpáli Haller kastélyhoz hasonlóan ez is U alaprajzú, úgynevezett Grassalkovich stílusú.

A Gödöllőihez kastélyok sorában a gernyeszegi (Gernesti, Románia) Teleki-kastély volt a legkésőbbi. Középkori vár helyén épült, egy 1769-1772 között készült terv szerint. Az építtető felesége, Ráday Eszter a péceli kastélyt építő Ráday Gedeon testvére volt, s e családi kapcsolat magyarázhatja a felhasznált épülettípus azonosságát. A kastély falai 1777-ben már nagyrészt álltak, de az oldalszárnyak építése 1782-ig még folyt. Egy 1774-ben kelt levélben említik Mayerhoffer építész nevét - de Mayerhoffer András ekkor már nem élt, s az adat legfeljebb fiára vonatkozhatott. Az épület tömegelosztására jellemző, hogy - Pécelhez hasonlóan - túlsúlyra jut az erőteljes középrizalit, míg az oldalszakaszok szűkek, kéttengelyesek, s a sarokrizalitok tömörek, masszívak. Eltér viszont a pécelitől a középrizalit lekerekített sarkú négyszöge, öttengelyes beosztása és az emeleti ablakok összekapcsolása a felső ovális nyílásokkal. A kastély sok eltérést mutat a gödöllőitől is; ez összefügghet a régi vár felhasznált falainak helyzetével, de azzal is, hogy a minta nem egy konkrét tervnek a követését, hanem csak az elrendezés, a tömeg- és az alaprajz-alakítás általános elveinek felhasználását jelentette, s mindig módosult az építtető egyéni kívánságai szerint.

Gernyeszeg kepeslap 1905

Gernyeszeg bejarat

A tulajdonos, gróf Teleki Kálmán, aki bár Belgiumban él, elég sokat van itthon, éppen a megmenteni kívánt kastély miatt. A hídon egyenesen a kastélyba, amelyen már kívülről látszik: megviselték az évtizedek. A kastély legfontosabb része az első emeleti fő szárny: egykoron ebédlő volt, szalonok, meg a könyvtár – ott fogadta valamikor vendégeit a Teleki család a vendégeit, s ott szervezett lakomákat. 1944-ben a háborús események elől menekültek Magyarországra, és bár visszatértek Erdélybe, soha többet nem lakhattak a kastélyban.

Gernyeszeg kulso1

Gernyeszeg kulso4

gernyeszeg ablak

Az épület érdekessége, hogy az év beosztásának megfelelően 52 helyisége van és 365 ablaka. Ám azt, hogy ezek mindegyike pontosan mire is szolgált annak idején, maga Teleki gróf sem tudja. Ő ugyanis sosem élt ebben a kastélyban, így csak családi mesékből tudja, hogyan is élt itt egykoron a Teleki család.

A Marosvásárhelytől 17 kilométerre fekvő község ékességének számít ma is a Teleki-kastély, pedig az elmúlt évtizedek során avatatlan kezek már jócskán megkopasztották  barokk építészeti kincset. S bár a kastélyt hat éve kapta vissza a Teleki-család, a szanatórium csak 2011 nyarán költözött ki az épületből.

A kastély leggyönyörűbb része egyértelműen az emeleti nagy szalon, ahol csodával határos módon megőrizték az eredeti festést, két rokokó fehér porcelánkályhát és három üvegcsillárt.

Gernyeszeg emeleti nagyszalon

falidisz

Gernyeszeg szobor reszlet

Gernyeszeg belso

Gernyeszeg kalyha


kalyha rezslet 

 „Én magam sem tudok mindent, az édesapám élt itt utoljára. Én soha nem éltem itt, soha nem is voltam a szüleimmel a kastélyban, mivel ezt nem lehetett. S mielőtt egyáltalán megváltozott volna a világ, az én édesapám meghalt” – mondja gróf Teleki Kálmán, aki több mint harminc éve hagyta itt az országot. Jelenleg Belgiumban él, ahol ingatlannal foglalkozik, így nem nehéz megálmodnia, hogy mit is lehetne létrehozni ebből a kastélyból. Elképzelés sok van, de a távoli tervekről nem szívesen beszél. A jelenről azonban hallhatunk. Egyelőre a fő szárnyban található öt terem felújításának fogtak neki, amelyekben a tervek szerint már idén rendezvényeket bonyolítanak le: divatbemutatókat, bálokat. Az egyik helyi panzió esküvőket szervez már hetek múlva múlva ott, de divatbemutatót, bálokat az épület fő szárnyában.
Mindezekhez a helyszín bizonyos szinten adott, hiszen az 1700-as évek végén épült barokk épületegyüttest valamikor a „Maros ékköve” jelzővel illették, és a legszebb erdélyi kastélynak tartották. Mára azonban sok minden megváltozott: a hatalmas barokk tölgyfaajtókon rések éktelenkednek, a korabeli ajtókilincseknek lábuk kelt, helyettük pár lejes lakatokkal próbálták zárhatóvá tenni az ajtókat. Néhol fehér olajfestékkel tüntették el az ajtó barokk díszeit, erre a sorsra jutott a 365 ablak jó része is: tölgyfabarnából fehér lett, néhol meg rácsokat is kapott. S még nem beszéltünk a két oldalsó szárny termeiről: a falakat két részre osztották, és – ahogy a gróf úr nevezi – „freskósították”: az alsó részét ugyanis mindenütt sárga olajfesték borítja, a fal felső részén pedig megelevenedik a mesevilág. Piroskát, Hófehérkét a hét törpével, Hamupipőkét és egyéb mesefigurákat kell eltüntetni majd, hogy a kastély legalább részben visszakapja valamikori kinézetét.

Vadregényes angol park hiányzó szobrokkal

Teleki Kálmán nem dicsekedik az udvarral sem, hiszen az U alakú épület belső udvarát körülbelül tizenkét éve lebetonozták. „Régen Maros-kővel volt kirakva az udvar, valaki gondolt egyet és lebetonozta, azóta meg vizesedik. Ezt csinálták egy A-kategóriás műemlékkel. Vicces, nem? Mindenképpen fel fogjuk törni a betont legalább hetven centire a faltól. Rendbe kell tenni a kastélykertet is. Bár egy angol parknál nem baj, ha vadregényes, de csihány például nem kellene ennyi legyen” – vezet körbe az 5,5 hektáros területen a tulajdonos. Megmutatja azt a 250 éves ginkófát vagy páfrányfenyőt (Ginkgo biloba) is, amely egyetlen éjszaka alatt lesz aranysárga. Megnézzük az 1907-ből származó barokk homokkő szobrokat is, amelyeket még Teleki Kálmán nagyapja hozatott Bécsből: az idő megviselte őket, de az emberi kezek is nyomot hagytak rajta: egyik-másik megcsonkított, a négyből egynek pedig lába kelt – pedig nem lehet észrevétlenül kivinni egy többméteres homokkőalkotást.

Gernyeszeg kastely szobrokkal

park2

kerti szobor

(Szász Cs. Emese cikke felhasználásával)

 

 

 

Kapcsolódó cikkek